Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1838-05-30 / 43. szám

43. szám Pest, május­ 30. F Ö L D M I V K L É S. (Levéltöredék.) Miklósvár, máj.­lökén...........Minapi levelem­ben érintett telekszabályozásról szeretnél Öcsém valamit bővebben hallani, ezen óhajtásodat azonban tökéletesen kielégitnem nem lehet, bárha e’ munkában magam is részt veszek. Csak vázlatát bocsátom tehát előre , miből azonban megértheted , hogy végre annyi év után az or­szág’ egy harmadrésze fölött szebb időszak derült, melly mindeddig birtokositól nem ismertetve, elhanyagol­tatétt — ’s melly, ha reményünk szerint jól sikerül, nagy hatást gyakorlatid az egész hazára. Eszterházy Pál her­­czegtől ujonan felállított répaczukorgyárról ’s kedvező sükeréről írtam; — ismerd ezen uj lépésből a’ hg’nemes czélját. —Smallbones Gy. angol gazda (veterinarius geo­­metra ’s a’ t.) Eszterházy Pál hg által, kihozatott, hogy el­­sőszülötti birtokában (majorátus) a’ gazdaság’ jobb karba állithatása' tervét vele közölje. E’ végre hazánkban szerte­­utaztatá őt, különös ügyeimébe ajánlván majorátusa’ is­­meretét. Három évet töltött ezen foglalatosságban Small­­houes úr, melly idő után a'herczegnek egy tervet ajánla, miszerint az ozorai, dombóvári ’s kaposvári uradalmak­­ban fekvő kaposi és kopányi bozót-földek’ művelés alá vételét tanácssá, — mellyekből részint hasznos és jó rétek, részint termésföldek alakulnának. A’terv elfogadta­tott — ’s ő annak valósításával megbizatott. Ezen mintegy 30,000 holdra terjedő bozótot azonban lassan kint vehetni művelés alá,­ mert az ezen vállalat’ létesítéséhez szük­séges erők’, instructiók’, eszközök’ megszerzése tetemes költségekkel jár; azért előlegesen az említett bozótból csak egy részt, a. m. az ozorai uradalomban (Tolnában) fekvő gyánti ’s tamási ispánságokban néhány ezer hold föld és bozót vétetett művelés alá; ennek sikerülte után majd továbbra is kiterjedőleg kívánván rendelkezni. Ezen bozótok,árkok által áthasítva,’s vízállásoktól fölmentve, részint (hol t. i. lehetséges) szántás, kapálás, földhor­dás , tiprás, megöntözés által egészen haszonvehetőkké leendnek. — Ennyit most tőlem előlegesen,--előmene­­tünkről részenkint tudósitandlak; közleném e’ csodás vidék’ rajzát is veled, ha idejöveteled’ nem remélteném. Itt látod a’ készületeket ’s azon biztos reménynyel térsz majd vissza, hogy hazánk’ első birtokosának példájára a'többi, hasonló állapotú gazdák is átlátandják, milly szép, egyszersmind lélek-emelő a’ jövendőnek dolgozni!----­közli N. E. A MISKOLCZI REF. ISKOLA’ JELEN ÁLLAPOTJA. (l'cge.) Erényi ur a' miskolczi oskola’ állapotjának részletes fejtegetésére térvén­ által, némi vallomást teszen, melly aligha becsületb­e válik. —Azt mondja t. i. „hogy ő ada­tait 8 évi tapasztalásin alapitá, ’s hogy az évenkint 's félévenkint tartatni szokott vizsgálatokon jelen lenni, még eddig egyszer sem mulasztá­ el.“ Már ha igaz, hogy Erényi úr nyolcz év óta hóim van, úgy vagy befolyt az ál­tala gyalázott iskola-igazgatásba — mert a’ miskolczi eklézsia, minden oskoláját végzett ifjat megtisztel azzal, hogy jegyzője légyen, ’s egy két év’ múltával consisto­­rialis, — ’s ekkor az általa oktalannak mondott kormány’ szenyje egyrészben rá esik vissza; vagy nem folyt, ’s ekkor hálátlanság volt tőle nyolcz évig hallgatni, s az eklézsiánál az iskola’ fogyatkozásiról, mellynek szellemi elrendezését elannyira ismeri, jelentést nem tenni,’s nyolcz évi hallgatás után is nem az eklézsiát szólítani fel ja­vítás végett, hanem arra gyalázatot hárítani akarni. — 1838 — Az iskolának süllyedését, mint