Tarjáni Acél, 1986 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1986-01-03 / 1. szám
io TARJÁNI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. ÉVF., 1. SZÁM ÁRA: 1.30 FORINT 1986. JANUÁR 3. Nyolc nap alatt 4000 tonna árut szállítottunk ki Szervezett szállítási és javítási munka folyt a munkaszüneti napok alatt Az elmúlt 11 napot dolgozóink közül döntő többségében kényelmesen töltötték el. A korábban ledolgozott munka lehetővé tette, hogy sokan a kedvük szerint töltsék idejüket, pihenéssel, művelődéssel, szórakozással. Ámde a gyár élete nem állt meg ebben a hosszúra nyúlt munkaszünetben sem, mert sokan tették a dolgukat az ünnepek között is. A fokozott biztonsági szolgálatot elrendelő vezérigazgatói intézkedés alapján karácsony előtt meghatározták a feladatokat az érdekelt gyárrészlegek és főosztályok, hogy biztosítsák a feltételeket a gyárban a január 4-i zavartalan termelés beindítás érdekében, ugyanakkor elvégezzék a tervezett javításokat, gyorsan cselekvő javítási ügyeletet biztosítsanak azoknak, akik munkával töltötték ezeket a napokat is. Számosan dolgoztak az ünnepek között. Nagy feladatokat oldottak meg a szállítási főosztály dolgozói, akik a nap alatt — átlagosan 30 fő dolgozott naponta — 4000 tonna terméket raktak vagonba, hogy még 1985-ben kiszállítsák a hazai és a külföldi megrendelőknek. Amint ezt Kalocsai Ferenctől, a készáruraktárak vezetőjétől megtudtuk, 160 vagont pakoltak meg a szállítás emberei különféle termékekkel. Lelkesen dolgoztak a raktárvezetők, a rakatók, a felpakolók, a gépkocsivezetők s az alkalmazotti állomány, hogy a korábban objektív okok miatt megemelkedett készárumennyiséget a szokásos 4—4,5 ezer tonnára állítsák be. Nos, ezt sikerült megoldani, mert nagy örömükre a MÁV folyamatosan kielégítette a kocsiigényeket, sokat segített a kedvező időjárás, ugyanakkor a targoncajavító műhely ügyeletesei azonnal megjavítottak minden elromlott targoncát. „Köszönet a MÁV-nak és az üzemfenntartásiaknak a maximális támogatásért, de köszönet gozónknak minden egyes dala helytállásért. Csakis így lehetett a feladatokat megoldani, s az összes kiszállítható exportot kiszállítani a vállalattól’ — mondta Kalocsai Ferenc, akitől azt is megtudtuk, hogy az 1985. évi exporttervet nemcsak teljesíteni sikerült, hanem túl is teljesítettük. A szállításiak munkakedvét még az sem vette el, hogy az előzetes kérés, figyelmeztetés ellenére, sem volt három napig meleg vizük, hogy az izzasztó munka után tisztességesen sem tisztálkodjanak. Meg kell emlékezni az üzembiztonsági osztály dolgozóiról, akik terv szerint biztosították a zavartalan munka- és mozgási feltételeket, az üzemfenntartás dolgozóiról, akik mintegy négyszázan javítási feladatokat oldottak meg. Az anyagellátási főosztály dolgozói biztosították a beérkező alapanyagok fogadását, a kiszállítások zavartalanságát. A minőség-ellenőrzési főmérnökség dolgozói az ellenőrzési és minősítési feladatokat oldották meg. Dolgoztak a vgmk főmunkásai, folytak a leltározások, s a leltározások ellenőrzése a belső ellenőrzés részéről. A feladatokban érdekelt gyárrészlegek, főosztályok vezetői — az ügyeleti beosztásuktól függetlenül is — többször is bejöttek a gyárba ellenőrizni, segíteni a munkát. Ügyeletet tartottak vállalat vezetői is, közvetlenül is részt vállalva az utolsó napok feladatainak sikeres megoldásában. El lehet mondani, hogy a hosszú munkaszünetet nem érezte meg a gyár vajipui napok jól szervezett munkájának — és több körülmény kedvező — eredményeként alakulásának egyenletes, jó munkával, sikeresen fejeztük be az 