Társalkodó, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1832-02-25 / 16. szám
te — mint ezt Gregori ingatja — csupa kényfeltétel (hypothesis). *) Tekintsük végre egy történhető egybeütődés következéseit. Ha egy illy öszveütődés az égi testekre nézve veszedelmes , úgy szükségkép a’ Cometa massájának tömöttnek, keménynek , vagy nehéznek kell lennie. Minden tapasztalásunk se visz még bizonyosságra, hogy egy vagy másik Cometa kemény (solid) magva. Csak az 1682dikin látott Hevelius és la Hire phasist, (testet) ’s hihető, hogy az a’ mit Cometa magvának írunk, nem egyéb öszveszoritott (condensált) gőzlepnél. Az 1811- dik Cometán Herschel egy világos pontot vett észre , ’s ezt tartá magvának. De egy, a’ legnagyobb illy mag, sem lehet egy kis földhegynél nagyobb, következőleg nagy kárt a’ földön nem okozhat. Azonban miből áll a’ Cometák massája ? az előttünk titok. (Földünk massája Maskelyne szerint 5ször, Cavendish szerint 5-szer nehezebb a’ víznél — a’ gránit 21szer — miből állhat tehát földünk bélé ? Tán vasből ? Hutton azt következtető ezen tekintetből, hogy része földünknek csupa érez.) De ha kemény testűnek vesszük fel a’ Cometákat, csak az irányától és sebes mozgalmától függ az összeütődés következése. Ha egy Cometa magva csak töös része földünknek, már 130 mérföldnyi nagyságú az átmérője, ’s ha ez egyenes ellenirányban fűződik öszve a’ földdel, azt széjjel is törheti. Meglehet azonban , hogy más tekintet alatt még az útját sem változtatja meg különösen. Az 1799dik ’s 1807diki Cometáknak némelly vizsgálók illyen forma nagyságot tulajdomítnak.) A’ hold massája -^-g-dik része földünkének ; vegyünk fel egy négy akkora Cometát — ez lesz — része — sebes*) I680dik Cometa — Whiston szerint — földünk jövendő perzseléje IGG-szorta volt közelebb a’ naphoz mint földünk, ’s igy 27,500szor nagyobb meleget állott ki, ha (mint hihető) a’ nap melege az ő világához irányban van , ezen nekünk megfoghatatlan meleg földünk anyagát (matériáját) elrüppentene. Végét tegyük 1,734,000 lábra egy másod perezben — ez nem igen nagy sebesség, mert az közönségesen sokkal nagyobb szokott lenni — a’ földé 102,000; ha ezen két test egyenest egymás ellen menvén öszventődik , meglehet, mind a’ kettő a’ napba dűl. De ha mi egy illy nagy Cometát nem ismerünk , még abból nem következtethetjük, hogy nincs is, hanem legfeljebb tapasztalásink határát. Ha Herschel méréseinek hitelt adhatni, egy közűlök nagyobb a’ holdnál. Az apró Cometák tehát, ha irányok rézsútos, sebességük kicsi, a’ földnek nagy kárt nem okozhatnának , ’s legfeljebb helybeli veszélyt ; (ha p. o. a’ szép Páris , vagy pedig Londonra találna szállni egy illy váratlan vendég, nem sok czerimóniát csinálna lakosival.) Több helyet lelne azonban a’ mély vizekben , ’s úgy eltűnnék szegény, hogy hírét se hallaná többé senki. Ha az ütődés egyenes irányú lenne , földünk tengelyét rúgna ki sarkából , ’s a’ mint Laplace következő szavakkal mondja: ,, Egy illy öszveütközés gyászos következéseket hozhatna földünkre, ’s noha ez egy vagy két század alatt alig történhető , azért még is több század elfolyta után hihetőbb lehet. Könnyű általlátni, mi történnék. A’ tengely ’s mindennapi fordulás változnak , a’ tengerek kilépvén ágyaikból az ill aequator felé dűlnek, az emberek, az állatok nagy része vagy vízbe fúl, vagy az erős ütés miatt elvész, egész élő nemek semmivé lesznek; az emberi szorgalom ’s értelem emlékei felfordulnak — ha a’ Cometa tömege (massája) földünkéhez hasonló. Az ember kis számra vetődvén vissza , sok ideig csak fentartására fordítja életét, a’ tudományok ’s mesterségek emléke közöttük tökéletesen elvész, ’s ha majd a’ csinosbulás (civilisatio) szükségeineket előbbre kinszeritik, mindent újra kell kezdeniek, épen úgy, mintha új teremtmények volnának.41 Kinek nem ötlene azon gondolat, már csak Laplace szavai olvastánál is eszébe. 62