Tarjáni Acél, 1994 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1994-01-14 / 1. szám

2 TARJÁNI ACÉL A vasas kongresszuson történt (2.) NAGY SÁNDOR az MSZOSZ elnöke mindkét napon jelen volt a kongresszuson és a tőle megszokott lendületes hozzászólásában többek között az alábbiakat mondta el: A szakszervezetek az alapszervezetekben sok helyen egyre nehezebben működnek és nem, vagy csak alig tudnak e nehézségeken változtatni. Az átalakulásoknak ára van, de nem mindegy, hogy mekkora és hogy azt ki viseli. A kormány akadályozta a szakszervezetekkel való megállapodást, ellenséges szemléletet alakított ki, a parlamenti ciklus első részében elzárkóztak a tárgyalások lehetőségétől. Nyílt szakszervezet-ellenességet folytattak, hiszen az egész pártnak együtt összesen nincs annyi tagja, pártolója és szimpatizánsa, mint az érdekképviseletet ellátó szakszervezeteknek. A kormány érdekképviselet-és munkavállalóellenességén felbuzdulva már egyes helyi vezetők is magukévé tették ezt a szemléletet. A magyar szakszervezetek az 1994-es választásokkal kapcsolatban nyíltan kimondják, hogy nem fogják tétlenül nézni annak kimenetelét. Vállalják az országgyűlési képviselőként való jelöltséget, tenni akarnak az új kormány személyi összetételének kedvező alakulásáért. A szakszervezeti tagokat fel kell világosítani, hogy ma már nem a segélyek, a kultúr és sportrendezvények jelentik az igazi szakszervezeti munkát és a közösségek segítését. Már nem az alapszervezetekben dőlnek el dolgaink, hanem magasabb döntési szintű helyeken, az alkukon és a szakértők eredményességében. Ha nem ismerjük fel a csúcstárgyalásokon való eredmények elérésének jelentőségét, akkor magunk asszisztálunk a negatív folyamatokhoz a tagság kárára. Tehát a tagdíjak felosztási arányát azért is szükséges megváltoztatni, hogy a szakszervezetek - így a Vasas is - megfelelő szakértői apparátust alkalmazzon tagjai érdekében. A Vasasok kongresszusát vendégként megtisztelte és fel is szólalt. HORN GYULA az MSZP elnöke. Elmondta, hogy a hatalom a privatizációt is saját hasznára hajtotta végre, szűk pártérdekeket szolgálva. A működési területek nem jutnak megfelelő anyagi forráshoz, jövedelemhez és ez a gazdasági problémák egyik fő okozója. Hiányzik az új munkahelyek teremtése, vállalkozások támogatása. A kormány pazarol, túlköltekezik. Már csak ezért is karcsúsítani kell az államapparátust, csökkenteni a bürokráciát. Húzódik a TB önkormányzatok, azaz egészség-és nyugdíjbiztosítás szétválása, nem biztosítottak az anyagiak, veszélyeztetve van az 1994. évre ütemezett nyugdíjemelés végrehajtása. Elfogadhatatlan az olyan hatalommal való visszaélés, mint például a képviselők végkielégítése. A szakszervezeteknek az az érdeke, hogy az új parlamentbe több szakszervezeti képviselő kerüljön, mert a munkavállalók képviselete a jelen parlamentben sem a képviselői összetétel, sem a képviselői szándék miatt nem érződik. Az ország válságból való kivezetéséhez feltétel a szakszervezetekkel való megállapodás és annak betartása. Az átalakulást folytatni kell, de más módon és társadalmi összefogással. KIRÁLY ZOLTÁN a Szociáldemokrata Párt jelenlegi vezetője már a választásokra készülve nyilatkozott. Minősítette a kormányt, mely szerinte a bizalmat elkótyavetyélte és félelmetes gőggel, öntömjénezéssel nyilvánul meg tetteiben, s nem ismeri fel, hogy mekkora ártó tevékenységet végzett az elmúlt időszakban. Mikor a keleti kapcsolatokat politikai indítékok miatt megszüntette, ezzel automatikusan létrehozta többek között a Vas és Fémipar pusztulását és megteremtette a munkanélküliséget. A piacgazdaság címszó alatt rablás történik az országban a munkások kárára és ezt az óriási tömeget hagyják ki éppen a hatalomból. A múlt értékeit csak azért, mert nem ők hozták létre, lerombolják. Tagadnak mindent, így az elmúlt időszak szociális vívmányait, a lakáshoz jutást, a munkavállalási lehetőséget, mindent. Ez az arrogáns és gőgös uralkodó rendszer jelen pillanatban visszafogottabb a választási előkészületek miatt, de félni kell tőlük és megakadályozni újabb hatalomra kerülésüket, mert tragédiába viszik az országot. BUCHINGER GYÖRGY vállalatunk SZB titkára a második napon elhangzott hozzászólásában - utolsó felszólalóként - az alábbiakat mondta el: Itt a