Tarjáni Acél, 1989 (39. évfolyam, 1-51. szám)
1989-01-06 / 1. szám
Munkásgyűléssel zártuk az évet A szorgalmas munka, a jó gazdálkodás meghozta az eredményét A korábbi gyakorlattól eltérően az éves munkásgyűlést nem az új esztendő elején tartották meg vállalatunknál, hanem az óév „utolsó” munkanapján, december 23-án. A helyszín ismét a dróthúzó üzem volt, ahol a délutáni műszakváltáskor összegyűltek a két műszak dolgozói. A munkásgyűlésen megjelent Füssy József, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai titkára és Plachy Péter, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára. A munkásgyűlés résztvevőit dr. Szabó István vezérigazgató köszöntötte. Az évet értékelő beszédében elmondta, hogy vállalatunk bár termelési tervét 2,1 százalékakal, az árbevételi tervét pedig 6,7 százalékkal teljesítettestül, az év közbeni munka mégsem volt zökkenőmentes. Az év második felére krónikussá vált a huzalmű gyárrészleg szovjet és ózdi eredetű alapanyag-ellátási problémája. Ez már nem egyszerű termelésszervezési, hanem munkaellátottsági problémákat is teremtett, s kényszerszabadságolásokat váltott ki. Nem volt zökkenőmentes a termelés a többi üzemben sem. A hengerműben az Quartó hengerlőgép váratlan meghibásodásai szintén gondokat jelentett. A sok gond ellenére némi javulás tapasztalható a termékek minőségi mutatói területén és a jövedelmezőbb termékek gyártásának előtérbe kerülésével csökkent a veszteséges termékek részaránya is. Vállalatunk kiemelkedő eredményeket mondhat magáénak az export területén: 1988-ban várhatóan 17,5 millió dolláros forgalmat bonyolítottunk le. Ez csaknem harmadával nagyobb, mint egy esztendővel ezelőtt. Az is biztató, hogy a múlt évben 11 százalékkal tudtuk növelni termékeink devizaárszintjét. Ebből az eredményből következik, hogy a nyugati piacokon való kereskedés által több mint 15 millió dollárral sikerült javítanunk az ország nemzetközi fizetési mérlegét. Mindebből a dolgozókat érintő közvetlen tény, hogy az 1988-ban elért mintegy 13—14 százalékos átlagkereset-növekedés csaknem felét, az exporthoz kapcsolódó bérpreferencia tette lehetővé. Mindezeknek köszönhetően vállalatunk az 1988. évi 60 millió forintos eredménytervét jelentősen túlteljesítette, s így a mérlegszinti eredmény 110 millió forint. Az 1989. évi célkitűzésekről a vezérigazgató egyebek között elmondta, hogy az új esztendőben is folytatni, sőt erősíteni kell a vállalat jövedelmezőségét. A vállalat ennek a célnak rendeli alá termelési, értékesítési és bérpolitikáját, valamint a belső érdekeltségi rendszerét, termelés mennyiségét 4,8 százalékkal kívánja növelni. A vállalat eredménytervét pedig minimálisan 90—95 millió forintra tervezik. Bejelentette, hogy 1989-től további fontos lépéseket terveznek a vállalat szociálpolitikai gondoskodásának kiterjesztésére. Kétirányú intézkedés történik. Egyrészt a már nyugdíjas, legrászorultabb volt munkatársaink anyagi helyzetének javítására ötven százalékkal — 400 ezer forintról 600 ezer forintra emelik — a nyugdíjasbizottságnak átadott szociális összeget. S ami még fontosabb: a 35 éves törzsgárdatagsággal rendelkező, a vállalattól 1989. január 1-je után nyugdíjba menő munkatársaknak nyugdíj -kiegészítést ad a gyár. Ennek havi összege 800—1000 forint. 11 *• «c11 Félidőben Vállalatunk kibontakozási programjában hangsúlyosan megfogalmazódott az az igény és célfeladat, hogy korlátlan anyagi források híján, a munka minőségének javítását és a magasabb fokú termelékenységet a mind jobban képzett és érdekeltebbé tett szakembereinktől, várjuk. E célok dolgozóink taltásához feltétlenül megvalósítan a szellemi tőke szükség gyarapítására, melyre gyárunk igazán nagy gondot fordít ez évben is. Az 1988—89-es oktatási évben — melynek félidejéhez érkeztünk — több mint 700 dolgozónk vesz részt különböző szintű oktatásban. Majd egy tucatnyian részesülnek tanulmányi segélyben — elsősorban egyetemi és főiskolai tanulmányaikhoz — míg a tanulmányi ösztöndíjasok száma meghaladja a százat. Vállalatunknál szép számmal törekszenek dolgozóink a szakmai ismeretek bővítésére, átképzésre és minél többen az idegen nyelv reális elsajátítására. A vállalatnál rendezett tanfolyamokon részt vevők száma