Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-02-25 / 16. szám

16. Beám Pest, Február’ 25. 1937 TÁRSALKODÓ. AZ ÖSSZESÍTÉSRŐL ÉS TAGOS-OSZTÁLYRÓL. (Vége.) A’ másodikra vagy Classificatiora nézve: a) A földesurak vagy azok’ tisztviselőji közül köz-megegyezéssel választassák egy küldöttség,mellyhez, — mivel a’ földek’ értékének tökéletes eltalálása legnagyobb fontosságú — ha a’ földesurak ön tapasztalásukba vagy tisztjeik’ ügyességébe nem bíznak, sárba nem vetik pénzüket, ha költséggel is, egykét idegen theoretico -practicai ismeretekkel biró tagot szereznek, melly a’ földmérővel az első pont szerint készült mappával, darabról darabra, minden megkülönböztetett földet szemrevevén , a’ határbani legjobb mineműsséget keresse ki, ’s diametrali calculo annak legjobb magtermése határoztassék meg. Azután az egy-tulajdonságú roszabb minemüségüeknek a’ legjobbhoz hasonlított (mindig ugyanollyan mivelés alatt) javítás nélküli termése nyomoztassékki. b.) Hogy azonban a’ nagyon egyenetlen ’s nagyterjedékű határban valamelly darab ne maradjon el, v. kétszer ne becsültessék; minden darab’ közepébe a’ kiszámított magtermés szerint iső kiklik ’s a’ 1. számmal jelölt karók vezessenek; ’s a’ könnyen fölismerhetés végett hányassanak körül. Figyelmeztetés. Minthogy az első pontban érintett kijelölések által néha külsőleg jónak látszott földek is roszakká bélyegeztetnek ’s így terméketleneknek állítatnak; hogy azoknak, kik azokat nem ismerik mivelés után, kétségek előszoljék: a’ föld’ felszíne néhol kapával húzassék el, valamint a’ külsőleg jónak látszó ’s valósággal jó tulajdonságú darabon is; akkor minden kételkedő meg fog nyugodni az alul vagy különböző részterület’, vagy felül igen vékonyan fekvő termő-réteg’ láttára; vagy jókor reggel tekintessék meg azon rosznak jelölt darab, még pedig száraz időben, bizonyosan más szint mutat a’ külsőleg jónak látszó rosz darab’ felsőre, mivel akkor a’ salikom (mint mondják) feladja magát. — Ezeket kívülről végezvén, a’ küldöttség szobában a’ szoros érték’ kiszámításához fogjon. Ennek nehézségei’ feloldása megkívánja a’ rész minemüségü darabok’ felosztását, sör ollyanokra, mellyek egészen jóvá tehetők; sor, mellyek csak javíthatók, vagy használhatók. Az elsők ismét vagy föld keverék, vagy trágya által jó állapotba tehetők. A’ földkeverés által jóvá tehetők’ értékének scalajáúl azon tőkét kell fölvenni, melly a’ megjavításra szükségeskép megkivántatik, ’s azt a’ legjobb földnek helybeli, vagy meghatározott árából lehúzván az ott maradott summa lesz a’ nevezett föld’ értéke. A’ folyvásti trágyázás által jó állapotba tarthatóknál — minden összesítés az istállói jószágtartást húzván maga után — a’ trágya-készitésre, kihordásra, elterítésre, szerszámok’ pusztulására fordított költségek, mint minden esztendőben elveszett kamatja egy tőkepénznek szükségképen kiszámítandó, ’s az így kitalált tőke a’ föld értékéből kihúzandó. A’ második osztálybeliek vagy az egész ország vagy csak egy határbeli birtokosak’ egyesült ereje által is javíthatók, mint p. o. az első esetben a’ fo lyóvizek áradásai által elmocsárosított, ’s a’ máso* dik esetben az egyes határokban találtatott alacsonyabb, süllyedtebb helyek, mellyek minden megtódult eső-, s más határból általzúduló vizeket felfognak; ren* delten vízmosás» árkok ’s a’ t. Az »ilyenek’ értéke’ megállapításánál a’ küldöttségnek mellőzni kell minden pium desiderium szülte okoskodást ’s kinézést a’ szép jövendőre, — ezek annyira becsülhetők, a’ mennyiben most használhatók; ’s ha a’ szép jövendő azon téreket valaha a’természet’ önkénye alól a’ nemzet’ vagy egyesek’ »‘igyekezete által felszabaditandja, annak idejében a’ törvényhozás, reményiem, fog gondoskodni azoknak az illyeték javítások’ hasznaibani részeltetéséről, kik az előbb eml tett okokból hibás földjüket az akkor létező haszonvétel szerint engedték által birtokos társaiknak. — Hol pedig egy határbani birtokosak’ egyesülése által is elháríthatok e’ jobb használhatást nem engedő akadályok, a’ megjavítandó darabok majd újra becsültetnek magasurt értékük szerint az illető birtokosak’ zsebére. A’ csak úgy használhatók, mint p. o. vakszíkek, sziklások, mély-zsombékosak (kivált ha nagyok) csak a’ minden szorgalom nélküli most létező haszonvételük szerint becsülhetők. Mivel Magyarországban csak 20 holdnyi vakszíket is rigole (felforgatás) által; vagy ugyannyi sziklást máltai, vagy zsombékost lancasteri módon jóvá tenni olly háladatlan munka lenne, hogy azon költségen szint annyi jó földet, legalább most még, lehetne venni. — A’ szántásra, vetésre, kaszálásra, legeltetésre haszontalan nagy homok’ becsének eltalálására (véleményem szerint) adatok, annak nagysága , a' beültetésre fordítandó költségnek vagy tőkepénz’ kamatjának elvesztése mind addig, mig az erdő vágásokra osztathatik, melly a’ vidéki fa’ becséhez képest az akkor leendő fa jövedelemből lehuzatandó. Mind ezen értéküség’ eltalálása körüli munkálkodás’ folyamatja minden indítóokkal ’s adattal szorul szóra jegyzőkönyvbe menjen ’s mindennap hitelesíttessék meg. — A’ hibás földek vagy készpénzül vagy földmennyiséggel pótoltathatok. A’ harmadikra vagy a’dülőzések’mikép ejtéseire nézve. Ámbár a’ földek megkülönböztetése után azok’ megbecsüléséről szóltam; a’ természetben előbbvalónak tartom a’ kidíjlezéseket ’s utak’ kijegyzéseit. Mivel ha a’ szemnek szebb és csinosabb osztály’ tekintetéből (habár a’ dűlők’ szélességeit az illető birtokosak határozzák is meg előre), a’ dűlők egymáshoz egyenkezleg (parallel) előre megállapított távolságokra a’ határ’ classificatioja után hasíttatnának ki , könnyen megeshetnék, hogy bizonyos nagyobb terjedékű rész darab egészen egyik vagy másik dűlőben maradna, és sorshúzáskor egy nagy rész darab, mellyel különben, ha az említett parallelákra nem figyelmeztek volna, több dűlőre ’s több birtokos között lehetett vala elosztani,—egyes birtokost koldussá fog tenni. A’ dűlőket tehát a’ küldöttség’befolyásával a’földek’értéke’ kiszámítása előtt a’