Társalkodó, 1842. január-december (11. évfolyam, 1-104. szám)

1842-05-28 / 43. szám

43. szám* Pest, máj­u­s Sz. 1842.­ ­ Politikai körvonalak. I. Sajt­ót­örv­e­ny­ett. (Vege.) Ezen törvények azok, mellyeknek akár tett akár convertáló iratok általi megsértése azon polgári bűnök kö­zé tartozik , mik a’ közállomány feldulására ’s a­ perduellio crimenének előidézésre czélozhatn­ak; czélozhatnak pedig azért, mert lehetlenítik az alkotványos élet biztos ha­ladását, háborítják a’ jogok ’s kötelességek csöndes mér­legét , ’s előidézhetik a’ közelégítletlenség azon vesze­delmes követelésit, mik a’ megszokott de megunt jágok és szabadságok törvényen­ túli exnansiójára töreksze­nek.­­ Ezen törvényekhez tartoznék továbbá a’ felség iránti tisztelet ’s kötelességek meghatározása is, nem az ezekről szóló polgári törvénycodexre utasítókig , ha­nem egyenesen a’ sajtó körére vonatkozva pontos és körülményes kitétele mindazon esetnek, mellyek az ira­tok confiscatióját vonhatnák magok után. Illyen lehetne a’ sz. István Ild. könyv. Ildik fejezetének , a’ Ilárnk. I. r. 14dik czímének, Mátyás I. decr. 2, Ulászló II. decr. 4 , az 1715. 7, 8, 9, ’s a’Rákóczy-’s Bercsé­­nyi féle zendülést illető 49dik , úgy továbbá az 1723: 9, 10, 11, ’s 12dik törvényeknek körülményes felvi­lágosítása, felosztása, és­­azoknak a’ lényegre’s formá­ra különbözőleg felszámlált eseteket érdekelve, a’saj­tótörvényekbe sorozása, a’ mennyiben t. i. a’ közállo­mány ’s trón épségét veszélyez­tető iratok miatt a’ sta­tusnak gondoskodnia kell arról, hogy sem szó, sem tett, sem irás által a’ polgári csend és béke vagy az alkot­ványos trónnak tartozott pietások meg ne sértessenek. De világos praecisio uralkodjék a’ törvényekben, hogy azokat a’ polgárok legutólsóbbika is ép úgy értse’s ma­gyarázhassa, mint az ó kor törvényinek homályos laby­­rintjébe bármelly hosszas tanulmány és tapasztalások után beavatott bíró ; ’s ne legyenek azok csák és alkalom ar­ra, hogy bennök mindenféle politikai szín ’s vélemény olly asylumot találhasson, miszerint azoknak értelmét J. alperes épen úgy mint A. fölperes, magyarázhassa ön részére. A’ sajtó műveire nézve különösen meg kel­lene különböztetni az iratok nem eléggé világos irányát magától a’ tantól, melly azok soraiból tudom­án­ykép de­rűl ki; megválasztani továbbá a’ vélemények szabad ’s bűntelen színét az eszmék bűneitől, mellyek a’ statust illetőleg, a’ fölebbi törvények bármelly kébe ütköznek; ’s gondoskodnia kellene végre a’törvényhozásnak , hogy a’ sajtótörvényekből csak egyetlen bűn­ eset is ki ne ma­radjon , mellynek előkerülése a’ bírót azon kényt­­ín­ségbe hozhatná, miszerint azt egy rokoneset törvényé­re önkényesen alkalmazni merészlené; a’ törvényhozás bölcseségére hagyatván különben is azon praeliminaris kérdések eldöntése ’s meghatározása: vájjon ezen fö­­lebb elszámlált alap- és sarktörvények , mennyiben szol­gálhatnak irányul a’ törvénybe hozandó sajtó kiterjesz­tésében ? ’s o­lyan­­ alkotványunk szelleme’s természe­te , hogy a­ belőle kiáradandó sajtószabadság csak leg­kisebb megszorítást is tűrhessen , vagy épen megszo­rítást parancsoljon ?.............Ezen szükségkép támadó ké­rések miatt idézéza föl hazánk azon organicus tör­vényit, mik alkotványunk életelveit foglalják magok­ban, a’ mennyiben azok a’ status