Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-06-30 / 52. szám
vannak könnyebbjei a’ mik lépcsőűl szolgálnak a’ nehezbekre. Illy 12 vagy ha tetszik 14 lépcsőt kimutatva , mellyek közül a’ legfelső lesz minden tudományból a’ legjobb eddig ismert kézikönyv. Írják meg, mennyit kívánnának, hogy tudjon egy hat éves gyermek, mi legyen a’ második osztály, ’s így tovább.— Ezen kidolgozott munkákat zsinórmérték gyanánt, az emberiség’ ügyét érzeni tudó, tanítani szerető, nem eladó lelkű tanítóknak olly feltét alatt kellene átadni, hogy azon kétség kívül nem tökéletes könyvnek javítására lehető tapasztalásikat minden évben az intézet’ évkönyveiben adják ki,9 év múlva köteleztetvén egész rendszerüknek,hol csak lehet Socrates’ módja szerint leendő elkészítésére, így az egyes osztályokat minél előbb igyekeznék megtanítani a’ tanító , tanulni a’ tanuló ; ettől becsület és haszon áradva mindenikre; — mihelyt aztán némelly szerencsésebben kifejlett elméjű növendékekről venné az oktató észre , hogy elkészültek a’ felsőbb osztályba leendő átmenetekre (bár én magának a’ tanítónak egész hitelességét kétségbe nem vonhatónak szeretném tartatni; — de ha ezt nem nyerhetnimeg) vizsgáltassa meg az igazgató által kinevezendő legalább 5 oktató által, kik a’növendékekről nem csupán „Eminens“ vagy „primae classis“ szókkal, de a’ növendék’ tökéletes ismerését bizonyítóleírással tett bizonyítványt megvizsgálás után aláírva, a’ pályán tovább bocsátnák, így hiszem lenne több, ki 18 éves korában kilépve egy-két évi próbálgatás után a’ világba — a’ hivatalt, hol munkát kibíró tűz kívántatik , nem immel ámmal fogná folytatni ’s a’t. Végre megkívánnám , hogy a’ természet’ urától a’ testnek pihenésre rendelt alvásban is szüntelen munkás , ’s mig kifejtve nincs csak kevés időre is magára hagyatva ferde irányt vehető léleknek nemcsak szükségtelen, de még kárt is okozó „vacatio“k az intézetben ne lennének,mellyek tapasztalásom szerint, bár ennek lehet képzeletben, de valóságban nem igen létező szép oldalát az önmunkásságra alkalomnyujtást említeni — csupán annak felejtésére mit tanult, szolgál a’ nagyobb résznek, szokja meg a’ heverést, a’ tanulást robotnak, az iskolát szabadságától fosztó tömlöcznek tekintse, gyűlölje. — Kinek viz’ ellenében kellene eveznie vagy soha, vagy sokára érne czélt, ha midőn kevéssé előre haladott megállapodnék, viszszaviszi a’ folyam, ’s épen olly kevéssé közeledik a’ czélhoz , mint tanulóink, kiknek nagyobb része mikor az iskolába két héti, vagy épen a’ 2 hónapi vacatióbul megjö, mitsem tud abból mit olly nehezen tanultattak vele, mint Penelope a’ mit nappal szőtt, éjjel elbontván, vásznával kész soha nem lehete. De ugyan hogy is, midőn a’ gyermek’ egy évi tanítás-óráinak száma, hol rendesen 6 óra öszszesen 1110.— Magára hagyatva, a’mint mondom, ismét inkább fordít nagyobb része a’ gyermekkorában praktizálta semmit-csinálásra tölt 7530 órát, mi csuda hát, hogy későbben is a’ dolog’könnyebb végét keresi;mi csuda, ha felejt, midőn több ideje van felejteni, mint tanulni. A’ tanítókra nézve—bárki mit szeret, nem un abba, no de még is — 4 heti „Vacatiót“ lehetne engedni, melly idő alatt mindazáltal az intézethez adandó fizetéses segédek tanítnának; kiknek ösztönadás végett akár az intézetben magában, akár más iskolákban biztosított oktatói alkalmaztatást lehetne ígérni és adni. Ezen véleményeim, mellyeket, én sem ez sem amaz iskola’ példájával nem bizonyítok, mert hisz azoknak