Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-11-19 / 92. szám
92 szám. 1843. Pest, november 19-én. A’ fölállítandó magyar kereskedelmi társaság programmája. (Folytatás.) III.Mellékes munkálatok. 34. §. Ezen főczélok elérésére szükséges eszközök lehetségessé teszik a’ kereskedelmi társaságnak , a’ nélkül, hogy költségeit szaporítsa, még több nemzeti czélra is közrehathatni. Hivének jelesül: A’ szállitványozás által a’ hazai hajózás előmozditása. Mire nézve: a) A’ kereskedési társaság kötelességének tartandja a’ ki- ’s bevitelnél főkép honi hajókat használni, b) Tengeri hajók épitésére rendeléseket is elfogadandó sőt a’társaság pénzerejének növekedtével és kedvező körülmények közt saját merényletére is építtet hajókat, ’s igy ezen érdekes és fontos iparágat virágzásba hozni minden módon törekedendik. c) Eszközlendi továbbá a’ társaság azt is, hogy a’ honi tengeri hajókra belföldi magyar hajósok is fölvétessenek , miszerint hazánkban gyakorlati tanulás által a’tengerészeti ismeret is lassankint elterjedjen, d) Szintúgy elsőséget ad a’ társaság folyókon is a’ netán már meglevő, vagy még ezentúl készítendő vitorlás hajóknak, minthogy hajózásunk ezen, eddiginél olcsóbb nemét is szokásba hozni óhajtja. Ha aztán találkoznának, kik hajóikat tökéletesb rendszer szerint akarnák építeni, a’ társaság minden adat beszerzésére ’s külföldi építőmesterek félfogadására késznek ajánlkozik. 35. §. B) Külföldi kölcsönök eszközlése. Talán egy nemzet sem szenved a’ pénzszükség nyomasztó állapotja alatt annyit, mint a’szegény magyar nép. Az uzsoráskodás túlhajtott fertelmes üzlete, nálunk minden törvény daczára számtalan alattomos után a’ kereset legelső , legáltalányosabb polczára emelkedett. Mi ezen szomorú állapotot még súlyosbítja, az , hogy az ipartól minden tőke elvonatik ’s uzsoraüzésre használtatik, ’s ez is egy oka a’ gyár- é s műiparbani hátramaradásunknak. Szóval : hazánkban 6% kamat mellett kölcsönt nem kaphatni. Ita el nem akarunk veszni, segítenünk kell ezen nyomasztó sorson, törvényhozólag ’s magánylag is. Alig lesz e’honban valaki, ki külföldi öszszeköttetésnél fogva kölcsönvételt olcsóbb ’s méltányosabb föltételek mellett eszközölhessen , mint a’ magyar kereskedelmi társaság. Ezt... figyelmeztetendi ’s felszólitandja a’pénzgazdag külföld tőkepénzeseit, hogy pénzüket, mit honunkban két vagy két és félre adnak, nálunk 5 —6-re teljes biztossággal kölcsönözhetik. Mit ekkorig sikeresiteni azért nem igen lehetett, mert nem volt az országban egy hitellel biró, külföldön ismeretes ’s a’ hon törvényeit és viszonyait ismerő közbenjáró testület, melly a’ külföldi tőkepénzeseknek minden felvilágositást hitelesen adhatott, ’s a’ kölcsönvételeknél közbenjáróul szolgálhatott volna. E’ tekintetben a’kereskedelmi társaság szigorú lelkiismerettel megvizsgálandja, milly biztosság ajánltatik a’kölcsönadónak úgy reális, mint morális tekintetben, azaz: milly állapotban van a’ biztosításul szolgálandó ingatlan jószág, s kezeskedik , a’ kölcsönvevő jelleme , hogy minden megtett óvatos lépés után sem játszja ki hitelezőit? — ’s ha e’ részben magának olly tudomást szerzett, miszerint nem tarthat tőle, hogy közbenjárásával önhitelét koczkáztatná, megismerteti a külföldi hitelezővel az illy kölcsönzésekre vonatkozó törvényeket s a’ kölcsönös egyezkedéseket és szerződéseket közvetiteni. 36. §. C) Mindennemű gyáriparvállalat létesitése ’s lakatlan puszták népesitésének előmozdítása. Általányosan el van ismerve, hogy ma ipar nélkül földmivelés sem virágozhatik ’ ’s csak azon nemzet képes a’ közgazdaságban fejlődés magasb fokára emelkedni , melly, a’ hol ’s a’ mennyire körülményei alkalmatosak, nem engedi át a’ külföld szorgalmának azon nyereséget, melly a’nyers termékek feldolgozásából ered, ’s a’ földmivelés áldásainak és ezek a’ közvagyonnak értékét megsokszorozza. — E szempontból a’ magyar kereskedelmi társaság közredolgozását oda is irányozandja, hogy a’hazában vállalkozási szellem, szorgalom és munkásság ébredjen. Különös figyelmet forditana tehát a’társaság arra, a hogy némelly műiparczikkek , mellyeknek előállitása hazánkban a’nyers anyagbani bővelkedés következtében könnyen eszközöltethetik és biztos nyereséget nyújt, hazafiak vagy idegenek által gyártassanak. b) Részint közbenjárása, részint pedig, ha ereje engedendi, mérsékelt pénzbeli részvét által is ollynemü gyár-iparágak megalapítását ’s honosítását mozditandja elő a’ társaság , mellyek hazánkban nem,vagy csak tökéletlenül léteznek, de szép nyereséget hajthatnának. Ha tehát gyár-vagy más iparintézet felállításáról leend szó, a’társaság mindenkor késznek ajánlkozik külföldről más számadására minden tudósitást, számadásokat, gépezeteket, szóval mindent megszerezni, mi illyetén vállalat megállapítására szükséges, c) Fölhivatand némelly vállalkozási szellemről ismeretes külföldi gyárosokat hazánkban is kísérleteket tenni, mellyek véghezvitelére segédkezeket örömest nyujtand a’ társaság. d) Az ipar gyarapodása a’népesség növekedését is föltételezvén, a’ kereskedelmi társaság tisztjében álland , ha ez iránt megkerestetnék , olly telepedőkrűl gondoskodni , kik honosinknak a’ gyári kezelés körében oktatókul szolgálhassanak.— Tudjuk, hogy az angol műipar a’ hitvallásért üldözött frank , brabant ’s német kivándorlók által alapittatott meg. A’ laktalan puszták népesitésének szükségéről is sokszor volt szó, mit a’ társaság külföldi öszszeköttetésinél fogva legkönnyebben eszközölhet. Ha tehát valaki gyárt akar alapítani, vagy pusztáit népesíteni, bizton fordulhatand a’kereskedelmi társasághoz, melly neki bizonyos meghatárzandó föltételek mellett megfogadja külföldön a’ gyári munkásokat, értekezendik külföldi kivándorlókkal, kik hazánk népesitésére alkalmasok lennének, kitudakozza a’ föltéteket, szóval az egyességre szükséges minden lépést egész készséggel megteend. 37. §. D) A’biztositó magyar intézetek pártolása és újak felállítása által is tetemes pénzöszszeget kímélünk meg az országbéli kiszivárgástól. Ennélfogvást a’ kereskedelmi társaság áruit szárazon ’s vizen, mennyire a’ kellő