Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-10-09 / 81. szám

tezetekben végezhetik­ el ’s országos szolgálatokba lép­hetnek. Leányok ellenben tanítónőkül képeztetnek ré­szint pensiós, részint privát­ házakban. Ennélfogvást egy, illy intézetekben képezett tanítónő ’s nevelő-asszony kö­teles hat évig azon családnál megmaradni, melly őt mint nevelőnőt elfogadta. Hanem itt­ is előbbi elöljáróinak folyvásti felü­gyelése alatt lévén, évi fizetésének, melly 61­0 — 1000. rubelt tesz , tetemes részét az intézet’ ta­karéktárába kell évenkint letennie, — mindaddig, míg magányos házaknál mint nevelő-asszony létezik. Ezen mindenévi betétesek, kamataikkal együtt, öszvegyűjtetvén, átadatnak illy nevelőnönek , ha házasságba lép, nász­ajándékul; ha pedig valamit önállólag akar kezdeni — első telepedéseül (Elablirung). Olly leányok, kikben nevelőnökhez megkivántató tulajdonok nem találtatnak, asszony­­munkákban gyakoroltatnak , hogy jövendőben ezek által magoknak kenyeret kereshessenek. — Kik pedig nevelőnökül szánvák, tanulnak vallást, orosz, német és franczia nyelvet, számolást, históriát, geogra­­phiát, természethistóriát, physikát, rajzolást, tanezőt, asszonyi közmunkákat és musikát; egy évig pedig kiléptek előtt neveléstudományt. Milly szük­ségesek egyébiránt fő városokban a’ lelenczházak , abból is világos, hogy az 1830. év’ első felében Pé­­tervárott 3061 ’s Moszkovában 3017 csecsemőt fogadtak­­el a’ lelenczházakba. A’ siketnémák’ nevelő intézetének behozatalát ’s alapítását az emberbaráti Mária császárnénak köszöni az orosz birodalom. 1860 ban próba történt csak néhány siketnéma gyermekkel, ’s minthogy ez sikerült, 1810- ben uj intézet alapíttatott, mellybe először csak huszon­négy fogadtaték­ el a’ szerencsétlenek közül. 1835 ben találkozott 60 fi ’s 10 leánygyermek a’siketnémák’inté­zetében, kik úgyszólván mindenben a’ híres del’ Epée apát’ elve szerint taníttattak. Kiváltkép egészséges ’s ügyes ifjak lelenczházakból a’ siketném­ák­ intézetébe küldetnek, hogy itt oktatóhivatalra készüljenek. — A’ siket­né­mák’ intézetébe elfogadtatnak 7—10 éves gyermekek ’s itt maradnak legalább öt, többnyire pedig tíz évig. — Gatsinában van különös intézet vak lelenczek’ szá­mára, hol legszí­kségesb tanulmányok adatnak­ elő e’ szerencsétleneknek. Ez egyetlenegy intézet a’ roppant birodalomban létező vakok’ számára ’s 50 növendéknek van szánva. Már Ildik Katalin szigorú fel vigyázat alatt tartatá az idegeneket, kik mint oktatók ’s nevelők szoktak jönni a’ birodalomba, ’s igen valószínű , hogy sok semmirekellő ember, hazáját romlott erkölcsei miatt elhagyni kénysze­rülvén , Oroszországban a’ szokásba vett becstelen élet­módot folytatá — ’s így az erkölcsiségre kártékony befo­lyással volt. — A’ mostani kormány pedig azon vélemény­ben van, hogy már az idegenek a’nép’ műveltetésére nem szükségesek ’s hogy az orosz ifjúság nemzeti ta­nítók által legczélirányosabban neveltethető , kivált azon iskolákban , mellyek a’ kormány’ felügyelése alatt állnak. ’S minthogy a’ népnevelés a’ kormánynak főgondjai kö­­zé tartozik, magányos iskoláknak , ha szinte oroszok által igazgattalak is, teljességgel nem kedvez. Azon férffiak tehát, kik tehetségeik ’s hajlomásaiknál fogvást az oktatásra belső hivatást éreznek magokban, közönsé­gesen nyilványos intézetekben , mellyek nekik hasznot’s kitüntetést szerezhetnek, keresnek szolgálatot. — Innen kitetszik, hogy a’ magányos intézetek jobbadán olly emberek’ kezében vannak, kiknek mivelése a’ czélira­­nyos nevelés’ kivánatinak nem igen felel meg. — Hogy tehát ezen intézeteket