Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-08-01 / 62. szám

ván, elhanyagolták a bokszak létesítését, mellyek az említett körülmények mellett is jótékony hatással let­tek volna a’ köziparra, és a’ mellyek nélkül, ha ma leolhatnak is azon zsibbasztó rendszer’ bilincsei ha­zánkról, a’ kereskedés és nemzeti gazdaság virágzó állapotra nem juthat.—A’ köziparnak két éltető ele­me: a’ hitel’ biztosítása, és a’közlekedés’ könnyeb­­bitése; mindkettőre ezen országgyűlés alatt tete­mes előlépések történtek; a’ hitel nagy részben a’ váltójog által biztosítva, országunk a’ külső tartomá­nyokkal közelebb érintkezésbe van hozva , és a­ már is figyelemmel kísérő külföld a’ haladó kor’ kivana­­tait méltányló intézvények’ következtében, mellyek ezen országgyűlésen létre hozattak, rokonszenvvel kezd viseltetni azon nemzethez, mellyben mindeddig a’ 19. század’ polgárisult intézvényeinek ellenzőit hitte szemlélhetni. — A’ kisajátítási törvény, mellynek véd­­szárnyai alatt már is sok­­vállalat következett, a’ kisajátításnak mind a’triesti vonalra, mind általány­osan minden csatorna-vállalatokra lett kiterjesztetése által tagasabb kört nyert. — A’ triesti vonal­, úgy a’ ludo­­vicea nagy útnak, országosan leendő megvásároltatá­sa, melly ezúttal is sürgettetek, az egykor virágzó , és annyi törvényeink által említett déli kereskedé­sünket tetemesen előmozdítandja. Egyébiránt elhi-­­­ült rósz hitelünk a’ nemesi birtokra , melly az or­szág legnagyobb és legnevezetesebb részét teszi, töké­letesen biztos lábra csak úgy állít­tatik , ha az aviti­­citas megszüntetvén , vagy káros kinövései lenyeset­­vén, a’ tulajdon’ és birtok’bizonytalansága megszün­tetnék. Jó végrehajtási törvény nélkül bármiily gyor­san hozassanak is az ítéletek , hiányos marad az igazság-kiszolgáltatás. Czélszerű végrehajtási törvényt pedig, mig az ősiségv.­aviticitas mostani kiterjedé­sében fenáll, alkotni lehetetlen. De különben is a’ hi­telbeli törvények’ kiegészítésére m­egkivántatik, hogy mind a’ hitelező kölcsönzött pénzét mentül biztosab­ban és rövidebb úton visszanyerhesse , de hogy egy­szersmind a’ kölcsönözni kívánó is vagyonbeli biz­tosítás mellett mentül könnyebben és kisebb kama­tokkal kaphasson kölcsön tőkét, mert országunk’ ter­mesztő lévén, érdeke hozza magával, hogy mentül több tőke fordíttassék akár a’ jószágok’ javítására, akár gyárak’ felállítására, vagy egyéb vállalatok’ lé­tesítésére ; ha a’ gondosan számító tapasztalja, hogy egy részről a’ felmondott kölcsön rajta gyorsan meg­vetetik , más részről pedig értékéhez képest vagy nem, vagy csak nagy ügygyel bajjal képes kölcsönhöz jutni, nem lesz kedve bármiily bő nyereséget ígérő tervek’ kiviteléhez; azért a’ kölcsönintézetek, vagy egy hypotheka-bank’ felállítása, millyennel a’ külső tartományok, jelesen Poroszország bir, valóságos ál­dás volna honunkra. De természetesen aviticitas mel­lett illy intézet sem képes biztosan a’nemesi ingatlan vagyonra kölcsönözni. Mert lehet valakinek 100,000 ft erő jószága, és megtörténhetik , hogy egy, tudja isten mikor , kötött fassio’ megerőtlenítésénél vagy egy elavult oklevélnél fogva azon jószág, értékéhez képest csekély áron vagy épen m­ilyen visszavétetik; a’ legközelebb országgyűlésnek lesz tehát sürgető feladása, rendszerünket az aviticitas’ salakjától meg­­tiszztani, czélszerű végrehajtási törvényt, és egy nem­zeti­ bankot létesíteni, mert köztapasztalásban gyö­kerezett io­gságra, hogy más időben az anyagi jobb­lét feltételezi a’ szellemi haladást. — Sajnos , hogy két tárgy, bár a’ királyi előadásokban érintve vala , nemcsak