1985. esztendőt. Munkaverseny-gyorsjelentés a kovácsológyárból A korábban meghirdetett jubileumi munkaverseny a végeo ez ért. A számvetés minden szocialista brigádnál igen fontos. A kovácsológyárrészlegi szocialista brigádok az eredményeik alapján 12 millió forintos eredménnyel büszkélkedhetnek. Az év elején a 11 szocialista brigád úgy tette meg vállalását, hogy rugalmasan alkalmazkodik a piaci igényekhez. Sajnos, nem tudták folyamatosan biztosítani az exportcsákány-rendelés feltételeit, így az ott dolgozók egy része elhagyta gyárrészlegünket, illetve vállalatunkat is. Az időközben felmerült problémákra felhívtuk szocialista brigádjaink figyelmét, elsősorban segítő szándékkal. A brigádoknál a lemaradások pótlása volt a legfontosabb feladat. Észrevételeiket jogosnak ítéljük. Változtatást sürget az idő minden szocialista brigádnál. Három szocialista brigádunk vállalt társadalmi munkát, termelőtevékenységgel szabad szombatokon. Nem kívántuk, hogy minden brigádunk ezt tegye, de ahol erre feltételek biztosítottak szükségesnek láttuk, hiszen társadalmi munka területén nem állunk kiemelkedően. Ennek fontosságát abban is látjuk, hogy ilyen alkalommal olyan berendezések üzemeltetése is megoldható volt, amelyek más alkalommal esetleg létszámhiány miatt állnak. Ilyenek például: a KJH 4-es kulcshenger, esetleg a 3000 mkg-os ellenütő kalapács, ahol a gyártmány összetétele indokolttá tenné az üzemeltetést —, de lehetne említeni a patkógyártás területét is. Nem hittük azonban, hogy valami csoda folytán megváltozik az eredmény lista brigádoknál. Mi a szociaciak azt vártuk, hogy minden szocialista brigád tegyen meg mindent az év hátralévő napjaiban, hogy tovább javítsa gyárrészlegünk, illetve a kisebb kollektívák, a szocialista brigádjaink eredményeit. Szocialista brigádjaink többletnyereség-vállalás vonalán is azon a szinten mint összességében a vannak, gyárrészlegi eredmények. Ennek javítása érdekében olyan termékek gyártását helyeztük előtérbe, amelyek ennek javításában meghatározóak lehetnek és a feltételek biztosítottak. Itt eddig mintegy 5 millió forintnyi eredményt tudhatnak magukénak szocialista brigádjaink. Az újítás évek óta nem kis feladat elé állítja kollektívánkat. A benyújtott, majd elfogadott újítások, ha nem oldható meg saját szintünkön, akkor igen nehezen valósulnak meg. Ennek ellenére millió körüli eredmény jegyezhető erre a számlára. Az energiafelhasználásból igen jelentős részt gyárrészlegünk, illetve vállalt szocialista brigádjaink. Az energiafelhasználásokat állandóan figyelemmel kísértük, így nem véletlen, hogy több, mint 1 millió forint megtakarítást tudunk kimutatni. A korábban említett társadalmi munkák végzése sem elhanyagolható, hiszen az elvégzett munkák többsége ma már a vállalat területén történik és nem lebecsülendő a 300 ezer forinton felüli eredmény. Az elmaradások esetleg egyes brigádonkénti hiányosságokra terjednek ki. Azok, akik az átlagon felül állnak csak dicséret illeti, ilyenek a Március 21. Kossuth Lajos Szocialista Brigádjaink. Jelentős az anyagtakarékossági vállalás is. Az egymilliós eredmény önmagában nem sokat mond. Szocialista brigádjaink az adott lehetőségeket sajnos, nem minden területen használják ki. Sok olyan anyag kerül a hulladékba, amely más területen hasznosítható lenne. Ilyen a Peddinghaus darabokénál keletkezett hulladék, például, amelynek a hasznosítása a továbbiakban is javíthatná eredményeinket. — Dombi József —* Munkásgyűtéssel kezdtük az új évet A 11 napos szünet után, az től ma az idei első munkaóév befejeztével ma reggel a napon munkásgyűlésen