Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-01-13 / 4. szám
4. szám. 1836. TÁRSALKODÓ. Pest, január’ 13. LEGELSŐ EURÓPAI TELEP AMERIKÁBAN. Elfárad az emberi ész annak kutatásában, vallyon mikép tölté be az emberi nemzet eredetileg e’ nagy földtömeget, mellyet lábával tapod? Világos adatink erre hiányoznak ; a’ biblia nem elégit ki, mert ebben csak az mondatik, hogy a’ bábeli zavar után elszélyedt az emberi nemzet az egész világra; ámde egészen más kérdés az: mikép szélyedt el? Elenyészik tehát az elterjedés’ története a’ legrégibb idők’ vastag homályiban a’ nélkül, hogy annak fényre hozatalát valaha reméllhetnek. Későbbi feltalálások’ története, melly az uj világot, úgymint: Amerikát és Ausztráliát megismerteté velünk, nyilván mutatja, hogy már akkor e’ nagy világrészeket népek laktak. Hogyan szakadtak ezek oda, holott földtekénken a’ lakható szárazföld mérhetlen tengerek által, mellyeken csak bámulatos mesterség vehetett erőt, van elszigetezve egymástól . — Ezek’ áttekintésénél azt gondolnák,hogy a’ közönséges özönviz után, — melly hogy földünkön tetemes változást okoza, nem szenved kétséget — a’ világ’ minden részében úgy bújtak ki földből az emberek, mint ürge, mellyet vízzel öntünk ki lyukából, vagy pedig valami nagy műveltségű nemzetnek, mellynek azonban még emléket is eltörlé földünkről az évezredek’ sora, merész argonautáji szálliták a’ népeket egy világrészből másikba. De elhunyván az idők* emésztő viszályában ama’ művelt nemzet ’s az egész emberiség elaljasodván, a’ föld vad durvaságnak és tudatlanságnak köz tanyájává lön; míg az emberi nemzet önerejével lassan lassan ismét fölébrede szunyadtából, a’ korábbi idők’ örvénye által örökre elnyelt történetekről mitsem tudó. Akármint van, bizonyos az, hogy az európaiak Colombo előtt Amerikáról keveset álmodtak. Mindazáltal e helyen egy próbát szándékunk tenni: valljon mennyire vihetnek fel azon történeti adatokat, mellyek Amerikát már Colombo előtt némileg megismerteték az európaiakkal. Közönségesen tudva van, hogy Amerikát Colombo Kristóf spanyol admirál 149-idik évben találta fel, és hogy ezen idő óta számos európai nép települt le azon új világban. De talán kevesebben tudják, hogy Amerika tulajdonkép ennél sokkal előbb föl leven fedözve, azt néhány századdal már Colombo előtt európaiak látogaták meg ’s ott valóban le is települtek. E’ történet mindazáltal a nagy Colombo’ halhatlan érdemet legkisebbé sem csökkenti; mert ama régibb felfedezés az emberi nemzet műveletlenebb századiban talán csak vakon s nem keresve történvén, továbbá nem nyomoztaték , nem folytattaték , és igy azon rövid ideig tartott kapcsolat Európa és Amerika közt már kezdetében félbenszakadván,Amerika létezéséről később minden bizonyos tudat kitörülteték a, európaiak’ emlékezetéből. Ama korábbi felfedezés’ támogatására szolgáló bizonyítványok két osztályra ágaznak. Az elsőbe tartoznak valóságos történeti adatok; a’ másodikba pedig ama hajdanibb településnek különféle nyomai, mellyekre Colombo, utána pedig több európai utazó Amerika’ belsejében akadtak. — A’ történeti adatok közé tesszük Madoc herczegnek Gwinedd Liwen walesi király’ írjának tengeri hajózását. E herczeg’ atyjának halála után testvérivel az országfelosztás fölött meghasonolván, háborúba keveredett, mellyben szerencsétlenül meggyőzhetvén ellenei által, kénytelen lón hazáját elhagyni. Néhány kísérővel ’ barátival tehát 1169 ben hajóra ült ’s a’ nyugati nagyoczeánra bocsátkozott. Hosszan tartott útjában csak ugyan talált szárazföldre, melly termékenysége miatt neki annyira* megtetszék , hogy eltökéld magában, elvesztett birodalma helyett itt új országot alapítani. Czélja’ végrehajtásának okáért ismét visszatért az angol partokra. — Távolléte’ idejét habár egész bizonyossággal nem határozhatni is meg, de az alább előadatandókból valószmleg állíthatjuk, hogy az két egész évig tartott. — Elég az: Madoc visszafordultán , Walesben tíz hajót szerzett, azokat az uj földön leendő megtelepülésre szükséges készületekkel jól ellátta, és uj hazája’ kedvező leírása által 323 férfit s asszonyt bírt rá, hogy vele készséggel oda utazássak. — Így adják elő e’ történetet több egykorú ’s később idejű angol történetírók,kik közt Powell Dávid azt is hozzá teszi, hogy Madoc herczeg, mielőtt a’nagy óczeánon útra indult, több ing javát, mellyeket magával nem vihete, a’ Conway kolostorban éjszaki Velesben tette le. Hasonlóul a’ walesi Laradoc és Laucanian’ történetiratiból is kiviláglik, hogy Madoc herczeg 1171. táján másod ízben tíz hajóval és nagy sereg kísérővel költözek ki hónából. — Ide járul, hogy az úgynevezett uj világról már Madoc előtt Volt az európaiaknak némi süni homályba burkolt tudomásuk vagy inkább sejtésük, mert az angol bardok vagy dalnokok a’ legrégibb időkben éneklettek valami, Európától nyugatra