Tarsadalmi Szemle – 1985.
1. szám - Havasi Ferenc: Előtérben a gazdaság jövedelemtermelésének fokozása
HAVASI FERENC: Előtérben a gazdaság jövedelemtermelésének fokozása Az 1984-es év az 1978 óta követett gazdaságpolitika megvalósításában jelentős állomásként jellemezhető. Gazdaságunk egésze megközelítette a terv követelményeit. A termelés, a nemzeti jövedelem az előirányzottnál valamivel gyorsabban növekedett, és javult külgazdasági egyensúlyi helyzetünk. Sikerült fenntartani az egyensúlyt olyan fontos területeken is, mint a termelés anyag-és energiaellátása, az árualap és a vásárlóerő összhangja, valamint az állami költségvetés kiadásai és bevételei. A termelés növekedési üteme a korábbi évek átlagához és a tervezetthez képest kismértékben nőtt. A folyamatos termelést — néhány kivételtől eltekintve — nem akadályozta az anyag- és alkatrészhiány, a piaci zavarok nem erősödtek tovább. Örvendetes, hogy az ipari termelés a tervezett 1,5—2 százalékkal szemben 2,5—3 százalékkal emelkedett. Hangsúlyozni kell, hogy a termelés növekedését úgy sikerült elérni, hogy az év során az iparban és az építőiparban gyakorlatilag megtörtént a 40 órás munkahétre való áttérés. Az iparban a létszámcsökkenés lelassult, amit elősegítettek egyes központi intézkedések (mint például a melegüzemi, a folytonos üzemelésű és a három műszakos pótlék emelése), és a vállalati gazdasági munkaközösségeknek is volt létszámmegtartó hatásuk. Az ipari termelés növekedési üteme azonban nem volt egyenletes, az év második felében az ütem lelassult. A növekedés másfelől differenciáltan ment végbe. Átlag feletti növekedés volt tapasztalható a villamosenergia- és a könynyűiparban, a többi ágazattól is elmaradt a bányászatban és a gépiparban. A tervezettnél nagyobb ipari termelés lehetővé tette ugyan a kivitel részarányának növekedését, a terven felüli többlettermelés döntő részét azonban belföldön használtuk fel. Főleg a gépipar exportjának — most már több éve tartó — csökkenése miatt az ipar konvertibilis devizabevétele elmaradt a tervezettől. Az ipari termelés eredményei a volument tekintve kedvezőbbek ugyan, mint a megelőző években, de gondot okoz, hogy a termelés minőségi-hatékonysági jellemzői tekintetében 1984-ben sem sikerült lényegesen előbbre lépni. Az építőipar termelése a tervnek megfelelően 3—4 százalékkal mérséklődött. A lakásépítés a tervezettnek megfelelően alakult, a lakások átadásának ütemessége azonban — különösen a fővárosban — továbbra sem javul. A Központi Bizottság 1981. december 4-i ülésén elhangzott előadói beszéd rövidített szövege.