Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-07-15 / 57. szám

Balaton - Fű­ ír­ed. (Dr. Beer II. közleményiből.) Füred, e’ vasas savanyokkal diszlő gyógy­hely, Zala megyében fekszik; délnyugotról 2 mér­föld választja Veszprém városától, éjszakra­ három óranegyed a’ tihanyi apátságtól, 9 mérföld Sz. Fe­jérvártól, ’s 18 mnföld Buda-Pesttől.—A’Füred nevű falu hatvan ’s néhány helység’ koszorújában fekszik, mellyben Magyarország’ legszebb tava — a’ Balaton— csillogtatja tükrét, magát a’ gyógy- vagy fürdőhelyet pedig a’ falutól délkeletre egy óranegyednyi térköz választja , ’s az közvetlenül a’ Balaton’ partján aként fekszik, hogy úgyszólván rejtekből bukkan elé. Egy kis erdős halom takarja el a’ kellemes házakat, mel­­lyek az újabbkor’ építészeti szt­ljét hordozva, mint nagyobb város’ osztálya mutatkoznak; ízléssel párult csin és kényelmesség jellemzi az épületek’ belsejét, kívülre pedig olly kilátással ajánlkoznak, melly fön­­ség , változatosság ’s kellemre nézve mindent meg­halad, valamit csak a’ többnyire keskenyebb völgy­­tereken fekvő fürdőhelyek nyújtani képesek. — Hogy Füred’ forrásait mióta ismerik ’s használják, azt egész bizonyossággal nem határozhatni meg ’s ez valódi becsének méltánylatára úgy szólván nem is tartozik. Érdekes mindazáltal tudni, hogy Ildik József cs. Füred’ mint gyógyhely’ virágzására ’s diszlésére legtöbbet munkált, mert ő egy saját fürdőhelyi orv­ost, gyógy­szerészt , sebészt ’s egy a’ szükségnek megfelelő fel­ügyelő- személységet alkalmazott; a’ gyönyörű park­nak ő veté meg alapját, ’s a’ Füredre vezető utakat is javíttatni rendelé; ugyanakkor a’ legkedveltebb ivó­­kutak is ujonan megtisztittattak ’s befödettek, a’ har­madik, vagyis fürdővizforrás pedig, hasonlag czélsze­­rű­bb tartalékot nyert. Egy sebészeti műszer­tárral (Instrumentarium) is bir Füred, mellyet szinte Ildik Józseftől nyert ajándékul. A’ császár’ elhunyta után a’ pannonhalmi sz. Benedek-szerzet visszanyerd Ti­hanyt ’s ezzel Füredet is , mellynek az még ma is birtokos ura. —Azon élénk gond, mellyet a’ szerzet minden gyógyintézetre, különösen az újabb időkben, fordított, szintúgy dicséretre méltó, valamint azon csü­ggedetlen buzgóság, mellyel dr. Adler , a’ fürdő­hely’ mostani rendes orvosa, részint javításokat esz­közleni, részint újdonságokat alkotni törekszik. Ezek közül csupán a’ sétahelyek’ szaporítását említjük, a’ kutak’ uj kibé­lését ’s foglalványát, a’ jeles elintézé­seket az uj fürdőházban ’s a’ fürdőket a’ Balatonban. Most már e’ tavon egy czélszerűleg felállított úszó­iskola is létezik. Itt csupán azt jegyezzük még meg, hogy az első tavi­ fürdők (szám szerint 6) eredetileg a’tó’ arácsi határán József ő cs. k.fegsége, fenséges nádorunk’ inditásából állíttattak­ fel és pedig dr. Ret­­tenbachi M­irer udv. tanácsnok és lovag’ javaslatterve szerint. — Később a’ földesuraság Füreden ugyan ezen terv szerint építtetett 1822 ben dr. Adler’ fel­­ügyelése alatt (j. 1833ban ismét 3, ’s végre 1836ban újólag 3 fürdőt. Közönségesen dr. Oesterreichert mondják ezek’ létesítőjének; de ez helytesen állítás, mert ő csupán odvas fatörzsekbül készíttetett két csol­­nakot ’s arra egy kis hajlékot; ő azt gondolá, hogy