a mozgások ellenére is meghaladja a 450 főt. Sajnálatos tény, hogy az elmúlt esztendőkben nagyon sok általunk „iskoláztatott” különböző beosztású szakember, miután megszerezte a magasabb szintű fokozatot és szakképesítést, itthagyta vállalatunkat. Ennek a feltétlenül káros hatásnak a megelőzésére úgy véljük szükség van a tanulmányi szerződések szigorú betartatására és munkaerő-megtartó képességünk stabilizálására. Ez már csak azért is fontos, mert a Salgótarjáni Kohászati Üzemek százezreket költ az oktatási terv megvalósítására. Míg a pályakezdők 192 ezer forintot vehettek át első munkakönyvi bejegyzésük mellé, addig 904 ezer forintot fizettünk ki ösztöndíjakra és a tanfolyami összköltség meghaladja az egymillió-nyolcszázezer forintot is. Habár úgy véljük a szellemi tőkébe fektetett beruházás a leggyorsabban megtérülők közé tartozik, a vele való törődés és kiaknázás már a munkahelyi vezetők feladata és komoly felelőssége. Számok és tanúságok az 1988 89-es tanévről ...És megszólalt a győri duda Szilveszteri szarka az SKÜ-ben Az ünnepek alatti és közötti pauzára a termelő gyárrészlegek már 1988 októberében felkészültek, meghatározták azokat a feladatokat, amelyek elvégzése lehetővé tette a gyár „tetszhalálát”. Természetesen voltak olyanok, akiik a vállalati „téli szünidőben” is mozgásban voltak, biztosították azokat az alapvető életfeltételeket, amelyek az új évi vérkeringés szokásos áramoltatásához elengedhetetlenek voltak. Az energiafőosztály és a karbantartás szakembereinek köszönhetően (de ne feledkezzünk meg az enyhe időjárásról sem...) zökkenőmentesen kezdhettük 1989-ben a munkát a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A tulajdonképpeni munka január elsején, a harmadik műszakban vette kezdetét. A huzalpácolóban már nagyüzem volt, hogy a dróthúzóknak másnap legyen „reggelijük”. Ugyanakkor megkezdődött a kemencék felfűtése, az alapanyagok előkészítése. Az első munkanapon valamennyi termelő gyárrészleg elmaradt a tervfeladattól. A huzalmű termelése 79,4 százalékos volt, 339 fő termelői létszámmal. A hengermű 55,5 százalékot produkált 251 fővel. A kovácsológyárnak 88,1 százalék (192 fő), a bátonyterenyei feldolgozó gyáregységnek 95 százalék (218 fő) a január másodikai mutatója. A teljesítmények elmaradnak az SKV átlagos teljesítményétől, aminek az okai többrétűek. A hideghengerműben például az első munkanapon váratlan meghibásodások, gépkiesések voltak (a kikészítősoron, illetve az új csarnokban, ahol a daru hibásodott meg). A kemencefelfűtések és az ezekkel technológiai láncot alkotó termelőberendezések még nem „lendültek be” s az is jelentős „százalék-visszafogó”, hogy a szabadságolások 1989-re történő áthúzódása miatt január másodikén mintegy 200 termelőmunkát végző dolgozó volt igazoltan távol. A szakemberek szemüvegén keresztül nézve úgy tűnik, hogy pillanatnyilag minden feltétel (alapanyag, megrendelések satöbbi) adott a folyamatos, zavartalan termeléshez. Ehhez kívánnak mindenkinek balesetmentes és fegyelmezett munkát. ☆ Az új év friss krónikájához tartozik egy sajnálatos esemény megemlítése Volt (vagy voltak?) aki is. gyári pauzát lopásra használta fel. Valószínűleg 1988. december 31-én, vagy 1989. január elsején feltörték ugyanis a hideghengerműi lakatos karbantartóműhely szerszámosszekrényét, ahonnan kézi szerszámokat, kézi fúrógépet vittek el. Az üzemrendészet már megkezdte a szarkavadászatot. Az ünnepek alatti „üvegestánc” után tehát ez a helyzet évinduláskor. — bm — A 40 szálas horganyzó tüzes kemencéjénél. Fotó: Babusné fl szervezeti korszerűsítés jegyében Személyi változások fontos posztokon Napjaink Magyarországának kormányzati politikája a kül- és belpiaci változások, valamint saját helyzetünk arra késztetik a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket,hogy belső tartalékait feltárandó szervezeti korszerűsítést hajtson végre. Az ésszerű gazdálkodás, a gazdaságosabb export, a piacorientált termékszerkezet és a gyárrészlegi önállóság növelése mellett az egyik legfontosabb cél, hogy bérpolitikánkat korszerűsítsük, ezzel növelve munkaerő-megtartó képességünket. Épp ezért így fontos, hogy az irányító szervezet munkáját korszerűsítve a lehetőségek csökkentést