kőműszak kezdéskor munkás- szöntötték az 1986. esztengyűlést tartottak vállalatunk- sől, amikor a vállalat vezetői Bál. A gyár dolgozói es yeze- szóltak az idei feladatokról. < my 0 vállalatirányítás új formájával törekszzünk újabb sikerekre Bemutatjuk az új tisztségviselőket A vállalatirányítás új tornácsot. A 34 tagú irányító meg- A következőkben bemájaként december közepén testület elnökének Nádai 1st- mutatjuk a vállalati tanács , .... . . . . . vezetőit, az új vezérigazgatót a kohászati üzemekben is vant, elnökhelyettesének - közöljük a tanács névremegalakították a vállalatita- Tarján Andrást választották rát: A vállalati tanács elnöke Nádai István 1941-ben, Salgótarjánban született. Nős, két gyermeke van. Beosztása: a huzalma gyárrészleg vezetője. Salgótarjáni lakos. Az általános iskolai tanulmányok befejeztével Nádai István szakmunkástanulóként kerül a vállalathoz. A szakmunkásvizsga után villanyszerelő, majd munka mellett tovább tanul, s 1971- ben a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán, az automatika szakon fejezi be legmagasabb tanulmányait. Időközben az üzemfenntartási gyárrészlegben technológus, csoportvezető, műszaki osztályvezető, majd gyárrészlegi főmérnök. A huzalma gyárrészlegben 1984. november 1-től irányítja a gyárrészleg munkáját. ja Nádai elvtárs 1959-től taga szakszervezetnek és 1968-tól párttag Legmagasabb politikai iskolai Végzettsége: Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem politikai gazdaságtan szakosító. Többszörös kiváló dolgozó, s más kitüntetések birtokosa. Szakmai munkáját magas fokú elméleti és gyakorlati tudás jellemzi. Eddigi munkaviszonya alatt jól megismerte a vállalat működését, a tevékenységre vonatkozóan széles látókörű, jól tájékozott munkáját a magas fokú lelkiismeretesség, kötelességtudat jellemzi. Átfogó politikai ismeretekkel rendelkezik, melyet munkájában jól kamatoztat. A politikai és közügyek iránt érdeklődő, társadalmunk iránt elkötelezett. A tanács elnökhelyettese Tarján András 1947-ben Nagykanizsán három gyermeke született. Nős, van. Beosztása: a hengerműgyárrészleg vezetője Salgótarjáni lakos. Tanulmányait 1969-ben fejezi be a dunaújvárosi műszaki főiskolán, s ekkor kerül műbe dolgozni a hideghengerMunka mellett továbbtanul s 1972-ben mérnöki oklevelet szerez- Különböző szintű irányító munkája mellett több szakmai tanfolyamot végez majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem közgazdasági továbbképző intézetében tanul.ja Tarján elvtárs 1969-től taga szakszervezetnek és 1973-tól párttag Legmagasabb politikai iskolai végzettsége: Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem politikai gazdaságtan szakosító. Többszörös kiváló dolgozó, s más kitüntetések birtokosa. Tevékenysége során nagy szakmai tapasztalatra, megfelelő vezetői gyakorlatra tett szert, melyet a munkájában sikeresen hasznosít. Széles látókörű, jól felkészült ember. Jó szervező és szakáttekintő képességgel rendelkezik. Higgadt, megfontolt, tárgyalóképes, önmagával szemben igényes vezető. Politikai kérdésekben elkötelezetten, határozottan foglal őszinteségét, segítőkész állást, magatartását, szakmai tudását munkatársai és vezetői nagyra értékelik. Tagja a nagyüzemi pártbizottságnak. Az Új vezérigazgató Dr. Szabó István 1943-ban született Somoskőújfalun, munkáscsaládban. Édesapja, a nyugdíjazásáig a kohászati üzemek szerszámkészítő lakatosa volt. Szabó István általános iskola után a salgótarjáni Stromfeld Aurél Általános Gépipari tanult, majd a Technikumban Kohászati Üzemek Salgótarjáni társadalmi ösztöndíjasaként műszaki egyetemen villamosmérnöki diplomát szerzett. A fiatal szakember szeptemberétől dolgozott 1967 a vállalatnál mint gyakornok, majd művezető, technológus és üzemvezető-helyettes, később a nagyüzemi pártbizottság politikai munkatársa Szakmai munkája mellett szívesen vállalt műszakitudományos egyesületi munkát, társadalmi megbízatásokat. 