Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)
1842-01-22 / 7. szám
keletre partját meghaladván, folyását már már azon tájék felé, hol a’ kinti malom áll, veendő vala, hanem ha ama’ roppant töltések, mellyek azon malomhoz inkább, mint a’ Balatonhoz közel ma is láthatók, ’s mellyeknek egyike Dezse-gátjának neveztetik, eleibe vettettek volna, így kényszerült a’ viz Tihanyt, Zalavárt’stb. körülvenni, utoljára pedig magát a’ zugot is meghaladni , ’s annak tetejéről esni le hajdani medrébe , ’s ez idő után neveztetett e’ folyam Sió vizének, de csak a’ közelebb lakók által, kik azon szó lételének tudóji ’s tán eszközlőji voltak ; alább azonban , nevezetesen Tolnamegyében ma is Sárvizének neveztetik ezen folyó , sőt e’ nevet azon másik folyóra is ragasztotta, melly a’ Bakony hegyei közt fakadván, mig Veszprémmegyében foly Sédnek, általlépvén pedig Fehérmegye szép völgyébe, Sárvíznek mondatik ’s a’ dicső Nádor-csatornával van szabályozva. A’ törökök kivezetése után megnyittatott az említett gát ’s a’rohanó elem alkalmas szélességű rézst tört magának, máig is látszot, — megnyittatott a’ zugó is , mire a’ fentartott viz az általa hatalmasan elfoglalt tómellékekről viszsza vonult, hagyván maga után néhol nádas , zsombékos bozótokat, főkép Keszthely, és Kis- Komárom mint szinte Somogymegye több tájain máig is ki nem száradtakat, másutt simára nyalt földszint a’viz egykori rajta tanyázása jelett nyilván kitüntetöt, melly több helység határiban fordulati nevezettel fenéknek mondatik, ’s az illy víztől mentesült térség majd mindenütt jó rétekké, sőt a’somogyi partmelléken is, daczára a’ hullámoktól odahajtott ’s elterített, kőmorzsáknak inkább mint homoknak, mindenütt tűrhető kaszáló és legelő földekké vált, mutatója gyanánt azon nyereségnek , melly a’ további lecsapolással eszközöltethetnék, a’ honnan. Somogymegye lelkes Rendei több mint félszázad óta rajta is valának fáradhatlanul, annyit a’ mennyit a’ tehetség engedne, lecsapolni ezen haszontalan nagy vizből, de eddigi törekvéseiknek , minden sikere a’ Sió vizén állott malmok közül kettőnek kárpótlás nélküli megszüntetése, háromnak pedig alábbszállitással történt megigazitása len csak, melly móddal a’ Balaton tükre három lábnyommal szállott le függőlegesen ; azóta pedig habár törvény alkottatott is, miszerint a’ Balaton bozótjainak kiszárítása továbbá is megrendeltetett , habár a’ szükséges vizművészi munkák ’s tervek elkészülvén a’ királyi biztosság elnöksége alatt az illető hatóságok küldöttjei már több ízben összejöttek is ; minden iparkodás ama’ szirten szenvedett hajótörést, vájjon a’ további lecsapolásnak útjában álló ’s már leszállított malmok, kárpótlás mellett, vagy a’ nélkül szünjenek é meg? melly kérdésben ámbár a’ n. m. helytartótanács magas intézvényét már előbb kiadta, e’ tárgy raindazáltal országgyűlés ebbe került, hol a’ helyett hogy különösen a’ Balatonra nézve akármi rendeltetett volna , egy törvényczikkelyben azon általános elvek határoztattak meg, mellyek nyomán minden folyó és álló viz szabályzása körül előfordulható jogkérdések könnyen elintéztethetnek a’végrehajtó hatalom által. Ennyit a’Balaton múltjáról. — Jövendőjét a’ mi illeti: a’múlt mindig tükre a’jövendőnek, ’s ha Róma el nem mulasztotta a’ Balatont szabályozni, bizonyosan nincsen többé meszsze az idő , mellyben az általunk is a’ lehetőségig le fog csapoltatni. Népességünk