Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-05-30 / 44. szám
. szám.1840. fdlég egy Szózat Kecskemét fölött. Csányi János urnak a’ Társalkodóban megjelent értekezése, több érdekes jegyzetet foglal magában Kecskemét városáról, ’s annak derék magyar lakosiról, mellyért Csányi ur köszönetet érdemel; de vele azon olvasók’ szózáját, kik olly nevezetes község’ rajzában valamit a’ hajdúnkérba is olvasni óhajtanának, nem oltotta. Távul légyen hogy e’ hiányt a’ tisztelt urnak hibául tulajdonítsam; mert ha volna forrás, ő bizonyosan meritett volna abból; hanem a’magyar nemzet’kegyetlen sorsát, ’s a’ múlt századoknak minden írásbeli emléket eltörlesztő viharát okozom. Mert ha megemlíteném, mennyi romlás és pusztítás érte hazánk’ tiszaduna közti részét, hol régi falak’ helyei, templomok’ romjai, mint vad ellenség’ dühének, döghalál’ csapásinak rémitó nyomai, most is láthatók’s annak szomoritó előadásával könnyen megmutatnám ’s elhitetném , hogy sok helység nemcsak lakosait több ízben, hanem nevét is elveszté, így járhatott Kecskemét is. Azon föld, hol Kecskemét városa fekszik, régi telep. Azon hely’ alapja, felülete, környéke, szóval egész külső tekintete azt mutatják, hogy ott már igen régen emberek laktak , ’s ha nem előbb, hihetőleg már Árpád’ idejében szállották meg azt. De vájjon akkor ,Kecskemét volt e neve ? A’ magyar honban majd minden magyar eredetű ’s magyar nevezetű városnak ’s helységnek jelentő nevei vannak. Közösök némellyek bizonyos történettől nyertek nevet, mint Munkács, Szerencs, Puszta-szer, Vértes. Némellyek azon népszakaszokról (Tribus) neveztettek el, mellyekből a’ magyar nemzet Árpád’ idejében állott, mint Kört, Gyarmat, Megyer, Nyék, Tarján, Adorján ’s a’ t. Más helyek a’fő-kapitányoktól’s az alsóbb-rendű magyar vezérektől nyerték nevüket, mint p. o. Csaba, Örs, Gyula, Verböcz, Örkény (Urkund Irkund), Ócsa, Tas, Tassony (most Taksony), Tasnád, Csák, most már többnyire igy el változtatva „Ság.“ Ismét más helyek’ neveit talán még Ázsiából hozták magokkal a’ magyarok, hogy az odahagyottak’ emlékezetét feltarthassák. — Mert valóban meglepő hasonlatosság találtatik némelly magyarországi ’s ázsiai helyek’ nevei közti, igy p. o. Ázsiában a’ kaspi tengeren túl van Chiva (egy Írják) nevű város, melly ellen most az oroszok haddal mennek. Ennek nevét talán igy mondják ki: Zsiva, v. Dsiva, vagy Gyiva; de Esztergom megyében is van Gyiva nevű helység; és Zsiva nevű környék talán a’ mostani országgyűlésben hozandó törvény által fog Bács megyéhez kapcsoltatni. Abból származhatott Zsivány név, azaz Zsiva városának és tartományának lakosa, melly most nálunk ragadozó tolvajt jlent , mivel a' zsivaiak talán ollyanok voltak. Azoknak talán verőkben vall a ragadozás , mert ámbár azóta több lefolyt ezer esztendőnél, az oroszok tudósításai szerint még most is ollyanok. Ugyancsak a* kaspi tenger’ délkeleti partján fekszik Abád ; hasonló Abád nevü helység van a Tisza’ partján Heves megyében. Még tovább a’ kaspi tengeren és Zsiván túl fekszik Taskent város; ennek megfelel Tacskánd vasmegyei helység. Szinte azon részében Ázsiának fekszik Bukara vagy Bokor v. Bokor város, azonkevü országban, Nógrádmegyében, és talán másutt is Magyarországban, van Bokor v. Bokor nevűi helység. Ugyanazon részében Ázsiának több hely találtatik , melyeknek nevei úgy végződnek , mint némelly magyar helyekéi, p. o. vannak ott Derbend, Kogyend , Tankésul; Magyarkútiban Csörmend , Ilertelend , Kerecsend, Kemend’s a’t. Ott van egy régi város ,neve Szamarkand; Magy.orsz.ban Pázmánd, Zaránd, Simánd, Varsáiul ’s a’ t. Ott vannak a’ hires Uralhegyek ; nálunk is Tárcái Naszád nevű hegyek ismeretesek. Ott az Araj tava; nálunk Marczal folyója, Fancsal, Perbal, Igas helységek ’s a’ t. Ott vannak Altaj hegyek , Kitaj és Zagataj nagy országok; nálunk találtatnak Apaj, Uraj, Pataj , Tokaj, Zilaj. Kerim félszigetében a’ legmagasb hegynek neve ISadur, nálunk Zemplény megyében van ahoz hasonló Sátor hegye. Ott vannak Mangerlak, Bulak (talán Bőlak), nálunk Széplak, Újlak, Nagylak ’stb. Meg kell vallanunk, hogy az itt felhozott ázsiai helyek’ nevei magyarosan hangzanak; ugyanazért hajlandó vagyok hinni, hogy Ázsiának azon része, hol azok feküsznek, volt a’magyar nemzet’ eredeti hazája. — Ezen ős hazának határai lehettek: déliül Perzsia, keletről az altaji hegyek, északrul az uráli hegyek, nyugatiul a’ kaspi tenger. Legnagyobb folyóvize Dsihon v. Gyihon (Görög Íróknál Oxus), melly Arai tavába szakad. Most azon földet bukarok , zsivatak , taskendiek , kergézek , turkmenek, üzbekek ’s karakalpakok lakják. Onnan a’ magyar nemzet, hihetőleg a’ zdik században, kiszoríttatván, Uralontul éjszakfelé vonult, ’s azon földet Irlis folyóvizétől fogva, Elel (Volga) folyóvizéig elfoglalta, hol moetbaskirek laknak, de ott sokáig nem tanyázott; mert vagy nem szerelték azon soványabb és hidegebb éghajlatú földet, vagy már akkor az Etele által napnyugaton birt termékeny földnek elfoglalását magokban elhatárzák ; elég az, hogy ott csak addig veszteglenek, mig magokat rendbe szedhetek, míg az itt’s amott lézengő rokon csapatokat magokhoz csatolhatták, ’s azok által számokat ’s erejüket növelhetők , a’ mi több év’ elfolyta alatt végbe menvén, onnan nem az ellenségtől kényszeríttetve, hanem önkint kivándorlottak, ’s Etel vizén általkelvén, napnyugat felé húzódtak. Nagy hatalomnak kelle lenni, melly őket hazájokbul kitolni birta — és mivel ők éjszak felé hátráltak, abbul kitetszik, hogy az őket nyomó erő délfelöl ütte rajtok. Ha dél felöl jött, onnan azon időben más hatalom rajok nem törhetett, hanem a’ szaraczenoké, kik akkor Mohammed’ vallását hatalmas fegyverrel ’s dühös fanatismussal észak felé is terjesztették. Azok meggyőzvén a’perzsa királyt, egész Perzsiát elfoglalták, és mivel a’ turkok (úgynevezték akkor más népek a’ magyarokat), a’ persák’ királyát a’ szaraczenok ellen segítek, azután a’ szaraczenok’ kalifjei egész Arábia, Perzsia, Syria és Turkomannia’ erejét öszveszedvén, a’ turkokat számlálhatlan sokasággal megtámadták, azokat leginkább a’ turkmenek’ (mostani törökök) segítségével, kik már akkor Mohammed’ vallását követték, Csihon vizénél meggyőzték , és bazájokbul kiűzték. Ezek bővebben találtatnak feljegyezve az arab és perzsa történet-iróknál; de ezek a’ felvett tárgyiul meszsze vezetnének; azért visszatérek Kecskemétre. Ha áll az, mit már feljebb érintek, t. i. hogy a’ magyar eredetű helységeknek többnyire jelentő neveik vannak , úgy Kecskemét is az- Ezen város közvélemény szerint Kecskéről neveztetett volna el és valóban annyira hitték azt Kecskeméten, hogy a’ kecskét a város ezi-