Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-01-02 / 1. szám
1. MZstUl. Pest, január’ g,1836. TÁRSALKODÓ, tesztelteték meg. Ezen esztendő vagy 780, vagy 782 lehetett Roma v. é. u. Akármellyik volt, csakugyan nem a’ kis Diénestől fölvétetett 753dik. 2.) Szent Jánosnál a’ Ildik részben, 20. versben ezt mondják a’ zsidók urunk Jézusnak, élete’ 30dik esztendejében : „ezen templom 46 esztendeig építtetett.“ Szó van azon templom-építésről, mellyet első Heródes parancsolt. Urunk’ születésének esztén-Egy korszak újra nincs! Gyorsan letűnt, mint tűnik éjek’ álma — *S felénk az ifjú ér Idő* méhéből fel mosolygóra száll ma. Ah, kétes ifjszülött! IVli jóval léps.fel Hunniám’ egére? Jösz fénnyel, szabadon? Hozsz tetteket ’s írt szenvedők’ sebére ? Hozsz uj szivet nekem , *S örömkönyűt beégetett szememnek ? — Köszöntlek ! — ah, de nem. — Te élni kelsz ’s nyögésim nem pihennek. Köszöntsön boldogabb, Kit üdvözít pillantatod’ sugára: Nekem jösz, elsuhansz, Es nem tekintesz keblem’ alkonyára. — Ah, halhatatlan-é A’ szívvihar, amelly harczban rég üvöltöz? Nem ég ki e’ kebel ? Nem pattan a’ láncz, melly tart kötve földhöz? A’ nap kel és leszáll; A' csillag ég elsápad reggelére; A’ hold nő ’s fogy megint . Ez kezde élni, élt és sírba térédeje tehát a’ templomépítésnek 16dik esztendeje lelhetett. Mert Heródes azon építést uralkodásának tizenhetedik esztendejében parancsolta meg; — uralkodását pedig R. v. e. u. 717 ben kezdette, és így a’ templom-építésnek 16dik, ’s következőleg urunk’ születésének esztendeje a’ 750dik volt. A’ nap- és hold-fogyatkozások’ visszaszámolásából is kitűnik, kis Diénes’ számvetésének hibás volta. 4.) A’ paschaünnepet idvezitőnk élte’ 34dik esztendejében tartja tanitványival; már pedig kiszámlálták a’ csillagászok, hogy a’ paschaünnep urunk’ halála előtt és után számos esztendőn által épen nem eshetett csütörtöki napon —máskor, mint az egyetlen egy 784dik esztendőben, R.v. é.u. Ez volt tehát urunk Jézusnak 34 dik élet éve; következéskép 750 ben esik a’ születés. Csak a’ szerelmi láng Nem hal szivemben , és nincs soha vége — Ez nem a lángolón is szünhetetlen ég, mint mindig égé Borkúti. Mindebből az világlik ki, hogy urunk Jézus az evangéliumok szerint három esztendővel korábban született, mint közönségesen tartjuk, ’s így 1836 helyett írni kellene 1839. E. 1. P. AZ UJ ÉVHEZ. JÓL SZÁMLÁLJUK-É AZ UJ ESZTENDŐT Kir. U. szül. U. 1835nak? Tudva van, hogy Krisztus’születésével kezdett esztendeink’ számát bizonyos kis Diénes (Dionysius exiguus) nevű tudós’ felszámolása szerint vettük szokásba, még Nagy Károly’ idejében; — ’s azóta máig azon szerint folytatjuk a’ számlálást. De valljon hibátlanul számolt-e kis Diénes: ennek kinyomozása is a’ mi, mindent kifürkésző legújabb időkorunk’ számára maradt fön. És mélyen vizsgálódó tudósok’ szavainak hivén , olly formán ilt ki a’ dolog, hogy kis Diénes megbotlottá’ számvetésben; a’ mi keresztyén időszámlálásunk valósággal hibásnak találtatván, kis Diénes, urunk’ születését Roma városa’ épit. után 753dik esztendőre teszi , a’ szent evangélisták’ írásiban találkozó adatok szerint pedig urunk’ születése alkalmasint három esztendővel is előbb történt. Ki fog ez tetszeni a’ következőkbül: 1.) Szent Lukács’ evangéliumának 3-dik része szerint, urunk Jézus, élte’ harminczadik, Tiberius császár’ uralkodásának pedig 15dik évében kedv EGY TEKINTET GYÁMNÉLKÜLI GAZDÁLKODÁSUNKRA. Amilly elkerülhetően a’ jóllét’ ’s életkellemek’ édesbilésére a’ czélirányos gazdálkodás, azt mutogatni nem szükséges ; mégis, úgy látszik, legkisebb gonddal ápoltatik annak kifejtése. — Szomorú dolog! mikép jó Hazánk csak egy gazdasági folyóirást sem volt képes életben tartani ’s pártolni; gondolom azért, mivel minden sor mindenkit ki nem elégíthet, mi véleményem szerint lehetlen is. — Minden haladni látszik a’ kor’ szellemével, csak gazdálkodási állapotunk tesped ’s annak előmozdítására semmi gond , semmi tekintet. — Örömmel tapasztaljuk gőzöseinket szaporodni, a’ termény-kivitelre utakat nyittatni, “mellyekért minden hazafikebel hálával adózik ”, de hogy czélirányosabban mitveltessenek földeink, arra alig mutatkozik imitt amott egyes példa, sőt hol legtágabb mezeje volna a’ gazdálkodás’ kifejlődhetésének , még máig is azon szomorú ’s apáinktól öröklött balteletti értelemben vannak, hogy: „nem kell a’földet jól myelni, hadd teremjen gazos szalmát marhatenyész”