kongresszuson tegnap és ma jogos igények halmaza vetődött fel a küldöttek, de az elnökség részéről is. Egyes igények teljesülése a Vasas, sőt az MSZOSZ lehetőségét is meghaladja, azok kormánydöntést igénylő elvárások, követelések, hiszen mindenki tudja, bérekről, jövedelmekről, szociális elvárásokról, azaz közigényekről van szó. A választások után sajnálattal vettük tudomásul az új kormány érdekképviselet-ellenességét, annak nyílt megvalósulását. Létrejött a vadászat, az egyoldalú szándék, a lövöldözés, a nyúlnak vélt szervezett dolgozókra. Megítélésem szerint a szakszervezet tagja „nyúl” nem akar lenni, mert sem gyávák nem vagyunk, sem futva menekülni nem akarunk saját országunkban, vagy éppen országunkból. A kormány, de főleg egyes tagjai nem sportszerűen lövöldöznek agyaggalambra, vagy papírcéltáblákra, hanem tisztességtelenül ránk, állampolgárokra, választókra, szakszervezeti tagokra. Mi ugyanezek voltunk a választások előtt is, de akkor nem közölték, hogy a szakszervezeti tagság szavazatára nem tartanak igényt, sőt elutasítják, hanem éppenséggel kineveztek honpolgárnak, magyar testvérnek és agitáltak, könyörögtek voksainkért. A közelmúlt időszak sajnálatos módon Magyarországon sokáig nem ismert fogalmat és tényt, a munkanélküliséget hozta létre, melyet nem a szakszervezetek, vagy tagjaik kértek. Az új vezetők azzal kérkednek, dicsekednek, lám 100 éve nem készült ennyi telefon, mint a mostani kormány ténykedésének ideje alatt, de feledik, hogy „ennyi” munkanélkülit is kitermelt a vezetés. Mennyi az ennyi? 700000 alatti a telefonkészülékek száma és annál több a munkanélkülieké. 1 db telefonkészülék működése 1 emberben, illetve 1 családban realizálódott. A telefont nem ezért találták fel, hogy ilyen árat fizessenek érte az utcára kerültek. A korábbi választáskor a tömegek zömmel csak azt tudták, ki ellen szavaznak. Ezt most is tudjuk, de most már fontos annak ismerete is, hogy kire adjuk voksainkat. Akitől a munkavállalók igényének teljesítését reméljük. (folytatjuk) Csípősen kavarog a hajnali szél. Felkapja és megforgatja ami útjába kerül. Majd méltóságteljesen leteszi, mint édesanyja alvó kisgyermekét. Megélénkül a környék. Távolsági járatok érkeznek sorra egymás után. Kevés ember száll le róluk. Megnyújtják lépteiket, s igyekeznek a főkapu felé. Hosszan, nyújtottan kettőt fúj a gyári kürt, mintha jelezni szeretné egy jobb új esztendő kezdetét. A kovácsológyári öltözőhöz érve ismerős arcok, barátságos társaság. Jól összeszokott gárda! - Szevasztok! Boldog új évet! - hangzik minden oldalról a megszokott üdvözlés. - Neked is viszont! Csak ne olyat, mint az előző évi volt. - Lesz még ez rosszabb is, ne izguljatok! - fűzi hozzá tömören mondandóját a sarokból egy pesszimista hang. - Ez már annyira rossz, hogy ettől csak jobb jöhet! - közli bizakodva egy tapasztalt kovács, miközben görcsre ugrott cipőfűzőjét próbálja kibogozni. Kevés sikerrel. Már 30 éve ezt várjuk, de soha nem akar ideérni! Nem bírja a melós-szagot! Helyeslő derültség. Nagy huppanás és zörgés. Valaki jókedvében a pad mellé ült. Isten útjai kifürkészhetetlenek! Egyszer fent - egyszer lent! Többen javasolják, maradjon úgy legalább tudjuk hol van az életszínvonal a fizetéshez képest. Lassan kiürül az öltöző. A süllyesztékes üzemben a 2500-as Maximánál műszak elosztásra gyülekeznek az emberek. A jókívánságok itt is folytatódnak. Néha fel-felröppen még egy poén jóízű nevetés kíséretében. De belül már érezni a bizakodást és tenniakarást! Eredményesebb és sikeresebb új esztendőt Kovácsoló, gyár! ___________________________________(szűcs) ! A felfedezetlen Mongólia Expedícióval a nomádoknál (IV.) Nézzük témámat, az öltözködésüket! A mongolok már - sajnos - nem hordják teljesen a népi viseletüket, annak csupán egy-egy darabja maradt fenn. Talán a nagy nemzeti felbuzdulásban visszatérhetnek rá. A mongol népek legfontosabb ruhadarabja a dél: ez egy lábszárig érő, oldalgombolású kabát. Viselete évszázadok alatt alakult ki. Mindig is célszerűnek mutatkozott. Védett mind a hideg, mind a meleg ellen, továbbá a portól, ami főleg tavasszal zavaró. Mindig az időjáráshoz alkalmazkodnak, ami itt még naponta is igen változékony, nem csupán évszakonként. A ruháikat szövetből, selyemből, a leggazdagabbak pedig kínai bársonyból