Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-12-03 / 97. szám

▼olt, ’s arra ajánlkozott, hogy Rocco del Pizzot kézbe adja­ tudósn­á a’ kormányzónőt ezen emberreli be­szédjéről , hozzátevén, miszerint ő azt hitte , hogy azt el kell utasítania, mivel az ismeretlen föltéte az volt, hogy egyedül a’ kormányzónővel értekezzék, kitől a’ jutalom helyett különös kegyelmet akart kérni. ,Ön helytelenül jőn , szólt a’ kormányzónő , tüstint kerestesse föl azon embert, ’s mihelyt megtalálják, hozza hozzám.­ A’ miniszter meghajtá magát, ’s megígérte, hogy minden szolgálatra termett lelkeit szétküldi. Valóban le is irá alárendeltjei előtt az ismeretlent’s megparancsolá , hogy azt fölkeressék , meghagyván egy­szersmind nekik, hogy vele lehető tekintettel bánjanak. A’ nap sikeretlen nyomozásokban telt el. Éjjel Aversa mellett ismét rablás történt, mit még vakmerőbb körülmények jellemeztek mint az utóbbit, annyira, hogy senki sem kétkedők, miszerint Rocco del Pizzo valamelly okból közeledett a’fővároshoz. A’rend­őr-miniszter most már valóban fájlalni kezdő, hogy az ismeretlent elutasította, ’s ezen fájdalma még jobban nö­vekedett, midőn a’kormmányzónő, másnap, kétszer tu­­dakoztatta : várjon tud e valamit az idegenről, ki Rocco del Pizzot megkeriteni ígérte. A’ nap elmúlt a’ nélkül, hogy az ismeretlenről va­lami hirt vettek volna. Az éj ellenben uj szerencsétlenséget hozott. Vi­­radatkor az alfis utczán egy meggyilkoltat leltek.Ez egé­szen meztelen és szive közepébe től volt szúrva. Ezen ocsmány tettet is Rocco del Pizzonak tulaj­doníta a’ község. A’ holtban egy ifjú urra ismertek, ki Rajmund név alatt volt ismeretes ’s a’ hatalmas Caraccioli családhoz tartozék , a’ nápolyi királynék örökös kedvenezéhez. Iza­bella kormányzónőnél is elfoglalta egy tag a’ családban némileg örökös helyzetet. Ez úttal a’miniszter kétségbe esett, kivált midőn a’ hit megtudása után , a’ kormányzónő által a’kastélyba hivatott, Tüstint ment. A’ kormányzónő sötét ábrázattal fo­gada őt. Caraccioli Antal is ott volt, a’meggyilkolt test­vére, igazságtételt kívánandó. Izabella haragosan kérdé a’ szegény minisztertől: ha várjon tud ő már az ismeretlenről valamit? Fájdalom, a’ miniszter „nem­“mel volt kénytelen felelni. A’ kormány­zónő megegyezett benne, hogy azon nap még nyomoz­tassa ; de kijelenté, hogy ha vagy az ismeretlent, vagy Rocco del Pizzot elő nem keritteti, hivatalából elbo­csátja. Caraccioli Antal gr. oda nyilatkozott, hogy illy gonosz tettet csak Rocco del Pizzo követhetett el. A’miniszter e’ szerint megilletődve és szomorún tért haza , midőn a’ vásárpiacz túlsó oldalán egy embert lá­tott , ki köpenybe burkoltan az őszi napnál sütkölőzött, ’s azon ismeretlenhez szerfölött hasonlított. A’ minisz­ter legott megállt, hogy meggyőződhessék : vájjon nem csalják e szemet? de minél tovább nézdette az idegent, annál inkább megerősödött véleményében; ugyanazért hozzá lépett. — Az idegen raptszanás nélkül bevárta őt. A’ minisz­ter vállára tévé kezét, mintha félne , hogy a’ férfi elillan. ,Igen te vagy az­, mond a’ miniszter4. „Valóban én vagyok, felelt az ismeretlen, mit akar ön velem ?