sérthetlenségét szo­rosan biztosítják. Következnének már most azon viszonyt a’ sajtó­nak , mellyek az uralkodó, törvényesen b­e­v­e­tt’s a’ türelmezett vallás és tanjai körül forognak. A’ sajtószabadságnak a’vallás szabadságával mindenesetre egy lépést kell haladnia, ha azt akarjuk, hogy egyik vagy másik mezőn képzelt jog ne maradjon. A’ vallásos könyvekkel működő sajtónak azonban , mint történetileg tudjuk, a’ 17dik század végén ’s a’ múlt század ele­jén, még jóformán közepén is, sokkal nagyobb szabad­sága , mondhatnám — szabadossága volt, semmint jelen­ben tapasztaljuk , midőn annak körét most újabb törvé­nyek is határozzák. Azon időben a’ türelmetlenség fő szerepe volt a’kornak, telve leginkább a’jezsuiták szel­lemében írt olly könyvekkel, mik a’felekezetességet el­lenségekre szakaszták, ’s oda bírák élesítni a’ testvér - polgá­­k tanlinbo­kját, miszerint a’ cseh hussomania vér és lángnapjaitól még folyvást tarthatni. — Ezen időkre azonban már lepel borult, ’s örülhetünk a’ napinként haladó felvilágosodás békés nemzőjének , hogy jelenleg politikai ’s vallási osztályzatunkban a’ türelmesség — ha ugyan az 1840dik év méhében keletkezett vallás-sérel­mek bölcs kormányunk intézvényi után megszüntetnek — testvériebb érzelmekben nyilatkozik. Tévesztett po­litika volt kétségenkül a’közép-korial, a’vallási meg­győződéseket egymás ellenében élre állítani,’s a’ dog­mát politikai jogok kiterjesztésére , vagy korlátozására al­kalmazni, ’s ez által a’ secták természetéhez hasonló polgári szakadozást hozni be azon statusba , mellynek elveiben egy czélnak : a’ haza egyetemes boldogításá­­nak kellene működnie. ’S köztiszteletű nagy hazánkfia Deák Ferencz igen helyesen jegyzé meg múlt ország­gyűlésen , hogy legnagyobb csapás az, midőn a’statu­sok vallási vitatkozásba ereszkednek, mibe politikának avatkozni nem szabad ; ’s mivel ezen hibát az európai statusok elkövették, szomorú következményt is lőnek.­­ Legjobb mód azonban mindezen összeütköző viszony ki­­egyenlítésre a’világos és határzott törvény, mellynek min­den pontja telt kalásza legyen a’ méltányosság- ’s köl­csönös polgárszeretetnek. De mint egyedekre , úgy nem­zetekre nézve is minden kornak meg vannak saját igé­nyei , mellyek az élet fejleményének ’s gyöngébb vagy erősb stádiumának philosophiájából erednek. ’S ezekre a’ törvényhozásnak szorosan figyelmeznie kell, ha alko­tandó törvényiben korszerű törvényeket akar megalapít­­ani; figy­elmeznie pedig különösen azért, nehogy az 1791’jedik­ törvény után fenálló 50 éves gyakorlat fel­forgatásának legközelebbi példájára, ennek újabb tör­vény­ általi megszüntetésével is megint olly hyerarchiai intézvények jöjenek életbe, mik ugyanazon törvényi­­k jobbra ’s balra magyarázása által jogbitorláso­kra ’s kel­lemetlen összeütközésekre adjanak alkalmat. Ha a’tör­vényhozás illykép gondo­skodik , ’s e’ gondoskodását az alkotvány szellemében írandó sajtótörvényekre is kiter­­jeszté . feltedlen tartanunk a’ múlt századok fájdalmas emlékezetű töviseitől, mik a’ polgároknak egymás iránti szeretetét megszaggaták. A’ vallás körűl hozandó sajtótörvényekre nézve te­hát , a’ protestánsokat illetőleg !) mindenesetre alapul 1 1) E törvény azonban a’ r. katolikusoknak is szolgálhat, ha közvetve is, némi irányul, mert általa a‘ protestan-

Next