jobban korlátozhassa ’s főkép az idegeneknek rész befolyását gátolhassa, különféle esz­közökkel élt a’ kormány, u. m. az idegeneknek megtil­­tatott pensiokat alapítni, mielőtt öt esztendeig­ az ország­ban éltek volna; a’ fő városokban privatintézetek’ fel­állítására szükséges legfensőbb engedelem megtagadta­­tott, holott 1831 ben már 99 számláltaték; a’ többi na­gyobb városban adatik ugyan engedelem, hanem csak kivételkép; ’s ki illy intézetet akar alapítni, szükséges, hogy orosz polgári joggal bírjon ; végre megparancsolta­tok, hogy minden privátintézetben ugyanazon rendszer ’s könyvek szerint oktattassanak a’ növendékek , mint a’ nyilványos iskolákban. Ezen kívül a’ kormány privatinté­­zetekre felfigyelő hivatalokat rendelt, mellyek minden dolgaikra élénken vigyáznak. —z­Uj parancs által a’ házi tanítók ’s nevelők’ számára különös tiszti osztály rendeltetett. Ezek institu­­torok és praeceptorokra osztatnak­ fel. Institutoroknak azok neveztetnek , kik tanulmányaikat tökéletesen elvégez­ték; praeceptoroknak azok, kik tudományos pályájukat be nem végezvén, vizsgálat által megmutatták, hogy ké­pesek elemi oktatást adni. Ezen tanítók is, szintúgy mint a’ nyilványosak, úgy tekintetnek, mint országos szolgálatban állók , különös , nemesebb néposztályt ké­peznek ’s a’ nyilványos oktatás’ ministeriumának alávetvék; felsőbb parancsok szerinti országos egyenruhát viselnek ; tíz évi munkálkodás után, ha szinte privát házaknál is, ezüst vagy arany diszpénzre (ánedaille) tarthatnak szá­mot ; hosszabb szolgálat által szereznek maguknak jogot sz. Annak rendére, sőt fényesbekre is; azok, kik koruk vagy betegség által oktatásra tehetlenekké váltak, érde­meikhez szabott nyugpénzt kapnak, ’s magzatik korona’ költségin neveltetnek­ fel. Szigorúan bűnhődik olly férj fi, ki ezen tiszti osztályhoz nem tartozván, privát házakban tanítani bátorkodik. Idegenek is elfogadtathatnak ezen osztályba, — ha érdemesek; de csak akkor élhetnek az azzal öszszekötött jogokkal’s szabaditékokkal, — mi­dőn oroszországi alattvalókká lettek. Azelőtt a’neveletlen ifjak idegen országokba küldet­tek neveltetés végett. Ezek nem ismervén hazájok’ viszo­nyait, sőt gyakran anya­nyelvöket sem—a’ népneve­lésre, viszatértök után, nem hatottak úgy , mint a’ nép­­szellem megkívánta volna. Hanem ezen idétlen utazás az utó-időben megszűnt, ’s egy újabb császári rendelet pa­rancsolja, hogy az orosz birodalombeli ifjúság, minden kivétel nélkül, 18 éves korig a’ birodalom’ határi közt neveltessék, ’s ezen időhatár után, ha akarja, mivelő­­dését külföldön végezheti. Egyedül a’ császár engedhet ebben kivételt.— folytatása kör ') Ifi­ah­mad szultán' családja. ( Vége.) A’ házasok gyakran írtak egymásnak; ez volt azon egyetlen bizodalmas közlekedés , mellyel nekik a’ házas szövetség megengedett. Ők levelezéseikben nem kímél­ték a’ hízelgéseket, ’s egyik fél a’ másikat képzeletben a’ legnagyobb testi kellemekkel ’s jelességekkel ruház­­ta­ fel, mert hisz ők egymást soha sem látták, meg fest­­vényben sem , miután a’ próféta’ törvénye szigorún tilal­mazza az embert leábrázolni, vagy ecsettel utánképezni; némellykor a’ csalódás annyira terjedt, hog­y lábatlanul is egymást nyájasan szeretni hivék. A’ történet ’s vét­lenség azonban személyesen is egyesíthető őket; né­­mellykor a’ nő’ cselszövényinek sikerült, férje’számai a a’ birodalom’ egyik főtisztségét a­ szultánnál kieszközölni, p. o. egy nagyvezér’ vagy kaputlan basa’ fényes hivata­lát; az ezen méltósággal felruházottnak mindig a rosban kell lakni, ’s illy esetben aztán a’ házasoknak

Next