1968-ban megválasztották az FMKT vállalati titkárának. A KISZ-nek 1959-től, a szakszervezetnek 1967-től, pártnak 1971-től tagja. A válalalat KISZ-bizottságának és végrehajtó bizottságának munkájában 1972-ig vett rész. Munkája mellett rendszeresen képezte magát. Így 1969- ben beiratkozott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Továbbképző Intézete által szervezett terv-matematikai tanfolyamra, amelyet 1972-ben végzett el eredményesen. Dr. Szabó István élete 1974. január 1-én vett nagy fordulatot, amikor az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának munkatársa lett. Eközben tovább folytatta tanulmányait az MSZMP Politikai Főiskoláján, ahol iparpolitikai szakos oklevelet szerzett. • Néhány évvel később, 1977-ben, az MSZMP Salgótarjáni Járási Bizottsága titkárának, majd egy évvel később első titkárává választották meg. Ezt a funkciót, a járás megszűnéséig, 1984. január 6-ig töltötte be. Fontos politikai tevékenysége mellett is tanult, s 1984- ben egyetemi doktori értekezést írt a vállalati gazdálkodás témakörében. Témaválasztásával ismét a kohászati üzemekhez kötődött. A salgótarjáni járás megszűnésével dr. Szabó István ismét a megyei pártbizottságon dolgozik, ahol a gazdaságpolitikai osztály vezetője lesz. Erről a fontos helyről érkezik vissza a kohászati üzemekbe — ahonnan lényegében elindult — az első számú gazdasági vezető posztjára. Tevékenysége során széles körű és sokoldalú ismeretekre tett szert, s nagy vezetői gyakorlatra. Nagy látókörrel és szakmai és politikai felkészültséggel rendelkező szakember, akit mind a mind a munkatársai vezetői tisztelnek. Munkáját eddig számos elismeréssel és kitüntetéssel illették. Többek között tulajdonosa a Munka Érdemrend arany fokozatának. A vállalati tanács tagjai Dr. Szabó István vezérigazgató, hivatalból tagja a tanácsnak. A dolgozók választott küldöttei: Nagy Béla, dróthúzó; Varga János 11, szervező; Bogár Gyula, munkamódszerátadó; Ratkó Pál, kovács; Koós László, lakatos; Nyerges Ottó, csoportvezető; Lipták Tibor,, lakatos; Szorcsik Zoltán, műszerész; Hegedűs István ,, csoportvezető; Szabó Vilmos tolatásvezető; Gál István, csoportvezető; Fösvény László, csoportvezető; Papanitz Istvánná, osztályvezető; Angyalné Hegyi csoportvezető; Longauer Anna. Lajos, technológus; Szemdrődi András, raktárvezető; Szabó László, személyzeti vezető. A vállalat gazdasági vezetésének képviselői: A szervezeti egységek képviselői: dr. Mészáros Ottó, gazdaságii szakigazgató; Hopka László, műszaki szakigazgató; Szabó Aladár, személyzeti és szociális szakigazgató; Széky Miklós, áruforgalmi főmérnök; Papp János, minőség-ellenőrzési főmérnök; Nádai István, a huzalmű gyárrészleg vezetője; Tarján András, a hideghengermű gyárrészleg vezetője; Gubán Miklós, a kovácsoló gyárrészleg vezetője; Orosz Béla, a feldolgozó gyáregység vezetője; Maiczen József, a szerszámkészítő gyárrészleg vezetője; Tóth Imre, az üzemfenntartási gyárrészleg vezetője. A vezérigazgató által kijelölt képviselők: Lukács Györgyné, a közgazdasági és tervfőosztály vezetője; Tóth Károly, a személyzeti főosztály vezetője; Langár István, a biztonsági főosztály vezetője; Mónus Ferencné, dróthúzó csoportvezető; Szabó Károly, a munkaügyi főosztály vezetője.