készítik. A déliük alatt legtöbbször európai ruhákat viselnek. Mostanában tört be hozzájuk a farmernadrág. A régi szokásuk tovább él. A nők most is nadrágot viselnek, mint régen, csizmában járnak télen-nyáron. Ez a lovagláshoz nagyon fontos kellék. Az emberek mindig hordanak fejfedőt is, az időjárás szeszélyei elleni védekezésül. A nők nyáron is kendővel kötik be fejüket. A délt hosszú selyemövvel fogják össze. Ruháikon nincsen zseb, ezért mindent a kebelükben hordanak, amik az öv szorossága miatt nem esnek ki, s ez a mód nem zavarja őket a lovaglásban sem. A mongol nők is szeretik felékszerezni magukat. Leginkább ezüst ékszereket viselnek, legtöbbször féldrágakő betétekkel. Sokan gyöngynyakláncot hordanak, ez emelkedik ki leginkább ruházatukból. Fülbevalójuk is köves, legjobban a türkizt kedvelik. A fővárostól távol az ékszereket kovácsok készítik, a helyiektől kapott nyersanyagból. Szeretik a karkötőt és a gyűrűt is, minél több és nagyobb kővel. Aranyékszereket ritkán láttunk rajtuk, az inkább fülbevaló volt csupán. Hajviseletük is nagyon sokszínű. Az idősebb asszonyok hosszúhajúak, kontyokat fonnak és csattal fogják össze. Sajnos a csatt már a külső civilizáció terméke. A fiatal lányok hajukat egy -, esetenként két fonatban fonják össze. A járásközpontokban, megyeszékhelyeken már inkább rövid hajat viselnek, sokan daueroltatják. A fővárosi piacon árulták még a régi mongol hajviselet egy megcsonkított darabját. Szomorú volt látni, hogyan cserélik fel szép értékes holmijukat értéktelen, bár új dolgokra. (folytatjuk) Obrusánszky Borbála Zenés péntek esték „KOJAK" KORTÁRS JAZZ KLUB a Balassi Bálint Könyvtárban. Korunk zenéje? Harmadik utas próbálkozások? Avantgarde jazz? Döntsük el! Január 14-én, 18.00 órától Az étlapból: Keith Jarrett: Arbour Zena John Abercrombie: Timelles Házigazda: Márton Rezső A rendezvény ingyenes 1994. január 14. INNEN - ONNAN A hazai keresetekről Hazánkban az összes foglalkoztatottak átlagkeresete bruttó 27 ezer 456 forint volt a múlt év első 11 hónapjában, ami nettó értékben 18 ezer 500 forintnak felel meg. A bérből és fizetésből élők reálkeresete 1,8 százalékkal csökkent - állapítja meg a KSH jelentése. A bruttó átlagkereset a 20 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél a múlt év novemberében elérte a 32 ezer 647 forintot, ami 28,9 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos hónapjában. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 29,2 százalékkal emelkedett a szellemi foglalkozásúak bére. Novemberben kiugróan nőttek a bérek, amit a KSH annak tulajdonít, hogy a gazdálkodó szervezeteknél megtörtént az év végi jutalmak prémiumok és esetenként a 13. havi juttatások kifizetése. Az eddigi tapasztalatoknak megfelelően kiemelkedően magas átlagkeresetet a pénzügyi tevékenység területén regisztráltak, de meghaladta az átlagot a bányászatban, a vegyiparban és a villamosenergia-iparban dolgozók átlagbére is. Módosult a cégbejegyzés Hétfőn lépett hatályba az igazságügy-miniszter azon rendelete, amely módosítja a cégbejegyzés korábbi szabályait. Ennek talán legfontosabb része, hogy január 1-jétől új gazdasági társasági forma, a közhasznú társaság alakítását és jegyzését is lehetővé teszik a jogszabályok. A közhasznú társaság cégbejegyzése ugyanúgy történik, mint a kft.-ké, azzal a különséggel, hogy meg kell jelölni, hogy mely tevékenységét végzi közhasznú céllal, s melyet üzletszerűen. Drágultak a gyógyszerek Január elsejétől átlagosan 40 százalékkal drágult a gyógyszerek fogyasztói ára, aminek hatása a gyógyszertárak többségének forgalmában még nem érzékelhető. Mivel az áremelés nem érte váratlanul a lakosságot, azt is tapasztalták a patikusok, hogy sokan előre megvásárolták néhány hétre szükséges orvosságaikat. A tetemes áremelésnek egyébként az az oka, hogy az idén csupán 50,7 milliárd forintot fizethet a társadalombiztosító a gyógyszertámogatásra, ami 10-12 milliárddal kevesebb, mint amennyit a gyógyszerek termelői és beszerzői áremelése igényelt volna. A biztosító szakemberei a gyógyszertámogatásoknál arra törekedtek, hogy minden betegségcsoportban maradjanak olcsóbb, hasonló hatású és összetételű orvosságok az ellátásban. Erről telefonügyeletet fenntartva munkanapokon tájékoztatják az orvosokat és az érdeklődő betegeket.