létező fogyatkozásuk’ orvoslása forog kérdésben , ’s én azt mondom ,hogy talán a’ természeti rendet követve czért érhetnénk, hogy valaha érnek-e valósítást, én, ha századok múlva történendik is az, reményiem; ’s ezen reményemmel biztatva tekintek a’ tanítás’ jövendőjébe. Most pedig rejtekembe visszavonulok. Csentei K. Konstantinápolyi és szyriai utam’ emlékezete. (Petrózai Trattner Károly, cs. k.mérnöktesti őrnagytól) (Vége.) Az ősz , Konstantinápolyban tartózkodásom’ ideje alatt csodaszép és kellemes volt; még november közepén is bízvást nyárilag öltözködhettünk volna. Én tehát ezen rendkívül szép napok’ egyikén sétalovaglást tévék az úgynevezett ,édes vizekhez; ez egy völgy, hova Stambul’ lakosai ki-kirándulnak. Az idevivő itt egészen árnyéktalan ’s fa nélküli, holott két oldalról fa-sorok’ültetése által ez itt még a’ forró nyári hónapokban is kellemessé válhatnék, jelenleg mindazáltal ugyanazon hónapokban a’ napsugarak’ erejének igazán fojtónak kell lennie ’s az ide kirándulás csak korán reggel vagy estve bírhat kellemmel. A’ völgynek, mellyben az édes vizek folynak, élőfájt már elhullatták nagyrészint leveliket, csak a’ rét hasonlíta egy zöld bársony-szőnyeghez és sejteté velünk , milly gyönyörű szép e’ hely tavaszkor, midőn a’ szultán is egy hónapig háremével itt mulat ’s lovai a’ szép legelőn járnak! Akkor senkinek sem szabad ide közeledni; később azonban e’ mező az egész szép világ’ gyülhelye, ’s a’ számtalan arabas ’s vígan járkáló tömeg, mondják, a’szemnek elragadó látványul szolgál. Több kioszk ’s a’ nagyurnak egy tévés mulatópalotája díszült a’ síkságon. Visszatértünkkor egy meredek magasra menénk föl , az’s izraeliták’ temetőjén keresztül az úgynevezett Ok-meidan síkra lovaglánk, hova gyakran elfordult a’ megholt szultán, hogy magát nyil-lövéssel mulassa; minden olly ponton, hova egy a’császár’keze által ellőtt nyíl leesett, márvány-oszlop emelkedik. Egy második kirándulást hajón tevék a’ Bosporusba. Fölséges őszi nap kedvezett vízi utamnak; két ügyes evező legény nyilgyorsan röpite minket előre, folyvást az európai part’ közelében tartózkodván. Az előttünk már ismeretes ,Beschiktasch‘ palota mellett hajóztunk el; az úszó karók tudaták, hogy a’ parthoz közelednünk nem szabad ; később a’ Mahmud szultán’ utolsó éveiben épített ,Cseregan‘ nevű palotához érkezőnk, melly rendkívül ízletes homlokzata által különös élénk figyelmünk’ tárgyává lön. Fájdalom, az egész csak faépitvény, ’s csupán egykét oszloptalp áll körül; rendkívül pompások az Angliából hozatott ’s gazdagon megaranyozott vas-rostélykapuk; az épület, mondják, többe került három millió forintnál, ’s ha az egész szilárd anyagból épült volna, úgy akármelly fővárosnak díszül fogna szolgálni; de jelen állapotában egy szélvész által keletkezett tűz néhány óra alatt az egész gyönyörű épületet elhamvaszthatja.— Szemeinket rendkívül gyönyörködteték a’ szép helységek , mellyek a’ Bosporus’partján szakadatlan láncolatban egymást követik ’s hol többi közt a’ szaltárnőknek is csinos mezei kastélyaik ’s lakházaik vannak. A’ sötét cziprusfák közt igen regényes fekvéssel bír az európai vár, melly több érdekes történeti emlékképet idéz vala lelkünk elé. Itt költöztető át hadcsapatit ld. Mahomet, hogy Byzanczot annál szorosabban bekerítse ; itt vezette át egy hid a’ thrácziai Bosporuson Dáriust és perzsáit, midőn a’ scythák ellen indult, ’s itt hajóztak által őseink, midőn a’ szent kereszt’ zászlója alatt Ázsiába mentek