“ — ^ .A’kormányzónőhez viendlek,ki veled beszélni akar/ „Igen! Egy kicsit késő.“ ,Mit? késő? kérdő a’ miniszter, ki már félt, hogy a’ férfi nem fog nyilatkozni. Mit gondolsz?' „Csak azt,hogy ha ezelőtt három nappal tette volna ön , mit most teljesít, Nápoly történetében két rablással ’s egy gyilkossággal kevesebb leendett.44 .De nem változtatod meg szándékodat”, szólt a’mi­niszter tovább. „Ollyasvait sohasem szoktam tenni.44 .Van még szándékod Rocco del Pizzot kiadni, ha kivánatod iránt megegyeznek ?4 „Kétségkül.4­,’S hatalmadban van még ezt tehetni ?4 „Az ép olly könnyű, mint magamat átadni.44 • Jer tehát/ — .,Csak egy pillan­at. A’ korrmányzónővel beszélen­­dek?“ — ,Vele magával.4 .,Csak egyedül vele ?*4 ,Igen.4 „Követem önt.“ ,De egy feltét alatt!4 .,’S mi lenne az!“ ,Hogy bemenetkor fegyveridet a szolgálattevő tiszt­nek átadod.­ Úgy kívánja ezt a’ szabály?4 kérdé az ismeretlen. .Igen­, felelt a’miniszter. „No, ahhoz fogom magam tartani/4 Ismeretlenünk követé most a’minisztert , ki minden tiz lépésre megfordult, megtekintendő, ha vájjon titok­teljes kísérője követi­é még. Csakhamar a’ kastélyba értek. A’ miniszter előtt min­den ajtó megnyílt, ’s ugyanazért egyszerre a’kormány­zónő előszobájába értek. Bejelenték a’ minisztert, ’s ez tüstint bebocsáttatott, mig ismeretlenünk , pisztolyait ’s tőrét, miket övében hordozott, az őr tisztnek átadá. Öt perez múlva ismét megjelent a’ miniszter, is­­meretlenünket a’ kormányzónőhez kisérendő. Két, há­rom szobán ’s majd egy hoszszu fedett folyosón ke­resztül, ennek végén, félig nyitott ajtóhoz értek. A’mi­niszter kinyitá ezt, ammily a’ kormányzónő ima-szobá­jába vezetett, hol őket Izabella várta. A’ miniszter ’s ismeretlen beléptek; úgy látszott, hogy az utóbbi, bár minden bizonynyal most állott elő­ször olly hatalmas herczegnő előtt, egy cseppet sem zavarodott meg, ’s némi esetlen köszönés után, némán ’s mozdulatlan állott. — .Ön igéré tehát, hogy Rocco del Pizzot kiadja?4 kezdő a’ kormányzónő. „Igen“, válaszolt az idegen. ,’S megtarthatja ön szavát?4 „Kezesül ajánlom magam.4' ,E’ szerint ön feje. . .4 „Rocco del Pizzoéért fog lakolni, ha szavamat meg­szegem.41 — ,’S mit kíván ön ?4 „Azt kértem, hogy fenségeddel egyedül szólhassak. ,Ezen az itt az én másom, válaszolt a’ kormányzónö. Azt kértem , hogy fönségeddel egyedül szólhas­sak44 s mond újra az ismeretlen: „ez első föltetem. ,Hagyjon magunkra don Luys4, szólt a’kormány­zónö. — ? , A’ miniszter meghajtá magát s távozott. A’ kormányzónö ’s ismeretlen most magukban vol­tak; csak egy imaszék volt közöttük, mellyen biblia s feszület feküdt. A’ kormányzónő vizsga szemekkel kém­lelte a’ férfit, ki 30-35 éves, középtermetű, nap­sü­­tötte volt. Fekete haja fürtökben simult nyakára, ’s az égő szemekből merészség és határzottság sugárzott

Next