be nem végeztetett, de még a’ tárgyalás­nak azon sorozatára sem jutott, mellyet méltán vár­­hatánk. Egyik az adózót leginkább nyomasztó ’s ál­tala aránytalanul viselt teher, élelmezése és szálláso­­lása­ a’ katonaságnak; másik a’ Duna’ szabályozása. — Őseink, midőn valamelly országos munkálat’ sür­gető szükségét érezték, mindig egy közfundus’ össze­sítésével biztatták magukat. De a’ fundus össze nem állott és a’ vállalat is elmaradt, és el is fog maradni mindegyik, mellynek végrehajtása a’ közfundus’ alko­tásától fü­ggesztetik fel. Mert tapasztalásból tudjuk, milly nagy summák kivántatnak meg csak kisebb és részletes munkálatok’ kivitelére , p. o. a’ Duna’ sza­bályozásában ; a milly nagy fundusnak kellene tehát annak lenni, mellynek kamatiból illyetén országos munkálatok végre­ hajtatnának, úgy hogy ezen sum­ma , kivetve az ország’ lakosira, elviselhetlen te­herré válnék. Üdves volna e’ tekintetben is honosí­tanunk azon intézményeket, mellyek külföldön jó si­kerrel gyümölcsöznek, és kibékíteni a’ közvéleményt azon eszmével, mellytől eddig rémi gyanánt rettegett; egy a’ nemzet által országos vállalatokra fölkért köl­csön’ eszméjével. Nincs, ki át ne látná azon akadá­lyokat, mellyek ezen eszmei létesülésével összekötve vannak. De miután ez az országgyűlésen megpendült, és ott többeknél viszhangra talált, kötelességemnek tartom ez alkalommal is megemlíteni, annyival inkább, minthogy magam’ meggyőződése szerint is nagyobb országos munkálatok kölcsön nélkül alig létesíthetők. A’ mi ezen országgyűlésnek folyamatja alatt a’ szel­lemi haladást illeti, örömmel tapasztal:­ minden haza­fi a’ közél tetem­’ gyarapodását, a’ hon’ ügye iránti forró részvétet és lelkesedést, ’s a’ mindinkább fejlődő nem­zetiségnek naponkinti terjedését, melly minden osz­tályban olly szép jövendőt ígérősét­ nyilatkozott ; bizonyosan csak a’közös anyának, a’ hazának, szere­tettben összeolvadt honfiak’ törekvése eszközlendi, hogy a’ nemzet, ren­deltetésének fokára jutván, belső viszonyaira boldog, a’ külsőkre nagy és hatalmassá válhassék. —Az országgyűlés’ sikerének méltánylásá­ért szükséges tekintetbe venni alkotmányos éltünk­ben létező azon fogyatkozást, hogy országos dolgaink a’ sajtó által nem tárgyaltatnak, az országgyűlési elő­adások, annak menetele, és a’ hozott végzések általa nem taglaltatnak , nem világosittatnak, sőt közhírré sem tétetnek ; kerületi üléseinknek , mellyekben az üzenetek, fölirások, törvényjavaslatok és egyéb vég­zések kezdeményeztetnek, sem a’ t. n. megye által sürgetett naplója nem létesült, és még jegyzőköny­ve sem lévén, a’ legfontosabb tanácskozások majd nyom nélkül enyésznek el. —Országos üléseinkben a’ már kerű­letileg kimerített vitatások nem szoktak is­­mételtetni, és az ottan történt előadások is, mivel nem gyors irók által vitetnek, mivel a’ feljegyzők a’ távolabb ülőket, ha szólanak, alig hallhatják, felette hiányosak. A’ főrendi napló gyors­ irók által vezettet­vén ez sokkal tökéletesebb, de az országos­ tanácsko­zások’ terjesztésire koránsem­ eredményezi azon si­kert, mellyel a’ mindenütt olvasható hírlapok azokat terjesztenék. Egyébként is az előadásoknak bármi ily híven történt puszta közlése nem felelmes az alkot­mányos országokban megkivántató nyilván­osság czél­­jának. — Az országos állapotoknak, egyes előadások­nak , az országgyűlési iránynak, szellemnek, a kü­lönböző színű és árnyéklatú hírlapok által történendő kiemelése, taglalása, megvitatása világosíthatja fel valódilag a’ dolgok’állásáról azon tömeget, mellynek a’ törvényhozáshoz,az utasítás­hoz szava vam nincs ország.

Next