imigy majd a Balatonra mehetni fürdés védett * de senki sen. bátorkodóit e’ létressélyeztető möntszot megkísérteni; a’ két fürdő-csolnakot felállíttatásuk után nem sokára , éjjel az éjszaki szél a’ Balaton’ nyílt vizére ragadta ’s végre a’ tihanyi parton szét­­zuzodtak. Fürednek jelenleg 3 forrása van, ’s a’gyógyhely’ közepén buzognak­ fel; az egyik —a’ fő-ivókat—kü­lönösen csak ivásul szolgál; mérsékl. + 10° Beaum szer.; vize rendkívül bőséges; hathatós vegyrészei dr. Sigmund’ us ’s tökéletes fejtegetése szerint (lásd . Fü­­red’s Mineralquellen und der Plattensee 44 ’s a’ t.Pesth 1*37.) jelesül sok tiszta szénsav, szénsavas mész, kénsavas sziksó s némi kevés szénsavas vas- oxydus­­ból állnak (p, 32 szemei 1 fontban) A’ második for­rás, melly hasonlag ivásul szolgai, mineműségére nézve a’ fő-ivókuttól csak abban különbözik, hogy kevesebb feloldott szénsavval bir, egyszersmind ke­­vésbbé vizgazdag; ennélfogvást e’forrást ritkábban is használják. A’ harmadik forrás, mellynek vize nagy bőségben buzog­ fel ’s a’két előbb nevezett forrástól mi­­nemüségére semmiben sem különbözik, a’ meleg és hideg fürdők’ töltésire szolgál a’ régi és uj fürdőház­ban ; ezen utóbbiban kaphatni balatontavi fürdővizet is kádakban mind hidegen mind melegen. Az imént mondottak szerint Füred a’ szelíd, vas­tartalmú savanyok’ osztályába tartozik ; tanúsítja ezt a’ betegeken tett tapasztalás, kik évenkint, különö­sen a’ közelfekv­ő v­árosokból, de az ország’ minden vidékiről, sőt, Bécsből is, ide özönlenek. Homorrho­­idák, ’s ettől föltételezett hajak , dugulások v­­is­székrekedések a’ váltóláz ’s egyéb betegségek után­­ sápadtság ’s görvély, a’ leggyakoribb kórnemek ’ m­ellyek itt enyhülést ’s nemritkán orvoslást nyernek. Hogy Füred’ gyógyhatásáról alaposan itélhessü­nk, szükség mindenkor a’ fürdőkkel ’s különösen a’ ba­latoni fürdőkkel­ élést ?s a’ szelíd éghajlat’ befolyását is számba venni. Ezt nem ok nélkül hasonlíthatni a’ tengerpartihoz ; a’ mellbetegek azon jótékony hatást, mellyet itt tapasztalnak, nem ritkán inkább az éghaj­latnak köszönhetik, mint a’viz’ használatának. Azon­ban hogy mire kell épen az illy betegeknek figyel­­mezniök, ha t. i. szenvedésiket altesti bajok nem föl­tételezik, szükségtelen itt érintenünk, mert a’ körül­látó szemes orvos arra különben is ügyel. — 1839 dik évben Fürednek 1443 vendége volt, mi­kép ez a’ fürdő-betegek’ névjegyzékéből kitetszik; e’ jegyzék szerint a'fürdés május’ 13k án vévé kezde­tét ’s megszűnt august 22k én. A’ legnépesebb ’s élén­­kebb fürdési időszak jun.­lékétől jul. végéig tartott. Ezen idő alatt Füred mindig színhelye a’ legélénkebb közlekedésnek, melly egyszersmind sok pirosposztás, egészséges embert ide varázsol, hogy a’ vidék’ szép­ségén, vendégek’ vigságán ’s kétteljes kirándulásokon szemeit legeltetve gyönyörködjék, ’s az Anna-bál mind ezekre ’s az egész környű­letre nézve a’ füredi társas­évszak’ legdicsőbb fénypontját képezi. A’ legközelebb kirándulások közül csak kettőt nevezünk­ meg: az egyik Tihanyba ’s a’ másik a’ Koszory-völgybe történik;— ide nem számítván azon két teljes szép sétahelyeket, mellyek a’ források kö­rül, a’ Balaton’ hosszában, a’ parkban, Füredre.

Next