Társalkodó, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1832-11-21 / 93. szám
pitban, Tufton-Streetben, Westminsterben. Itt megállapodott, hogy arczomon lássa e’ szavak’ hatását, ’s azután végig olvasá a’jelentést, melly a’ bajjal erthető mestersszók’s kifejezések’ pezsgő fészke volt. Kétszáz guinee a’ jutalomdíj ; elmondá, milly számos pénzbeli fogadás fog történni, elszámlálta sorban mindazok’ neveit, kik mint indulatos baráti a’ kakas-viadalnak jelen lesznek. A’ bémenetel’ dija Cockpitban öt shilling valt. Mivel tudományom eddig a’ kakasviadalról legfölebb abból állott, hogy a’ majorban a’ baromfiak közt holmi orrcsapásokat láttam váltogatni, tehát megigérem Tómnak, hogy elkísérem Royal Cockpitba. Mindazáltal mielőtt elmennék, elhatározom, hogy magamat a’ kakasviadalról kevéssé kitanittatom , hogy olvasok előbb egy értekezést ezen tárgyról; p. o. mint szokás az illy kakasokat nevelni, micsoda szabályok szerint történnek a’ fogadások ’s a’. Alig nyilatkozott ezen kivánatom , tüstént kihúzott Tom egy könyvet zsebéből ’s azt e’ tárgyról a’ legjobb ’s legjelesb értekezésnek állítván kezembe adta, ’s kért, hogy másnap délutáni kettedfél órára készen legyek. — — Én a’ könyvet azonnal felnyitám , czímje volt: „Jó tanácsadó, mint kelljen a’ vívó kakasokat nevelni, — fogadást illető számolásokkal megbővitve.“ Egész estvén által most e’ tárgy’ fontos czikkelyeiben buvárkodám; olvastam, mint kell a’ kakassal bánni csibekorában; mikép kell őt erejében gyakoroltatni; továbbá: mire kell mindenre a’viadal előtt ’s alatt különösen vigyázni. A ’S ím még St. James’ tornyában tizenegyet sem ütött, midőn én már képesnek érzem magam’ az amphitheatromban helyet foglalni ’s értelmesen mint akárki más, guineemet fogadásul kitenni. Az olvasóra nézve talán nem lesz kellemetlen , ha ő is, mielőtt a’ viadalhelyre vezetem , e’ nyomos , nagy érdekű tárgyról magamként eleve egy kis leczkét vesz ; ennélfogvást tehát ,,a’ jó tanácsadót, mint kell a’ vívó kakasokat fölnevelni, ‘ egymással szép csöndesen forgassuk által. Kezdetben is a’ jó kakasnak tulajdoniról van szó. „Fejének keskenynek kell lenni és hoszszunak , ha a’ fej rövid, akkor legyen legalább tekeformájú; orra erős legyen és horgas, szeme nagy és fekete, nyaka széles és hosszú; mert viadalkor egy hosszú nyakban a’ kakasnak igen nagy szerencséje rejtezik, kiváltkép olly fajú kakasok ellen , mellyek csupán a’ fej felé vagdalódznak. A’ test rövid legyen , horpadt, a’ mell teljes és gömbölyű, a’ czombok erősek , vastagok, mértékesen testhez illesztve; mert ha úgy látszik, mintha a’ kakas’ lábai teste alatt roskadnának, bizonyos jel, hogy a’ viadalt nem sokáig győzi. (Barátom! így van gondolom, az embernél is.) A’ lábszárak erősek legyenek ’s hoszszúk , és ha az orral egyenlő színűek , ezt szerencsés jelnek tartsd; a’ lábtalpak legyenek szélesek , lapúltak, ’s minél hosszabb körmökkel fegyverkezve.“ —— „A’ viadalkakasnak magatartása — mond tovább a’ tanácsadó —idomos és nemes legyen , de nem feszes, járása ünnepélyes, szárnyai kevéssé hosszúk ; de járás közben soha sem szabad szárnyait kiterjeszteni, mint p. o. sokszor az idomatlan ludak cselekesznek. A’ mi a’ tollak’ színét illeti : annak ugyan nincs a’ dologra semmi befolyása, mert én minden színből láttam már igen derék ’s érdemes bajvívó kakasokat. Mindazáltal a’ tollak ne legyenek tömöttek, hanem rövidek ’s erősek: ez csalhatatlan bizonyítványa az izmos kakas-constitutionak; ellenben a’ lágy, hosszú ’s gazdag tollköntös mindjárt elárulja a gyarló erejű, silány vitézt. Arra kell vigyázni kiváltkép, hogy egy kakas, mellynek erős orra, hosszú kerek nyaka , vastag melle ’s nagy szárnya van , négy font ’s nyolcz — tiz latnál ne legyen nehezebb. Ha valamellyik csak két lattal nyom is többet, már nem tartozhatik jó társaságba (!) ’s magát soha se láttassa a’ viadalhelyen. Egy vívó kakasnak magas növéssel szükség bírnia, ne legyen kövér hanem csontos, de mindenek fölött négy font és nyolcz — tíz fatnál többet ne nyomjon ; ezt az egekért el nem kell felejteni.“ — Továbbá hol a’ gyerke kakasokról van szó, a’ szerző szorosan szívre köti a’ következendőt: „Vigyázzon kiki — úgymond — hogy a’ fiatal kakas ne igyék szappan vizet, orrával ne turkáljon sárban ’s iszapban; a’ szép nemes állat ettől megbetegszik