az áldott béke ölében naponkint szaporodik ’s élő földet kér,—az értelmesség fejlődik ’s belátja, hogy földet a’ víztől legolcsóbban szerezhetni; már a’ Balatontól elborított 205,240 holddól a’ kir. biztosság által tervben megállapított két öles leszállítással 92,905 holdföld száradna ki ’s holdja, a’ malmok váltságát ide nem értve, csak két pengő forintba kerülne ; — azonkívül a’ jelenleg házainkig ’s kerteink aljáig terjedő bozótok kiszáradván, légkörünk tisztulni fog, ’s ha tán uj bozótok támadnának, azok lakhelyeinktől távolabb csendnek, — a’ parti folyók a’fenmaradandó tó vizét , melly akkor is még 112,355 holdra terjedend, nyersebb ’s egészségesb állapotban tarthatják fen a’ hullámok segítségével, mint a’ mostani két akkoraét;— Somogy és Zala,—ez a’ nagy részben szomszéd-nélküliségre kárhoztatott termékeny két megye közelebb hozatnék egymáshoz ’s közlekedésök könnyebbittetvén, egyik bősége a’ másik szükségét kipótolhatná; hátha még egy hajózható csatornát is nyerhetnénk a’ szabályzással valóban ennyi hasznot, melly közvetve egész hazánknak ’s a’ közállománynak is haszna leend, által nem látni, azt nem akarni, ’s minél előbb nem eszközleni vétek volna magunk, — vétek a’ közjó ellen, főkép miután a’törvény kinyújtotta már segédkezeit,’s a’pénzügyi állapotban sem támadhat akadály; mert a’ fizetni vonakodók helyett akár birtokos társaik , akár idegen részvényesek bizonyosan helyt állandnak a’ nyereség általi kármentesittetés fejében. Lehetne itt némelly a’ szabályzás módja körüli ellenzett nézeteknek vitatására kiterjeszkednem, de annak más a’ helye , más a’ bírája, csak annyit mondhatok ezennel, hogy a’Balaton jövendőjének intézésében két fő dolog vagyon még hátra: egyik a’ vizművészi munkák meghitelesitése ’s kijavítása, a’ mi jéggel történhetnék legezélszerűbben, midőn a’ víztükre szilárd, mint ezt K. ur a’ Társalkodóban megjegyzi, a másik az, hogy a’ birtokosok ne mindig csak a’ hatóságok kezeiből várják készen a’ jó szerencsét, hanem kezdjenek valahára a’ kir. biztosság vezérlete alatt magok működni , álljanak öszsze társaságba , kössék le magokat a’ szükséges fizetésekre, bízzanak meg egy igazgató választmányt ’stb. igy a’ mire régóta vágynak, azt 3 ’s 4 esetendőtül megnyerhetik. Orsi. Levelek a’ magányból. in. (Uno.) Midőn a’ darmstadti Alig. Kirch. Zeit. 1841ki l5d. száma Berlinből azon meglepő hirthozá, hogy Poroszországban az unió felbontása munkába van véve, nálunk a’ Társalkodó szinte 1841ki 160. száma a’ lelkes Zay unióra felszólító czikkelyét közlé, így váltják egymást, barátom! az események; a’ hervadás helyébe igy léptetnek más csirákat a’ természet bölcs törvényei. Zay szózata milly viszhangra talált azóta a’ hon különféle vidékein, magasztos reményekre jogositólag tudaták hírlapjaink, ’s ha végig nézesz a’ lelkesedés ezen örvendetes nyilatkozatinak hosszú sorozatán, lehetlen a’ ,Szózati jeles költőjével fel nem kiáltanod : Az nem lehet, hogy ész, erő és olly szent akarat Hiába sorvadozzanak , Egy átoksúly alatt, és a’ magyarhoni protestantismusra is . Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, melly után Buzgó imádság epedez Száz ezrek ajakon ! Azonban minden lelkesedésünk mellett ne titkoljuk barátom ! hogy az egyházi egybeolvadás nagyszerű eszméjét ’s ahoz a’ legőszintébben csatlakozó akaratot kimondanunk vajmi könnyű , de az eszmét feszítenünk vajmi