Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-03-26 / 25. szám
déklott vasutakon Németország’ belsejébe hordás*sanak szét , miután ezen lehetőségek még igen kétesek; — az pedig, hogy hazánk Lengyelország ban, a’ termesztvény-kereskedésre nézve, igen hatalmas vetélkedőtársra talált , annyival inkább kétségenkivüli, mivel amannak szántóföldei Lichtenstern szerint*) általányosan véve a’magyarokéinál is termékenyebbek; — ideje, hogy min magunkat többé elbizottsági ábrándokkal ne csaljuk, ’s " azon kedvelt képzelődésekkel, mintha csak itt volna élet, világos veszedelmünkre ne tápláljuk. Ha szarvasmarhákkali kereskedésünket tekintjük, gazdálkodásunk’ ezen ága, Schwartner szerint, 4 — 5 millió pengő forintot nyújt évenként; — már ha a’ lengyellel azon oknál fogva, mivel az majd vasutain legföljebb két nap alatt rendeltetési helyére fogja marháját vihetni, a’ vásárt meg nem bírhatjuk, gazdálkodásunk’ csak ezen egy nemében is a’ feljebbi summát elveszti nemzetünk, ’s esztendőnként ugyan annyival szegényebb lesz. De épen ezen csapás érendi földmivelésünket is, kivált ha Galliczia gőzmalmokon őröltetvén meg szemes életét, kisebb kiterjedésben a’ nagyobb értékű lisztet fogja vasutain Ausztriába hordatni. — Egyébiránt azzal sem igen kecsegtethetjük magunkat , hogy Dunánk megnyílván , búzánkat megőrlötten a’ feketetengerre vihetjük, mert Moldva ’s Oláhországok rövid idő múlva fölösleg fogják a’ szükséget fődezhetni. Sokan azt tartják ugyan, hogy ezen tartományok’ csekély népszáma nevezetes’ mennyiségű élelmet nem képes termeszteni; ez azonban hibás vélemény, mert a’ termékek’ mennyisége nem áll szükségkép idomzatban a’ népesüléssel, mit épen e’ tartományok, de déli Oroszorság ’s hazánk’ csekély népességű alsó részei is, eléggé bizonyitnak ’s csak a’ vasutak’ létrehozatása, mellyek az olcsó és sebes szállítást lehetségessé teszik , eszközölheti Ausztriában (egyedüli vásárunkon) Lengyelországgal mérközhetésünket. — Egyébiránt a’ vasutak’ nagy hasznát, kivált az említett vonalon, senki sem tagadja, ’s azok’ szükséges sőt sürgetős léte kérdésbe sem jöhet; csak annak megfejtése van tehát hátra: „valljon egy illynemü vasút, a’ reá fordittatandó költségeket eléggé kamatozná e? ’s mi hasznot reméllhetnének a’ vállalkozók?“ A’ vasút, ha hogy különös helybeli nehézségek az építés’ költségeit tetemesen nem szaporítják, — aránylag ott jutalmaz leggazdagabban, hol az utazók , áruk ’s vágómarhák legnagyobb számmal ’s mennyiségben vitetnek az összeköttetésben levő távol- helyekre, melly szerint nincs kétség, hogy hazánkban a’ Pest-Buda ’s Bécs közti vonalon legnagyobb haszonnal jutalmazná a’vállalkozókat; mert, mint dr. Lardner, Angliának e’ részen egyik legjelesb tudósa, állítja: hasznos kamatozást a’ vasutaktól csak ott reméllhetni, hol számos és szorgos utazók fizetik ki a’ kamat’ főbb részét;— már pedig egész hazánkban sehol sem számíthatni olly nagy mennyiségben utazókra, mint épen a’ Buda ’s Bécs közti vonalon. — Sokan talán azon ellenvetést teendik , hogy a’ Duna, rajta járó gőz- ’s teherhordó hajóival az itteni kereskedés’ fuvarozási kivánatit eléggé fedezi,— de nem vették talán méltókép figyelembe azt, hogy a’ fuvarozás leginkább vizeken történvén, 3, sőt ha mostohák a’ körülmények, 4 ’s több hétbe is könnyen kerül,’s az áruk’ értékinek ezen idő alatti kamatja elvesz; — hogy a’ tehernek a’ vízálláshoz képest sokszor nagy részben vagy más hajóra vagy szekérre kell rakatnia; hogy legalább is egy évnegyedig, a’ jég’ akadályai vizen szállitást nem engednek ; ’s végre, hogy valamint vágómarha, úgy némelly termesztvény-nemek is , mint p. o. gyapjú, dohány ’s több colonialis és nagyobb belértékű portéka, részint a’ megrendelés szerinti határidőre való bizonytalan beérkezés, részint megromolhatás’ tekintetéből, vizen biztosan nem szállíttathatnak. — Egyébiránt, hogy a’ vasutak’ kényelmes hasznait a’ gőzhajók soha sem pótolhatják , Amerika tettleg bizonyítja, mert noha csatornáji ’s hajózható vizei a’ világon elsők, és számos gőzhajóval diszlenek , még is vasutai az ujyorki ’s más nagy csatornák’, a’ Hudson, Dellaware , és Susquehannah folyók’ mentiben , már csaknem ezer német mérföldre készen vannak, részint pedig épülnek, mellyek mintegy 60 millió dollárba (szinte 300 millió francba) kerültek *). De hogy a’ gőzkocsik’ sebességivel ’s pontosságival ’s igy némelly fő elsőbbségeikkel a’ gőzhajók, kivált víz ellen ’s hol az, annyi változásnak van kitéve, mint p. o. Dunánk, soha sem fognak mérkőzhetni, kétséget nem szenved, — ha meggondoljuk, hogy a’ gőzkocsik, a’ Buda és Bécs közti tért, — beszámítván a’ megállapodásra szükséges időt is, —8, legfeljebb 10 óra alatt átrepülik. Miután mind azon adatot , mellyek a’ ki- ’s befuvarozott portékák’ misége, mennyisége és értékiről bizonyos tudomást, vagy legalább az utazó személyek’ számára nézve felvilágitást adhatnának, nélkülözni kénytelenek vagyunk, —egy Buda ’s Bécs közti vasútnak építési ’s fentartási költségei ’s annak reméllhető jövedelme közti biztos, sőt még csak közelítő calculust sem húzhatunk; mindazáltal igen alaposan állíthatni, hogy Pest, mint minden magyarországi termesztvény’ főlakhelye ’s több mint 12 millió népesség’ középpontja, olly kedvező hasznos következésekkel lenne a’ vállalkozókra nézve, millyekkel az ausztriai tartományok’ egyike sem dicsekhetnék ’s millyekre egyik sem is számolhat. — Ugyanis, ha tekintetbe vesszük, hogy ezen vonalon Ausztriába mintegy 4—5 millió értékű vágómarha hajtatik , hogy több mint 200,000 mázsányi gyapjú ’s dohányteher szállitatik, — más áruk’nemeit, mint: kendert, nyers és készített bőrt, timsót, hamuzsirt, széksót,zsírt, vajat, olajt, viaszt, mézet, bort, és Mosonynál mindig tetemes idő ’s erő - veszteséggel tengelyre átrakatni szokott szemes - életet nem is említvén, — kétségbe sem hozható az ezen vonalon létesülendő vasút’ dús kamatozása, kivált, ha az útvonal a’ Fertő’ közelébe vitetvén, részint a tó, részint mellék-utak által, Magyarországnak dunántúli részével is összeköttetnék, melly esetben a’ horvátországi kereskedés’ hasznai ’s Bécs *) Handbuch der Geographie desöster. Kaiserstaat* p. 1077. ) Lásd Mac Culloch, Handbuch fiir_ Kauflente.