Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-09-16 / 74. szám

TÁRSALKODÓ. 14 szám Pest* September’ 16.­­ BARBAROUX. Barbaroux Károly János 1767 ben Mar­­seille-ben született ’s városa’ ügyében 1792 ben Pá­­risba küldetvén, helyzetét ’s összeköttetését oda forditá, hogy a’ revolutiót minden módon előse­gítse. A’ fiatal kor’ ’s déli charakter’ egész zor­­donságával csatlakozott ő azon mozgalomhoz, melly orkánkint zúgott­ el Francziaország fölött ’s a’ tár­sasági rendet alapjaiban rázta­ meg, vagy feldúlta. Az elhatározó lódik aug. következményében nagy részt ven, nagylelkűnek mutatkozott a’ meggyő­­zetett iránt, hol ellenszegülés nem vala már le­­vívatandó. Ugyancsak ang.­lokén önveszélyezteté­­sivel menté­ meg több schwarzinak életét, kik el­len őmaga is harczolt. Barbaroux minden tul­­sághoz, mellyet az idő pártolt, csatlakozva; min­den tévedésben, mellynek a’ csábitó csalódásba zavarult ifjúság olly szívesen átadja magát, oszla­­kozva, a’ természettől nagyszerű elmével vala megáldatva, melly tulságit szörnyekké, tévedé­sit alacsonysággá fajulni sohasem engedte. A’ conventbe megválasztatva ama’ férfiakhoz, kikkel született rokonság barátkoztatá­ össze, Vergniaud-, Condorcet-, Brissot-, Guadet- ’s jeles tiszttársi­­hoz, kik „girondisták“ név alatt híresek, csat­lakozott. A’ rettentés’, vagy is hegy’ embereinek ’s jakobinusoknak olly elszántsággal szegíik­­ ellen, melly bámulatot érdemel. Megtámadta a’ közönsé­get is, melly kevélyen igyekezett a’ törvényhozá­son uralkodni,’s védte Roland ministert, kinek meg­buktatására a’ convent’ hevesb tagjait összeesküd­ni látta. Másrészről szintolly elszánt munkássággal sürgette a’ király’ elitéltetését, ’s halálára szava­zott, föntartván mindazáltal a’néprei feljebbvitelt. A’ mint ostromlá az udvart, szintúgy ostromlá a’ pórnép’ durv­a hatalmát ’s rész vezéreit, a’ becsvágyó dema­gógok’ dőreségét ’s a’szabadsággal visszaélést. Ékes­­szólása’ minden erejét, elszánt Charaktere’ minden bátorságát a’ septemberi gyilkolás és szerzői ellen forditá. Látván pedig a’ girondisták, hogy az ese­mények nem alakulnak a’ jog’ ’s okosság’ nézetei szerint, ’s a’ valóság nem az eszme által kijelölt irányt vette; a’ reménynélküli egykedvűségben (Gleichgültigkeit), melly mindennel felhagy, olly messzi ménének, mint egykor mindent nyerni a­­kart fiatal bizakodásukban. Elkésziték a’ respubli­­cának kissé kalandos tervét, ’s déli Francziaország­­ban akarák azt fölütni, ha Robespierre-nek süke­­rülendne éjszakán az önkényt megalapítani. A pár­tok’ küzdelme a’ conventben más. 31kén a’ giron­disták’ csatavesztésével végződött. Barb­aroux barátival halálra ítéltetvén Calvadosba futamait, más számüzöttekkel egy kis hadsereget gyűjte, mel­lyel a’ conventet akarák megszabadítani; de meg­­veretének. Rövid időre megszabadult ugyan a’ halálos­ itélet’ végrehajtásától, de végre elfogatott mégis, ’s Bordeauxban Guadet­ és Salles-vel jun. 25-én kivégeztetett, 27 éves korában. Barbaroux több, physikai tartalmú kisebb irományt adott­ ki, ’s mint tagja a’ törvényhozásnak az idő néhány legfontosb kérdésiről tudósításo­kat adott, mellyek a’ szabadság’ legtisztább sze­­retetét lehelik, ’s nemcsak alapos előadással, de bátor indítványokkal is jeleskednek. Élte’ végső napjaiban nev­ezetességeket is irt, de azok egy ré­sze elveszett. Azokban következő atyai intés talál­kozik fiához, mellyet végakaratul hagyott neki: „Ha birtokába julandsz egykor ama’ jószágocská­­nak, atyáim örökének, mellytől megfosztatám, miveid azt lenkezeiddel; szerencsét csak igy lel­hetsz. A’ nép nem érdemli, hogy­ övéi legyünk, mert hálátlan. Én a’ francziákat tegnap leghőbb­­érzelmüeknek láttam, ma pedig a’ legbecsületesb emberek’ vérét ivóknak. A’ hozzánk hasonlóknak erényünk’ példájával kell szolgálnunk; ha szenved­nek , igyekeznünk kell rajtok segíteni. De egy erkölcstelen népet szabadsághoz vezetni akarni, olly népet , melly istent káromot ’s Marat-ot imád­ja, az minden dőreség’ legostobábbika. E’ pórt­ság olly kevéssé van alkotva bölcs kormány alá, mint a’ nápolyi lazzaronik ’s Amerika’ emberevői. Házadban építs oltárt a’ szabadságnak; légy be­csületes ember, szántsd azon földet, melly táplál, ’s foglalatoskodjál a’ tudományokkal, mellyek is­tenig emelnek. Ez fiam, egész tanom. Ha még élsz, fogadd­ el atyád’ gyöngéd ölelését.“ Ez nem azon nagy lélek’ resignatioja, melly nemes törekvésiben a’ szerencsétől nyomathatik, de meg nem győzethetik. A’ világrend nem em­beri szellemtől alkotott elmélet, nem rendszer, mellynek menetét vagy összefügését a’ jámbor szív’ tönkrejutott terve vagy a’ bűn’ sikerülte gá­tolja. Brutusnak nem vala igaza, midőn az erényt ábrándképnek mondá, mert a’ bűnt győztesnek látta. Az erény nem rejtezik következményiben az erényes akaratnak, de az akaratban magában. Con­dorcet , ki fejét futás által menté­ meg a’ bakó’ báró­ja alul, bátor vala az emberi szellem’ előhaladtáról írni, mit ő, áldozatja a’ zsarnokságnak, még foly­vást hitt. Liget­y Andor: PRISSNITZ VINCZE’ griffenbergi hidegvíz-gyógymódjának taglalása. AZ intézet’ TÖRTÉNETEI ’s AZ OTTANI LÉNYEGES!* intézkedések’ leírása. (Vége.) Az intézetbeli gazdaságot maga Prissnitz vezeti, ’s a’ mint szorosan megkívánja a’ kinek­­kinek megszabott életrend’ megtartatását, úgy örömmel látja, ha délben ’s estve minden vendé­ge együtt lakozik. A’ vendégek harangszóra ösz­­szegyülekeznek a’ nagy terembe, hol reggelire nyers hideg tejet, kenyeret s’ vajat, ’s ha kap­hatni, epret is találnak. Az ebéd levesből, ’s mar­­talékkal marhahúsból ’s még egy harmadik ételből

Next