Társalkodó, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-01-02 / 1. szám
1 szám Pest, januárius’ 2dikán IS33. mSmSmmSSSSSSSmSSSSS^Sm^^^mmmmmm^^^^m^^^^^^mm^^^^^SSmSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSmmmmmmman—min' i1 r TÁRSALKODÓ. 'ORSZÁGUNK* GYŰLÉSÉRE. Jó honfi ! a’ nyugti határra tekints , Mint fenj lenek ott a’ vitessek , Nem harcz-konzorn tüzesíti szivük’, — Elhaltak az éjjeli vészek: Polgári babért szerez ott a’ derék , Boldog fi, kit annyira juttat az ég; Késő maradék my hőst fog a’ sírban is áldani még. Ébredj hazai szelleme ! itt az idő , A múltat utóbb ne kesergjed , — Nem látod a régi világnak egét, Eltűnt az örökre, felejtsed. Bölcs férfi, ki most a’ jövőre tekint, Honnan neki nemzeti gyöngytavasz int ; ’S biztatva magát Már látja előre virulni honát. — ,,Jobb lészen-e sorsom a boldog egek !14 így nyögdel a’ gyámtalan árva, ,,Jobb lészen-e ?*‘ így nyög az özvegyi mell: „Örökre ki lészek-e zárva?“ — De nyögni a hontalan árva szűnik, Bizván, hogy az ég neki most kitűnik; 's az özvegy örül , Sok vészek után hiszi partra kerül. — Már hallja a barna paraszt is a hírt, Hogy gyámjai érte hevűlnek ; És arczain éledez ifjú öröm , Mert napjai szebbre derűlnek. Most néki nem olly vad a téli vihar, Megszűnt szivet mélyiket dúlni zavar, Nyugatra tekint, Honnét neki szebb korai csillaga int. —~ Mély gondba merűlten a’ honfi sóhajt, A’ hírlevelekre figyelmes , ’S ír homloka simul — eloszlik arbú , Az Ég neki látja , kegyelmez. Sok nemzeti hősi neve írva megint, A’ honfi szünetlen a’ lapra tekint — ’S így zeng szabadon : ,,Uly Férfiak éljenek, és úgy a’ hon !*f Paexek Jones. TAMMEAMEA, a’ Sandvich-szigeteki királya. #) Tammeameá-nak nevezek a’ Sandvicii-szigeteki hódító királyát, ki annyival jon érdekesbe , hogy nejével Kahumannával Angolországba utazott, hol is mindketten nem rég Londonban végzék be földi pályájokat. Koczebue Otto — ama* hires tengeri utazó — ki Hurik nevű hajón 1815—ISISig a deli tengeren fölfedező tutat tőn, Ovashi szigetén meglátogató e’ nevezetes fejdelmet, ’s felőle több adatot közöl. Tammeamea’ palotája szalmából épült, és szintúgy mint a’többi lak általán fogva, tengeri és szárazföldi szeleknek szabad átjárást enged. Az egész palota csakkevés bútorral ékesített egyetlen egy teremből állott. A’ király’ öltözete egy fejér ismeg, kék nadrág, vörös mellény, és fekete nyakkendő valt; de volt azért különféle más kivarrott dísz- ’s egyéb házi ruhája is. A’ palota előtt mezítlen őrök állának egy puskával, ’s pár pisztollyal fegyverkezve. () felsége igen jó bort törte vendéginek , é s maga is több ízben ivott egészségükre. Koczebue kinyilatkoztató előre szándékát, f. i. hogy fris élelmet, vizet és fát kívánna bevásárlani. Mindenben kedvező vala a’király, csak azon vélemény nyugtalanító némikép, hogy Oroszország szándékozik elfoglalni szigeteit; de miután Koczebue bizonyossá tette volna az ellenkezőről, igen felvidámult, ’s tüstént üríté Sándor czár’ egészségére serlegét. Beszélgetésükben Kook nevű ifjú , az egyetlen fejér ember, ki a’ király’ udvarában tartózkodott, szolgája tolmácsul. Az utazók Kahumanna kegyencz-királynénak (Favorit-Königin) is valónak tiszteletére. Ennek lakja alacsony, de tiszta; ő maga a’ királyné finom szövetbe volt öltözve, s csinosan E" vulkán-eredetű szigetek, az e. sz. 18 tól fogva a 1 24-ig, és az ny. h. 1543 tói al lG5°Jg terjednek.