Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-03-26 / 25. szám

déklott vasutakon Németország’ belsejébe hordás*­sanak szét , miután ezen lehetőségek még igen kétesek; — az pedig, hogy hazánk Lengyelország­ ban, a’ termesztvény-kereskedésre nézve, igen hatalmas­ vetélkedőtársra talált , annyival inkább kétségenkivüli, mivel amannak szántóföldei Lich­­tenstern szerint*) általányosan véve a’magyarokéi­nál is termékenyebbek; — ideje, hogy min magun­­kat többé elbizottsági ábrándokkal ne csaljuk, ’s " azon kedvelt képzelődésekkel, mintha csak itt vol­na élet, világos veszedelmünkre ne tápláljuk. Ha szarvasmarhákkali kereskedésünket tekint­jük, gazdálkodásunk’ ezen ága, Schwartner sze­rint, 4 — 5 millió pengő forintot nyújt évenként; — már ha a’ lengyellel azon oknál fogva, mivel az majd vasutain legföljebb két nap alatt ren­deltetési helyére fogja marháját vihetni, a’ vásárt meg nem bírhatjuk, gazdálkodásunk’ csak ezen egy nemében is a’ feljebbi summát elveszti nemze­tünk, ’s esztendőnként ugyan annyival szegényebb lesz. De épen ezen csapás érendi földmivelé­­sünket is, kivált ha Galliczia gőzmalmokon őröl­­tetvén­ meg szemes életét, kisebb kiterjedésben a’ nagyobb­ értékű lisztet fogja vasutain Ausztriá­ba hordatni. — Egyébiránt azzal sem igen kecseg­tethetjük magunkat , hogy Dunánk megnyílván , búzánkat megőrlötten a’ feketetengerre vihetjük, mert Moldva ’s Oláhországok rövid idő múlva fö­lösleg fogják a’ szükséget fődezhetni. Sokan azt tartják ugyan, hogy ezen tartományok’ csekély népszáma nevezetes’ mennyiségű élelmet nem ké­pes termeszteni; ez azonban hibás vélemény, mert a’ termékek’ mennyisége nem áll szüksé­gkép i­­domzatban a’ népesüléssel, mit épen e’ tartomá­nyok, de déli Oroszorság ’s hazánk’ csekély népes­ségű alsó részei is, eléggé bizonyitnak ’s csak a’ vasutak’ létrehozatása, mellyek az olcsó és sebes szállítást lehetségessé teszik , eszközölheti Ausztri­ában (egyedüli vásárunkon) Lengyelországgal mér­­közhetésünket. — Egyébiránt a’ vasutak’ nagy hasznát, kivált az említett vonalon, senki sem tagadja, ’s azok’ szükséges sőt sürgetős léte kérdésbe sem jöhet; csak annak megfejtése van tehát hátra: „valljon egy illynemü vasút, a’ reá fordittatandó költségeket e­­léggé kamatozná e? ’s mi hasznot reméllhetnének a’ vállalkozók?“ A’ vasút, ha hogy különös helybeli nehézsé­gek az építés’ költségeit tetemesen nem szapo­rítják, — aránylag ott jutalmaz leggazdagabban, hol az utazók , áruk ’s vágómarhák legnagyobb számmal ’s mennyiségben vitetnek az összekötte­tésben levő távol- helyekre, melly szerint nincs kétség, hogy hazánkban a’ Pest-Buda ’s Bécs köz­ti vonalon legnagyobb haszonnal jutalmazná a’vál­lalkozókat; mert, mint dr. Lardner, Angliának e’ rés­zen egyik legjelesb tudósa, állítja: hasznos kamatozást a’ vasutaktól csak ott reméllhetni, hol számos és szorgos utazók fizetik­ ki a’ kamat’ főbb részét;— már pedig egész hazánkban sehol sem számíthatni olly nagy mennyiségben utazókra, mint épen a’ Buda ’s Bécs közti vonalon. — Sokan ta­lán azon ellenvetést teendik , hogy a’ Duna, rajta járó gőz- ’s teherhordó hajóival az itteni ke­reskedés’ fuvarozási kivánatit eléggé fedezi,— de nem vették talán méltókép figyelembe azt, hogy a’ fuvarozás leginkább vizek­en történvén, 3, sőt ha mostohák a’ körülmények, 4 ’s több hétbe is könnyen kerül,’s az áruk’ értékinek ezen idő­ alat­ti kamatja elvesz; — hogy a’ tehernek a’ vízállás­hoz képest sokszor nagy részben vagy más hajóra vagy szekérre kell rakatnia; hogy legalább is egy évnegyedig, a’ jég’ akadályai vizen­ szállitást nem engednek ; ’s végre, hogy valamint vágómarha, úgy némelly termesztvény-nemek is , mint p. o. gyapjú, dohány ’s több colonialis és nagyobb bel­­értékű portéka, részint a’ megrendelés szerinti ha­táridőre való bizonytalan beérkezés, részint meg­­romolhatás’ tekintetéből, vizen biztosan nem szál­líttathatnak. — Egyébiránt, hogy a’ vasutak’ ké­nyelmes hasznait a’ gőzhajók soha sem pótolhat­ják , Amerika tettleg bizonyítja, mert noha csa­­tornáji ’s hajózható vizei a’ világon elsők, és szá­mos gőzhajóval diszlenek , még is vasutai az uj­­yorki ’s más nagy csatornák’, a’ Hudson, Della­­ware , és Susquehannah folyók’ mentiben , már csaknem ezer német mérföldre készen vannak, részint pedig épülnek, mellyek mintegy 60 millió dollárba (szinte 300 millió francba) kerültek *). De hogy a’ gőzkocsik’ sebességivel ’s pontossági­val ’s igy némelly fő elsőbbségeikkel a’ gőzha­jók, kivált víz ellen ’s hol az, annyi változásnak van kitéve, mint p. o. Dunánk, soha sem fognak mérkőzhetni, kétséget nem szenved, — ha meggon­doljuk, hogy a’ gőzkocsik, a’ Buda és Bécs közti tért, — beszámítván a’ megállapodásra szükséges időt is, —8, legfeljebb 10 óra alatt átrepülik. Miután mind azon adatot , mellyek a’ ki- ’s befuvarozott portékák’ misége, mennyisége és ér­­tékiről bizonyos tudomást, vagy legalább az uta­zó­ személyek’ számára nézve felvilágitást adhatná­nak, nélkülözni kénytelenek vagyunk, —egy Bu­da ’s Bécs közti vasútnak építési ’s fentartási költ­ségei ’s annak reméllhető jövedelme közti biztos, sőt még csak közelítő calculust sem húzhatunk; mindazáltal igen alaposan állíthatni, hogy Pest, mint minden magyarországi termesztvény’ főlakhe­­lye ’s több mint 12 millió népesség’ középpontja, olly kedvező hasznos következésekkel lenne a’ vállalkozókra nézve, m­illyekkel az ausztriai tar­tományok’ egyike sem dicsekhetnék ’s millyek­­re egyik sem is számolhat. — Ugyan­is, ha te­kintetbe vesszük, hogy ezen vonalon Ausztriába mint­egy 4—5 millió értékű vágómarha hajtatik , hogy több mint 200,000 mázsányi gyapjú ’s dohány­­teher szállitatik, — más áruk’nemeit, mint: ken­dert, nyers és készített bőrt, tim­sót, hamuzsirt, széksót,zsírt, vajat, olajt, viaszt, mézet, bort, és Mosonynál mindig tetemes idő ’s erő - veszteséggel tengelyre átrakatni szokott szemes - életet nem is említvén, — kétségbe sem hozható az ezen vona­lon létesülendő vasút’ dús kamatozása, kivált, ha az útvonal a’ Fertő’ közelébe vitetvén, részint a­ tó, részint mellék-utak által, Magyarországnak dunántúli részével is összeköttetnék, melly eset­ben a’ horvátországi kereskedés’ hasznai ’s Bécs *) Handbuch der Geographie desöster. Kaiserstaat* p. 1077. ) Lásd Mac Culloch, Handbuch fiir_ Kauflente.

Next