Társalkodó, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-02-14 / 13. szám

13dik szám 1835. t­ársalkodó. Pest, február’ 14-én NEVELÉS ’s NEMZETI MŰVELŐDÉS. (Vége) E’ rosznak kiirtására, gyönge véleményem szerint, leghatóbb sikerrel munkálnánk nevelési rendszerünk’ jobbításával. — Mindenre születik az ember; azért ha valaki kitűnő tudományi­ fér­fi, jeles szónok ’s több eff., nem következik, hogy sikeres nevelői igazgató is legyen. A’ Fő-tanács állítana­ fel, az ország’ külön részeiben, nagyobb ’s kisebb-rendű tanitót­ képe­­ző iskolákat, mellyekben azok taníttatnának, kik mago­kat , hajlandóságiknál fogvást, nevelői pályára szán­ták , ’s minden üres tanítói széket ez illy iskolákban végzett alkalmas tárgyakkal töltene­ be maga a’ ne­velői Fő­ igazgatás. — Nevetséges és czéllal ellenkező di­vat az, melly nálunk eddigien a’ tanítók’ választatásá­ban uralkodik, melly szerint ha valamelly falubeli iskolatanító meghal, jőjön bár honnét egy garabon­­czás diák ’s mutasson bizonyságlevelet, hogy Cor­­neliuszt, Phaedruszt (Cicero már sok) valaha magya­ráztatni hallotta, diadallal állíttatik az üres székbe. — Kézi­könyvekül véleményem szerint, legalkal­­masbak azok volnának, mellyek nem kérdések ’s fe­leletekben , hanem szabad folyamatban adnák­ elé a’ bennök foglaltató tudományt. A’ kérdéses és felele­­tes kézikönyvek tunyaságra szoktátják a’ tanítót, ki ez apró szakaszkákból alkalmat vesz magán könnyí­teni , úgy, hogy minden felvilágítás ’s észreadás nél­kül hagy­ ki tanítványinak azokból egyet vagy kettőt memorizálásra. Innét születik az értelem nélküli tanu­lás és tudás, ezer káros és veszedelmes következmé­nyivel. Czélszerűbbnek látszik ezért, valamennyi ké­zikönyvet kérdések ’s feleletek nélkül készíttetni, ’s a’ tanítónak tisztül adni , hogy a’ tudományt , mellyet tanít , többször ugyan­­ azont tanitványi előtt elmondván, ajkárul tanultassa­ meg azokkal. — „Minden felek­ez­etb­éli ’s mindkét­ nemü gyermekek köteleztetnének, —c­s­a­k e­g­y­e­­dűl testi vagy lelki betegségben nem, — hatéves koruktól kezdve folyvást a’ ti­zenharmadikig kizárólag, iskolába jár­­n­i.“ Kik a’ szülők közül ebben ellenkeznének , kény­szeríteni lehetne őket, részint polgári hatóságok’ ere­je, részint illyforma más rendelet által, melly szerint a’ házasulandó ifjak, kik bizonyságot nem tudnának mutatni a’ törvényes iskolai hat év’ tanulásban­ tölté­­séről, össze ne köttetnének. A’ fensőbb ’s alsóbb rendű­ iskolai felügyelők’ tiszte lenne , minden év’ kezdetén fölhivatni azon szülőket, (kikeresvén az anyakönyvekből azok’ neveit) kiknek gyermekei a’ törvényes iskolát kezdő, azaz hatodik évet elérték, ’s ezeket tüstént, haladék nélkül isko­lába hozni parancsolnák ’s kényszerítenek. Az iskolákat illy formán lehetne, csekély gon­dolkozásom szerint,osztályozni.Nemzeti osztály, nyelvtudományi osztály és fensőbb tudo­­mányi osztály. A’ nemzeti osztályt tennék minden falusi, ’s a’ városokban is a’ kezdő, iskolák. Ezen iskolák­ban járna minden gyermek a’ törvényes iskolai évek alatt, hatodik éves korától a’ tizenharmadikig. Tanul­mányaik : ol­vasás, írás, természettu­do­­mány, földleírás röviden, haza-ismeret szélesebben, rövid törvény- ’s alapos val­­lástudomány, éneklés, ésszel ’s irássali számvetés, némelly hasznos­ kézi mester­ség elméletei, mindennemű közlekedési ’s törvényes levelek’ írása; szerdán ’s szombaton délutáni szün-órákon, a’ ta­nító’ felü­gyelése alatt czélirányos test­­gyakorlatok. Valamennyi magyarhoni gyermek­nek végezni kellene az iskolák’ ezen osztályát, ’s minden tizenkét évet átugrott növendéknek , legyen bár idővel kanász vagy pusztacsősz, gyökeres ism­ereti­­nek kellene lenni ez előszámlált tanulmány­okban. Ezen osztályát az iskoláknak bevégezvén, elhagyhatnák az iskolai tanulást azok , kik kézi mesterségre, földne­­velésre ’s több elt. mennek, ’s a’ nép’ alsó osztályát teendők. De ezeknek minden vasárnapon egy két órát kellene adni ezentúl is még azon tanulnányokból, mellyek tudása emberi ’s polgári létünkre igen hasznos; minők: rajz, számvetés, gazdálkodás, er­kölcstudomány’s többillyes.­­ A’nemzeti osz­tályból átlépnének azok, kik tudományos hivatásra menendők, a’ nyelvtudományi osztályba. Itt lehetne a’ pálya négy év. Tanulmányok: a’ hazai nyelv’ tudományos és mélyebb is­méretet német, latin ’s ha úgy tetszenek, görög nyelvek; bővebb világ- ’s haza is méret, bő­vebb földleírás, m­esterségesb számvetés, rövid világ ’s hazai történetek, vallás, észfogalom ’s i­té­let-ki­fe­j­tés, költészet, ékesszólás. — A’ fensőbb tudományi osztályba vitet­nének az előbbeni osztályt bevégzett növendékek. E­zen osztálynak az emberi ’s társas élet többnemű kivana­­tai szerint szét kellene ágazni: papi, jogtudo­mányi, orvosi, nevelőket­ képező, erőmű­­vészi , földmérői, katonai, színészet­i

Next