hajtsunk szerinti végre az irányítási szintek számában. Nagyon fontos, hogy a fenti célokért végrehajtott szervezeti módosítások megfontolt és kimunkált döntések eredményei legyenek, ezért a vállalatvezetés a gyár szervezeti korszerűsítését két lépcsőben oldja meg. Az első lépcsőre január elsejével került sor, míg a másodikra július 1-én. Az új év kezdetén megszűnt a személyzeti és szociális igazgatói munkakör, melynek feladatait az új személyügyi főosztályvezető látja el. A közvetlen vezérigazgatói irányítás alatt álló személyügyi főosztály, vezetője január elsejétől Sólyom István lett. E főosztályhoz tartozik immár összevontan személyzeti, a munkaügyi, a a szociálpolitikai és a bérelszámolási osztály. Megszűntek a főmérnökségek, munkájukat a továbbiakban más, de a területen járatos szakemberek veszik át. Így a minőség-ellenőrzési főmérnökség funkcionális feladatait a minőség-ellenőrzési főosztályvezető vette át. Az áruforgalmi főmérnök feladatait a gazdasági vezérigazgató-helyettes, a szállítási főosztályvezető, az anyagellátási főosztályvezető és a kereskedelmi főosztályvezető látja el. Továbbá a műszaki vezérigazgató-helyettes és a fejlesztési főosztályvezető látja el a szintén megszüntetett fejlesztési főmérnökség feladatkörét. További intézkedésként létrejött a belső ellenőrzési és vagyonvédelmi főosztály, melynek vezetője Langár István lett. Szintén személyi változás történt a kovácsoló gyárrészleg vezetésében, ahol Gubán Miklós nyugdíjazása folytán Gyurcsik Sándor lett a gyári részleg vezetője. I Í START Miért van az, hogy szilveszterkor oly sok mindent megfogadunk, megígérünk, de már következő év elején bűna tudattal állapíthatjuk meg, hogy akaraterőnk ismét nem állta ki a próbát. Sajnos kis hazánkban, itt Európa közepén a fogadkozásnak, az ígérgetésnek, és a felelőtlen „garanciát adunkoknak” szép hagyományainak. Elég említeni: van„felkészültünk a télre — programunk reális alapokon nyugszik —, javulni fog az ellátás, — az infláció mértéke csökkenőben van —, nem tervezünk áremelést, — lesz még szőlő, lesz még lágykenyér”. E felülről jövő megnyugtató szavaknak már sokszor megittuk a levét és ez nem mindig a legédesebb nedű. Miben bízhatunk tehát? Van, aki az égieket hívja segítségül, amit jómagunk ateisták lévén, hiába is tennénk. Van, aki téli álmot aluszva, begubózva vár „jobb időkre”. Úgy véljük, bízni csupán önmagunkban, saját munkánk értelmében és a kollektíva erejében szabad és érdemes. A társadalmi munkamegosztás bármely szintje önállóan életképtelen. E rendszer minden szintje fontos, hisz részét képezi az egésznek. Mivel tud ehhez a nagy egészhez a mi kis lapunk, az önök újságja hozzájárulni? Talán észrevették olvasóink, talán nem, de a Tarjáni ACÉL az elmúlt hónapokban komoly változásokon esett át. Az újságírók feladata, felelőssége és a velük szemben támasztott elvárások — a napilapok áraival együtt — megnövekedtek. Ahhoz, hogy ezeknek az elvárásoknak itt szerkesztőségben meg tudaunk felelni, feltétlen szükségünk van az olvasóink, de az egész kollektíva együttműködésére. Köszönet az elismerő szavakért és a jogos kritikákért egyaránt, mellyel az elmúlt évben illettek bennünket. Igyekszünk nálni és mindkettőből taúgy dolgozni, hogy olvasóink örömmel vegyék kézbe a lapot, mely informál, beszámol, okultat és ha lehet, olykor mosolyt fakaszt. Terveink szerint a Salgótarjáni Kohászati Üzemek lapjának nem az ára, hanem a színvonala fog emelkedni és e terv megvalósulásáért akarunk is tenni, minél jobban segítve az önök munkáját. F: Johan Srisson CÍMZETTI 2>k Szabó István Dr. Szabó István vezérigazgató úr részére! Tárgy: hidegen hengerelt szalag eladása Svédországban. A METALIMPEX-nél dolgozó Leb úrral való jó és gyümölcsöző együttműködésünkre és arra a tényre hivatkozva, hogy az 1988. év eredményeit most már összegezni tudjuk, mi, mint svéd közvetítők fő vásárlóink nevében is szeretnénk kihasználni az alkalmat, hogy teljes megelégedésünket fejezzük ki elmúlt évi szállításaikkal kapcsolatban. Egyszóval m mély benyomást tett ránk ,a salgótarjáni gyár gyors intézkedése. A fenti teljesítmény alapján őszintén bízunk a jövőbeni együttműködésben. Újévi üdvözlettel: Stalagenturen Johan Svensson