bizonyost, tevén­ fel Erényi úr, annak okai’ vizsgálgatásába ereszkedik: — nyilványos tehát, hogyha nincs okozat ok, sem lehet, mert okozatot, ok nélkül még csak nem is képzelhetni. — Va­lóban , midőn értekezésének első részét olvasom, gondol­koztam, tűnődtem: valljon mi lesz ez annyira kürtőll sül­lyedés ismertetőjele és mértéke? ’s ím ! a’második rész­ben megfejté­s süllyed, úgymond, a’ miskolczi oskola, mert a legfensőbb osztályon kezdve a’ diákok ’s nemdiákok’ — rosszul nevezve: publicusok’ (fájdalom, hogy így különböztetnek­ meg egymástól) száma már most is alig terjed 30 — 25 legfeljebb 30ra, holott ezelőtt csak a’di­ákok’ száma is többre ment, ide nem értvén a’ publicu­­sokat, vagy kellőbben mondva, úrfiakat.“ — Hine illae lab­rymae!! ? gondolám, ’s mosolygék, vagy ugyanazon , mindig a’ legjobb iskolákban is a'tanítók’ száma, ’s nem fogy-é néha, több évig is egymásután, mint viszont nem növekszik-é? egyideig tehát felelet nélkül hagyhatónak vél­tem, mert azt, hogy egygyel v. kettővel kevesebb a’diák, nem nagy bajnak hittem; de iskolai évkönyvekre hivat­kozik az értekező, ’s magát beavatottnak állítja, ’s igy a’ hitelesség’színét viseli, ’s ezért határozom­ el magam’az általa gyalázott iskola’ állapotjáról ’s elrendezésiről is egy­két szót mondani, nem könyvnélkül, nem is téves tapasz­talásból, hanem akárki által megtekinthető adatokból. — A’ miskolczi eklézsia, — ezelőtt gymnasium név alatt, — melly ezen most folyó évtizedben a’ legfőbb kormány’ helybenhagytával lyceum rangra emeltetett — saját költségin ’s némelly alapítványok’ segedelmivel jár­ta egy iskolát, honnan, végezvén az úgynevezett hu­­maniorákat ’s a’ philosophiai osztály’ némelly tanulmá­nyit, azok, kik magokat egyházi vagy törvényes pályára szánták, tanulásuk’ folytatása végett Patakra, vagy De­­breczenbe mentek. Ezen két nagyobb iskolában mindazáltal szaporodván a’ tudományok’ száma, hogy az innét oda­­menő ifjak időt ne veszítsenek, szaporítani kelle azokat itt is, ’s azok tanítását egy embertől, mint azelőtt, ter­mészetesen kívánni nem lehetett, azért is a’tanítók’szá­ma egygyel megszaporíttatott. E’ tekintetben tehát világos, hogy az iskola nem süllyedt. — A’ tanítók’ száma jelen­leg 10, egy igazgató , vagy rector, és 4 úgynevezett hum­auiorum professor, kik közül egy a’ philosophiai pá­lyán levőknek is ad leczkéket, az öt alsóbb osztály’ta­nítói, rendesen, de nem kivétel nélkül, a’ philosophiai pályát végzett ifjakból választatnak. — Taníttatnak a’ philosophiai pályán dogmatica ’s erkölcsi theologia, a’ philosophia’ minden részei, természeti jog, história , sta­­tistica, physica, mathesis, deák , görög és magyar lite­­ratura Az alsóbb iskolai osztályok’ mindegyikének — az igazgatón kívül, ki mindegyikre kötelességénél fogva ügyel — van egy felsőbb tanító felügyelője, ki utána néz, valljon a’ tanító teljesíti é, ’s helyesen teljesíti e köte­­lességit? Van ezeken kívül még az iskolának egy az eklézsia által választott kormányzója, — ’s még ezenfelül az iskolát a’ helybeli consistorium által kirendelt egy­házi s világi küldöttség is hónaponkint meglátogatja, ’s úgy szólván megvizsgálja. — Az alsóbb osztályok nö­vendékei tanításpénzt fizetnek ; a’ philosophiai pályán le­vők kétfélék: fizetők vagy publicusok, és alumnusok; ezen utóbbiak nemcsak nem fizetnek, sőt inkább az ek­e­­zsiától lakást, fűtést, gyertyát, s havonkint 20 közü­lük 3 ft., — a' fölösleg számnak pedig 1 ft. 30 kr. sti­pendiumot nyernek; kiosztatik ezenkívül közöttük a­ sá­toros ünnepeken részekre tett adakozás, s a színe i

Next