Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-01-14 / 4. szám
L flxAn Pest, Januar’14. 183». ■i—,1 ■ 1 '■-■gi-L------'-j. TÁRSALKODÓ. TAG-OSZTALY ■ ta ta • gatzdasági ás erkölcsi tekintetben. Többrendbeli jeles értekezés jelent meg már a’ Tagosztály’ érdemében , mellyek talán e’ jelen eőadásokat fölöslegekké tehetnék; mivel mindazáltal csak a’ minden oldalruli meghányásvetés nyújthat tiszta világot, a’ mondottakhoz függelékül meg iin ezeket ragasztani talán nem lesz egészen hasztalan. Azt szereti a’ magyar mind hallani, mind mondani , hogy ő a’ maga tulajdon fekvő jószágának birtokában kiskirály, ’s a’ kinek nemességgel társalkodnia szerencséje van, vagy ki maga is birtokos , ezer alkalma van hallani egytől is, mástól is, hogy neki birtokaira nézve, és tulajdon jószágában senki sem parancsol. Ő az övében határtalan úr. — Igaz, hogy a’ magyarnak mind lelkében, mind törvényei’ szellemében az úri tökéletes hatalom’ csirái megvannak; de vizsgáljuk meg, mennyire tehetségünk engedi: valljon jelen körülményink közt e’ szép csirák hajtottak- é hasznos növényeket, virágokat ’s gyümölcsöket, vagy ezek’ létesülése még mindig csak reményben szenderg? ’s mi a’ lehetőről a’ levőre zárva (a posse ad esse) öncsalásba esve röpke árnyékoknak tapsolunk. Mert nem kell felednünk, hogy ázsiai eredetünkhöz képest örömest ábrándokkal mulatjuk képzelinket. China a’ nap’ országa; ’s ennek császárja a’nap’ unokája, e’ kerek föld’ura ’s a’ t. ’s a’ t.; a’ magyar legvitézebb nemzete a’ földnek, legszabadabb népe Európának; földe legtermékenyebb; a’ magyar termékek nélkül éhséget szenvednének Európa’ több nemzetei; a’ magyar jobbágy legboldogabb; a’ nemes földbirtokos kiskirály, ’s több e’féle. Igaz, hogy mind ez, ’s illyetén ábrándok nyomos alapon épülnek; csakhogy már részint elavultak , más formát ’s valót öltöttek, részint a’heves képzeletek által túlságosak. A’ többit elmellőzvén, lássuk , mi alapon épülhet a’ magyar nemes birtokos’ kiskirálysága ingatlan tulajdonán? Úgy látszik azon, a) mivel földjétől adót nem fizet; b) mivel gazdálkodásmódjába a’ törvények nem avatkozván, akaratját a’ birtokosnak, sem a’ mezei, sem az erdei gazdálkodásban nem korlátozzák, holott más majd minden európai országban mindenkinek földbirtoka felszámittatik, marháji megolvastatnak ’s adóval rovatnak meg; iparbeli hasznai, fényűzési költségei ’s a’t. adó alá vettetnek, erdei mivelésére ’s használása’ miségére szoros törvények szabatnak, felvigyázók rendeltetnek, szóval: az erdei haszonvétel fenyítékben tartatik. Igaz, hogy az illyes törvényes ’s országos zaklatásoktól ment a’ magyar birtok; de félő, hogy sokkal illetlenebb zaklatásoknak ne legyen alávetve , sokszor pedig tulajdon alattvalója által. — „Itt nem legeltethet az Úr, mert ez Ökör tilos.“ — „Most itt nem szánthat Uram, mert szárazság lévén nincs mező a’ legelőn, az ugart kell fentartanunk.“ — „Ide se kukoriczát, se burgonyát nem rakathat Uram; mert körülbelül minden föld őszivel lévén vetve, aratás után legeltetni fogjuk az egészet;“ — „Itt lebért nem termeszthet tettes uram, mert marháink tövestül ki fogják tiporni ;“ — „Itt Injában trágyázza Uram rétjét, mert sarját kaszálni nem engedhetjük, mivel magunk sem kaszálunk;“—„Ide kár leszen tek. uramnak birkáit hajtatni, mivel itt disznaink legelvén, azok mindent feltúrtak;“ — „Kérjük tek. uramat, ezen földjeit ne árkoltassa fel, mert az árok a’ legeltetés’ útjában lévén, azt behúzni kénytelenittetünk, é s különben is sertésinknek igen hasznosak a’ vizes kopolyák.“ — ,,A’ szegény zsellérség igen nehezteli , hogy a’ tek. úr aratás után tarlóját mindjárt beszántja , mivel téli szükségére tarlót nem háríthat.“ —Vagy a’szomszéd nemes birtokos így szól: „Szomszéduram , hordássa haza gabonáját a’ mezőrül, mert a’ marhák majd feldúlják, mivel már holnap rá eresztjük azokat.“ — „Ha keríttet, Szomszéduram , vagy árkoltat , nekem ekejárást hagyjon a’ maga földjéből, különben én minden földemet nem szálíthatom fel.“ — „Korán ne kaszáltasson az Ur, hogy tulajdon rétjét majd maga marháival legeltesse, mert majd mi is oda hajtunk.“ — ,,A’ földek’ közepére mesgyekövet ne tegyen az Ur, mert kidobjuk, mivel ekénk benne megakad’s eltörik.“ ’s a’t ’S hát ez a’ kiskirály, ki a’ felőbb hatalom’ üdvös parancsait szolgaságnak tartván ’s tulajdon alattvalóji, cselédi, ’s birtokos szomszédi’ akaratja ’s tudatlansága , és sokszor önkénye által magát medve - pórázon vezettetni engedi? Ez a’ teljes hatalmú úr, kinek tulajdonához többen nemcsak jogot tartanak, hanem őt a’ magáéval élésben korlátozzák , fenyítékben tartják, törvényt szabnak ebbe: mit és hogy’ cselekedjék tulajdonával? ez a’ teljeshatalmú úr, ki javait többek’ bitangolására engedni kénytelen; ki nem jobbíthat telkein, nem szaporíthatja marháit értéke szerint , ki vizenyős földeit meg sem árkoltathatja más’ engedelme nélkül; ki nem kerítheti javait, nem őrizheti, hanem mindent kitolásra engedni kénytelen ? Ki mind ezen teher mellett is a’ nemes birtokost szabad birtokosnak ’s valódi tulajdonosnak véli hazánkban, annak valóban csudás fogalmai vagynak a’ szabad birtok’ miségéről. Sőt inkább közös legelő, és szanaszéti földek mellett azt kell mondani, hogy igazi tulajdon nem is létezhet. A’ közös Birtok’ kárai. Ha a’ patriarchai élet mai nap is divatozna, s az igazgató atya fiait, unokáit, testvéreit, távolabb atyafiait, s ezek’gyermekeit egyenlő szeretettel ölelné, a lehetőségig, távol minden részrehajlástól,szeretettel szolgáltatná ki mindegyiknek az egyenlő igazságot; vagy ha országunk mai napig is hadakra osztva, ’s a’ had feje közös atyjuk lenne a’ had’ minden tagjainak; ha az öregebbek, ’s különösen az atyák’ tisztelete mai nap is úgy divatozna, mint Ázsiában laktukban; a közös leírt , a’ hadnagyjától kezdve a’ had’ (família) minden tagjait megnyugtatva kielégítené, de miután jelenleg az okoskodás’, bölcskedés’ szelleme annyira megva