Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-09-16 / 74. szám
TÁRSALKODÓ. 14 szám Pest* September’ 16. BARBAROUX. Barbaroux Károly János 1767 ben Marseille-ben született ’s városa’ ügyében 1792 ben Párisba küldetvén, helyzetét ’s összeköttetését oda forditá, hogy a’ revolutiót minden módon elősegítse. A’ fiatal kor’ ’s déli charakter’ egész zordonságával csatlakozott ő azon mozgalomhoz, melly orkánkint zúgott el Francziaország fölött ’s a’ társasági rendet alapjaiban rázta meg, vagy feldúlta. Az elhatározó lódik aug. következményében nagy részt ven, nagylelkűnek mutatkozott a’ meggyőzetett iránt, hol ellenszegülés nem vala már levívatandó. Ugyancsak ang.lokén önveszélyeztetésivel menté meg több schwarzinak életét, kik ellen őmaga is harczolt. Barbaroux minden tulsághoz, mellyet az idő pártolt, csatlakozva; minden tévedésben, mellynek a’ csábitó csalódásba zavarult ifjúság olly szívesen átadja magát, oszlakozva, a’ természettől nagyszerű elmével vala megáldatva, melly tulságit szörnyekké, tévedésit alacsonysággá fajulni sohasem engedte. A’ conventbe megválasztatva ama’ férfiakhoz, kikkel született rokonság barátkoztatá össze, Vergniaud-, Condorcet-, Brissot-, Guadet- ’s jeles tiszttársihoz, kik „girondisták“ név alatt híresek, csatlakozott. A’ rettentés’, vagy is hegy’ embereinek ’s jakobinusoknak olly elszántsággal szegíik ellen, melly bámulatot érdemel. Megtámadta a’ közönséget is, melly kevélyen igyekezett a’ törvényhozáson uralkodni,’s védte Roland ministert, kinek megbuktatására a’ convent’ hevesb tagjait összeesküdni látta. Másrészről szintolly elszánt munkássággal sürgette a’ király’ elitéltetését, ’s halálára szavazott, föntartván mindazáltal a’néprei feljebbvitelt. A’ mint ostromlá az udvart, szintúgy ostromlá a’ pórnép’ durva hatalmát ’s rész vezéreit, a’ becsvágyó demagógok’ dőreségét ’s a’szabadsággal visszaélést. Ékesszólása’ minden erejét, elszánt Charaktere’ minden bátorságát a’ septemberi gyilkolás és szerzői ellen forditá. Látván pedig a’ girondisták, hogy az események nem alakulnak a’ jog’ ’s okosság’ nézetei szerint, ’s a’ valóság nem az eszme által kijelölt irányt vette; a’ reménynélküli egykedvűségben (Gleichgültigkeit), melly mindennel felhagy, olly messzi ménének, mint egykor mindent nyerni akart fiatal bizakodásukban. Elkésziték a’ respublicának kissé kalandos tervét, ’s déli Francziaországban akarák azt fölütni, ha Robespierre-nek sükerülendne éjszakán az önkényt megalapítani. A pártok’ küzdelme a’ conventben más. 31kén a’ girondisták’ csatavesztésével végződött. Barbaroux barátival halálra ítéltetvén Calvadosba futamait, más számüzöttekkel egy kis hadsereget gyűjte, mellyel a’ conventet akarák megszabadítani; de megveretének. Rövid időre megszabadult ugyan a’ halálos itélet’ végrehajtásától, de végre elfogatott mégis, ’s Bordeauxban Guadet és Salles-vel jun. 25-én kivégeztetett, 27 éves korában. Barbaroux több, physikai tartalmú kisebb irományt adott ki, ’s mint tagja a’ törvényhozásnak az idő néhány legfontosb kérdésiről tudósításokat adott, mellyek a’ szabadság’ legtisztább szeretetét lehelik, ’s nemcsak alapos előadással, de bátor indítványokkal is jeleskednek. Élte’ végső napjaiban nevezetességeket is irt, de azok egy része elveszett. Azokban következő atyai intés találkozik fiához, mellyet végakaratul hagyott neki: „Ha birtokába julandsz egykor ama’ jószágocskának, atyáim örökének, mellytől megfosztatám, miveid azt lenkezeiddel; szerencsét csak igy lelhetsz. A’ nép nem érdemli, hogy övéi legyünk, mert hálátlan. Én a’ francziákat tegnap leghőbbérzelmüeknek láttam, ma pedig a’ legbecsületesb emberek’ vérét ivóknak. A’ hozzánk hasonlóknak erényünk’ példájával kell szolgálnunk; ha szenvednek , igyekeznünk kell rajtok segíteni. De egy erkölcstelen népet szabadsághoz vezetni akarni, olly népet , melly istent káromot ’s Marat-ot imádja, az minden dőreség’ legostobábbika. E’ pórtság olly kevéssé van alkotva bölcs kormány alá, mint a’ nápolyi lazzaronik ’s Amerika’ emberevői. Házadban építs oltárt a’ szabadságnak; légy becsületes ember, szántsd azon földet, melly táplál, ’s foglalatoskodjál a’ tudományokkal, mellyek istenig emelnek. Ez fiam, egész tanom. Ha még élsz, fogadd el atyád’ gyöngéd ölelését.“ Ez nem azon nagy lélek’ resignatioja, melly nemes törekvésiben a’ szerencsétől nyomathatik, de meg nem győzethetik. A’ világrend nem emberi szellemtől alkotott elmélet, nem rendszer, mellynek menetét vagy összefügését a’ jámbor szív’ tönkrejutott terve vagy a’ bűn’ sikerülte gátolja. Brutusnak nem vala igaza, midőn az erényt ábrándképnek mondá, mert a’ bűnt győztesnek látta. Az erény nem rejtezik következményiben az erényes akaratnak, de az akaratban magában. Condorcet , ki fejét futás által menté meg a’ bakó’ bárója alul, bátor vala az emberi szellem’ előhaladtáról írni, mit ő, áldozatja a’ zsarnokságnak, még folyvást hitt. Ligety Andor: PRISSNITZ VINCZE’ griffenbergi hidegvíz-gyógymódjának taglalása. AZ intézet’ TÖRTÉNETEI ’s AZ OTTANI LÉNYEGES!* intézkedések’ leírása. (Vége.) Az intézetbeli gazdaságot maga Prissnitz vezeti, ’s a’ mint szorosan megkívánja a’ kinekkinek megszabott életrend’ megtartatását, úgy örömmel látja, ha délben ’s estve minden vendége együtt lakozik. A’ vendégek harangszóra öszszegyülekeznek a’ nagy terembe, hol reggelire nyers hideg tejet, kenyeret s’ vajat, ’s ha kaphatni, epret is találnak. Az ebéd levesből, ’s martalékkal marhahúsból ’s még egy harmadik ételből