Tarsadalmi Szemle – 1980.

1. szám - Havasi Ferenc: Gazdasági építőmunkánk eredményei és feladatai

HAVASI FERENC: Gazdasági építőmunkánk eredményei és feladatai . A Központi Bizottság 1978. december 6-i, az 1979. évi népgazdasági terv irányelveiről hozott határozata alapvető követelményként szabta meg a külső egyensúlyi helyzet fokozódó romlásának megállítását, elsősorban a nem rubel elszámolású behozatali többlet és adósságnövekedés mérséklését, az egyen­súlyi helyzet javítását szolgáló pozitív folyamatok kibontakoztatását. Ez szük­ségszerűen megkövetelte, hogy a termelésben, az elosztásban, a gazdasági nö­vekedésben és az újratermelés fő arányaiban, egész gazdaságpolitikai és gaz­daságirányítási gyakorlatunkban a korábbi évekhez képest változás következ­zék be, a gazdálkodással szemben mindenütt szigorúbb követelmények érvé­nyesüljenek. A megkezdődő, illetve kibontakozó változások azonban csak kez­detét jelentik egy hosszabb ideig tartó konszolidációs folyamatnak. Ezt a gya­korlatot kell folytatni a VI. ötéves terv időszakában is, a népgazdasági egyen­súly helyreállítása, megszilárdítása érdekében. A határozat már 1979-re vonatkozóan a termelés és a lakossági fogyasz­tás mérsékelt növekedését, a beruházások előző évi szinten való tartását és a készletfelhalmozás jelentős csökkentését irányozta elő. A népgazdasági terv végrehajtásának feltételei — részben az 1978. évi folyamatok alakulása, rész­ben pedig az 1979. évi előre nem látható változások miatt — a vártnál lé­nyegesen kedvezőtlenebbül alakultak, így a tőkés világpiac évközi áremel­kedései következtében a külkereskedelmi cserearány a számítottnál nagyobb mértékben romlott, s a korábbinál magasabbak a kamatterhek is. A kedve­zőtlen időjárás csökkentette a kalászos gabonatermést, s emiatt az 1979. évi ter­mésből nem tudunk exportálni. Ezek a körülmények a tervben meghatározottnál is magasabb követel­ményeket támasztottak a gazdaságirányítással, a gazdálkodó szervek munká­jával szemben. A nehezebb feltételek ellenére a népgazdaság 1979-ben a gaz­daságpolitikai követelményeknek megfelelően fejlődött, megkezdődött a kül­gazdasági egyensúly helyreállításának folyamata. Ez még akkor is jelentős érdeme a terv koncepciójának és a gyakorlati végrehajtásnak, ha figyelembe vesszük, hogy a külső egyensúlyi helyzet javítását nagyobbrészt a belföldi felhasználás mérséklésével értük el és csak kisebb részben a termelés haté­konyságának javításával. A Központi Bizottság 1979. december 6-i ülésén elhangzott előadói beszéd szerkesztett szövege.

Next