Tarjáni Acél, 1990 (40. évfolyam, 1-51. szám)

1990-01-05 / 1. szám

2 jól érzékelhetővé vált a belföl­di kereslet nagyarányú csök­kenése emiatt is megkülön­böztetett figyelmet fordítot­tunk a konvertibilis piac igé­nyének a kielégítésére. A vál­lalat export árbevételi tervét jelentősen túlteljesítette. Sikeresen valósítottuk meg az év kiemelt fejlesztési feladatát az 500-as körolló felújítását. Előreléptünk a környezet és munkavédelmet szolgáló fejlesztési program­jainkban. Figyelemre méltó eredmény, hogy csökkentek a termékeink minőségével kap­csolatos vevői észrevételek. Némi javulás mutatkozik a munkaidő kihasználásában, ugyanakkor a munka és tech­nológiai fegyelem tekinteté­ben még nem következett be érdemi elmozdulás. Egyes te­rületeken pedig a vezetői el­lenőrzés hiányosságai miatt súlyos mulasztások is előfor­dultak. A közös erőfeszítések vé­gül eredménnyel jártak, hi­szen a vállalat nyeresége a ter­vezetthez képest 30 millió fo­rinttal nagyobb. Ez adott le­hetőséget az évközbeni két­szeri, összességében mintegy 27 százalékos béremelésre, s arra is lehetőség adódott, hogy az év utolsó munkanap­ján kifizessék a 13. havi alap­bérnek megfelelő jutalmat. Ez összességében 33 millió forin­tot tett ki. A kiemelt bérfejlesztési lehetőségek eredményeként 1989-ben a vállalatnál a teljes munkaidősök átlagkeresete csaknem 130 ezer forint. A vezérigazgató hangsú­lyozottan figyelmeztetett a tisztességes munkára, hiszen fegyelmi büntetés ,igazolatlan hiányzás, táppénz megvonás stb. miatt 121 dolgozó nem ré­szesült a 13. havi jutalomban. Szólt a szociális gondos­kodás területén történt jelen­tős előrelépésekről. 1989-ben 62 fő részesült 1000 forintos nyugdíj kiegészítésben. A vál­lalati üdültetésben 1300 fő vett részt, s az üdültetés költ­ségtérítésének kiegészítésére a vállalat több mint 5 millió forintot fordított. A dolgozók lakásvásárlását 6 millió fo­rinttal támogatták. Az üzemi étkeztetésben a vállalati tá­mogatás aránya 16 százalék­kal növekedett. Az 1990 évi feladatokkal kapcsolatban a vezérigazgató legalapvetőbb feladatként emelte ki a vállalat fizető­ké­pességének megőrzését. En­nek a legfontosabb követel­ménye az ütemes termelés, a termelés rugalmasságának növelése, a költségek, elsősor­ban a fajlagos költségek csök­kentése, mindenekelőtt a ter­melő részlegek költségérzé­kenységének növelése. Na­gyon szigorú követelmény, hogy a készletgazdálkodásban a saját forrásainkhoz igazított normatív követelmények ér­vényesüljenek. A létszámgazdálkodásban a szigorú takarékosság érvé­nyesítését emelte ki a vezér­­igazgató, ami azt jelenti, hogy a nem fizikai állománycso­port létszámának mintegy 10 százalékos csökkentésével kell számolni. Feladatainkat egy nagyon nehéznek látszó piaci helyzet körülményei között kell meg­valósítanunk. A vállalat 1990-re 160 ezer tonnás mennyiségi terv teljesítésével számol, aminek az árbevétele 5,5 milliárd forint. A gazdasági helyzetből adódóan a belföldi kereslet velünk szemben is csökkenő lesz, ami az értékesítési politi­­­ánkban feltétlenül a konver­tibilis piac szerepét hangsú­lyozza. A konvertibilis értéke­sítés növekvő részaránya megköveteli a termelési ru­galmasságunk növelését, ter­mékeink minőségének, vá­lasztékának és csomagolásá­nak növelését. Vállalatunk is szigorúbb versenyfeltételek­nek lesz kitéve 1990-ben, ami természetes követelmény, ép­pen ezért a vállalaton belül is lényegesen erőteljesebbnek kell lenni a teljesítmény köve­telményeknek. A vállalat fizetőképessé­gének folyamatos biztosítása a fejlesztésre vonatkozóan is szigorú követelményeket tá­maszt. Éppen ezért újra gon­doljuk a napirendben lévő fej­lesztési célkitűzéseinket is. A továbbiakban konkré­tan szólt néhány célkitűzés­ről. A fejlődést szolgálja az osztrák-magyar tőkével mű­ködő kft. 60:40 százalékos tő­kerészaránnyal a vállalat ja­vára. A termékszerkezetünk­ben szervesen illeszkedő, ter­mékeink továbbfeldolgozását szolgáló vegyesvállalat rak­tártechnikai elemek, beren­dezések, állványok, polcok gyártására szerveződött. A termékszerkezetváltást segíti elő az IKEA svéd áruházi lánccal aláírt szerződés, ami csőtermékeinkből 100 millió forint értékű bútor gyártására történt. Szintén 1990-ben in­dul az építőipari zsalupánt gyártás, ami teljes egészében olasz piacra kerül. Ez a tevé­kenység 5000 tonna szalag to­vábbfeldolgozását jelenti. A vezérigazgató a fejlesz­tések mellett arról is szólt, hogy a rúdvasüzemben az óz­di alapanyagellátási problé­mák, illetve ózdi termékek gyártásának leállása miatt, s nem különben a saját környe­zetvédelmi problémáink mi­att rúdvasüzemi termelésün­ket egyharmadára­ kell csök­kenteni. Ez azzal jár, hogy az ott dolgozóknak egy jelentős részét a vállalaton belül át kell csoportosítani. Végezetül a tervezett szervezeti változá­sokról szólt dr. Szabó István. A vállalat vezetésének a szer­vezeti változtatással az a cél­ja, hogy növeljék a részlegek önállóságát és rákényszerít­­sék az erőforrásokkal való színvonalasabb gazdálkodás­ra. Ezáltal a részlegek közvet­lenül érzékelik a piac nyere­ségkövetelményeit. Mivel a tervezett szerve­zeti változások eddig is sok ta­lálgatásra adtak okot, félel­met keltve a dolgozókban, a vezérigazgató elmondta, hogy a munkájukhoz szakmájuk­hoz értő, szorgalmasan, fe­gyelmezetten dolgozóknak nem kell félniök, hogy elveszí­tik a munkahelyüket. Rájuk - legyen bármilyen is a szerve­zeti forma - szükség lesz. A lustákra, a fegyelmezetlenek­re pedig a jelenlegi szervezet­ben sincs szükség. A szervezeti átalakulást előkészítő munka folyamat­ban van, a végleges döntésre - ha a munka előrehaladása ezt lehetővé teszi - az első negye­dévben, az átalakulásra vár­hatóan a félév végén kerül sor. A vállalat vezérigazgatója befejezésül megköszönte a kollektívának az 1989. évi eredményes munkát, boldog szeretteljes ünnepeket, békés megélhetést hozó új eszten­dőt kívánt valamennyi dolgo­zónak.

Next