Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-10-18 / 83. szám

fakasztani, rejtezkedő vágyásokat kielégiteni csak a’ nevelés ’s oktatás tudná, ’s a’ t. Megismerné valóban a’ neveltebb falusi ész is, hogy a’ törvényeknek tisztább ’s szentebb ok­­ból ’s czélból kell hódolni, mellyeknek most igen gyakran csak rémülésből ’s félelemből engedelmes­kedik, ’s a’ t. — Sok elmaradna azon észrevételek’ tárgyaiból is, mellyeket a’ 83ik számú Társalkodó „Töredék a’ kisdedek’ neveléséről“ czim alatt alaposan fel­hord. Mert a’ melly csinytalanságokat a’ kisded honi szüleitől látott, ’s a’ család körül felszedett, azok­­ból a’ jó falusi iskolában sokat elhagyna; ’s lát­ván , hogy ott a’ gyermekek’ többsége ollyakat é­­pen nem cselekszik, mikben ő szülei’lakjában fer­dén gyakoroltatott, ellenkező példák ’s cselekede­tek’ látására­—néha oktatás’s intés által is — gyen­ge elméje súrlódásba jönne, ’s maga kezdené megismerni, hogy nem mind jó ’s igaz az, a’mit honn látott, ’s a’ t. El lévén rendezve a’ falusi iskolák, es egy­szersmind látva a’falusi tanítók— ide értvén azt is, hogy a’ többi függelék- ’s valóban akadék-hivata­­lok a’ tanítóitól el vannak szakasztva —■ méltán is lehet azon pontosságot, ’s a’ kötelességeknek, mellyek a’ tanítással ’s neveléssel összekötvék, ama’ szoros teljesítését várni, miilyen csak meg­­kivántathalik a’ falusi iskolákban ’s tanítókban, de mire most nagyobbrészint hasztalan számítunk. Most már illő ’s érdemes volna minden esztendő­ben legalább csak egyszer is próbát tartani, ’s a’t. — Illy próbák tétetvén, mind a’ gyermekek na­gyobb tűzre lobbannának, mind a’ szülők föléb­redeznének, ’s nagyobb ösztönt’s szorgalmat nyer­nének gyermekeiknek iskolába-küldésére, ’s a’ t. Ezek valóban többet használnak •— legalább ítéletem ’s vélekedésem szerint; —• még arra is, hogy egész esztendő által számos tanitványnyal ékeskednének a’ falusi iskolák, avagy bizonyos is­kolai időt lehetne azokban is tartani,—■ mint min­den más számtalan rendelés, mellyek, ha most leg­kegyesebb szívből, leglelkesebb indulatból létet­nek is, de, mivel a’ fő dolognál ’s annak lelkénél van a’ hi­ány, azért várt ’s remélt siker nem i­­gen látszik. Fellengő észrevételeket e’ tárgyban könyvek ’s rendeletek által eleget láthatunk, de egészen a’ tárgyhoz közel ereszkedni nem mindenki akar; pedig csak ott mutatja magát természetesen, mit messziről a’ nagyitó-üveg’ csalfa segedelmivel láthatunk. Én tehát falusi lévén, falusi iskolákról, falusi mesterekről, falusi érzésből szólok, ’s töre­­dék-észrevételimet egyenesen a’ kútfőből merítem. Somogyiul. ÉR­MELLÉKI EGYHÁZVIDÉKI PAPOK’ OLVASÓ­TÁRSASÁGA (Biharban). A’ helvécziai vallás-tételt, követő érmelléki tiszt, egyházi vidék’ csaknem minden papja buzdulva a’ bölcsnek ezen szavaitól: „Jobb a’ bölcseség a’ drágaköveknél, és bármi gyönyörűségek sem ha­sonlíthatnak ehez, péld. 8. 10“ a’ már 74 éves, de az ipar iránt ifjú hévvel lángoló keblű, agg esperesüknek tiszt. Csécsi János úrnak fel­szólítására, körüket több nagytekintetű világi úr részvényeivel diszesitvén, olvasó-társaságot ké­peztek, a’ legújabb ’s legjelesb magyar ’s né­met könyveket, ’s folyóírásokat olvasandók. — E’ társaság még 1835ik évben alakult, de eddig sza­bályzaton lévén, valódi létre csak f. évi sept. -án jöhetett; a’ midőn több részvényes tag’ egygyüttlé­­tében a’ társaság jó rendje ’s virágzása’ tekinteté­ből, a’ tiszt. esperes úr mellé (ki, eddig is felü­gyelő volt) segédül, a’ tagok közül választatva egy másod-előlülő, négy igazgató, egy pénztárnok, ki­nek tiszte a’ könyveket megszerezni; továbbá egy könyvtárnok, ki a’ könyvekre vigyázván, azokat bizonyos meghatározott díjért a’nem részvényesek­nek is, a’ társaság’ szabályai szerint kiadhatja, mi­után már minden részvényes elolvasta­ .— egy jegyző, ki a’ társaság’ alapúlása’ idejét, könyvek’ czimeit, részvényesek’nevét, számát (melly jelen­leg 40re van határozva) évről évre jegyzi; ’s vég­zésbe ment, hogy ezek, évenkint egybegyűlvén, a’ társaság’ új könyvekkel ellátásáról, ’s minden e­­lőfordulható viszonyok’ elrendezéséről tanácskozni kötelesek lesznek. T. Piskóltról: STATUS-PAPÍROK POROSZORSZÁGBAN. Prusszia egész 1787ig minden statusadósság­tól egészen ment volt , ’» kincstára nevezetes mennyiségű készpénzzel bírt. E’ kész­pénz még Ilik Fridrik Vilmos uralkodása alatt is huzamos ideig hasznos szolgálatokat tőn, annyira, hogy 1806ban még csak 30 millió tallérra rúgott az adósság, melly időszakonkint vala lefizetendő , mi okból papírjaikkal rendszeres ’s nevezetes kereskedést nem is űztek. Csak az 1806iki sze­rencsétlen ’s 1812—15-i szerencsésb franczia háború növesztő nevezetes mennyiségre a’ po­rosz statusadósságot, mellynek rendezése után többféle statuspapirok keletkeztek, ’s a’ tőzsér­­világban jeles kereskedési czikket alkotónak. Az 1820ban febr. 17től kelt kir. rendelmény sze­rint a statusadósságok kamatterhes tőkéje 180

Next