Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)

1843-12-03 / 96. szám

96 szám. Pest, december 3-án. mm 1843. ITdik üzenete a’ m. föRKnek, a* magyar nyelv tárgyában. A’t. Rir. és RR. megjegyzése következtében a’ m. főRRk kijelentik , hogy ezen kifejezés : ,,társországok“ használatából semmi következést vonni nem kívántak ’s hogy általuk jövendőre a’törvényekben előforduló követ­kező kifejezések : ,,Horvát- Dalmát* és Tótországok“ név­­szerint, vagy ,,az országhoz kapcsolt részek“fognak hasz­náltatni. — Mi a’ törvényjavaslat 6dik pontjának végső sza­vait illeti, ő cs. kir. főhűsége és a’ m. fő RR. előbbi üzene­teikhez képest jelenleg csak a’honi nyelvnek kellő emel­tetése ’s annak a’ kapcsolt részek által is mimódon leendő használtatása iránt kívánván rendelkezni, egyébkint pe­dig a’ t.javaslatot a’ t. Kir. és RKkel egyetértőleg kitűzött megnyugtatás ’s kibékités czéljához óhajtván alkalmazni, e’tekintetből czélirányosnak ’s kívánatosnak nem tartják, hogy a’t.hozás még azonkívül Horvátország belviszonyait a’nyelv tárgyában elhatárzólag szabályozza, ugyanazért a’latin nyelv használata iránt határzott rendelkezéshez azon módosítások után, mellyeket a’t. KK. és RR. a’m. fő­k által első ízben ajánlott t. javaslat szerkezetében tettek , ezúttal sem járulhatnak, hanem a’ 67. §. utolsó részét köv. kívánják megváltoztatni. ,,E’szerint Horvátország­ban a’ kormánynyal, Magyarország egyes törvényható­ságival , főtörvény-és egyéb itélőszékeivel folytatandó hi­vatalos levelezések nyelve egyedül magyar leend ; nem értve azonban ezt a’ csatolványokra ’s a’köz- és magány­ügyekre nézve, a’ mennyiben ezek csak Horvátország keblében és horvátországi hatóságok előtt folytattatnak , úgy szinte a’ törvényhatóságok és itélőszékek tanácskozá­sira nézve sem.“ — Midőn azonban ő cs. kir. főhgsége s a’ m. főRR. a’ két tábla közti egyesülés eszközlése tekin­tetéből ezen módosítást javasolják , nyíltan kijelentik , miszerint ez által Horvátországban a’latin és magyar nyel­ven kívül egy harmadik hivatalos nyelv törvényesitésére alkalmat szolgáltatni, korán sincs szándék jokban. — E’ szerint módosíttatván a 1 67. §. utolsó része, elállnak a’m. főRR. annak további szorgalmazásától , miszerint azon kitétel: ,,hogy a’ t.hozás az ország más ajkú polgárinak belső nyelvviszonyaira elnyomólag hatni nem akarv­a fel­írásban használtassák, és mind az e’ helyett teendő kife­jezésre, mind pedig a’ horvátországi hivatalnokokra néz­ve elfogadják a’ t. KK.és RR. javaslatát. — A’ törvényja­vaslat 77.§nak a’ magyar nyelveni levelezést tárgyazó ren­deletét Horvátországban minden megyes püspökre kiter­jeszteni óhajtván, a’ helyett ,,zágrábi püspök ,,megyes püspök“ kívánnák létetni. Egyébiránt a’felírás szerkeze­tére nézve ő cs. k. főhűsége és a’ m. főRR. lehető észre­vételeik előadását azon időre, midőn a’két tábla közti egyesség a’ dolog érdemére megtörténik, halasztván ; a tek. KK. és RRhet egész bizodalommal felszólítják, hogy előadott módosításukhoz járulni szívesked­jenek. — Üzenete a’ m. fóRRnek­ a t. KK. és RRhez az orsz. választmány által javaslatt büntető t. könyv tárgyában. Tanácskozás alá vétetvén a’ t. Kir. és RRdeknek az orsz. választmány által javaslott bűnt. t.könyvnek Iső és Ilid. részét tárgyazó üzenetei, minthogy a’ büntettek és büntetésekről szóló javaslat mind a’ büntetések minősé­gére , mind azok mértékére nézve az orsz. választmány ál­tal javaslott büntető rendszerhez van alkalmazva: ő cs. k. főhűsége és a’ m. főRR. mindenekelőtt szükségesnek lát­ták a’ börtönrendszernek , vagyis az orsz. választmányi munkálat Iüldik részének fölvételét. Mi a’börtönrendszert illeti: a’ nélkül, hogy a’ m. főRR. a’ külföldön elfogadott egyik vagy másik rendszer mellett felhozható ékszerek­nek, mellyek úgy is eléggé ismeretesek, elősorolásába bocsátkoznának,egyedül azt jegyzik meg, hogy a’ magány­­rendszerben, elméletileg véve, a’ börtönzés azon kellé­keit, miszerint az szigorú büntetést foglaljon magában ’s egyszersmind a’ bezárt egyed javulását is eszközölje, el­méletileg feltalálhatónak vélik.­­ Azonban nem tagadha­tó, hogy a’ magányrendszer üdvös és foganatos hatása sokféle körülménytől feltételeztetik ’s azért szükséges , hogy annak czélszerűsége,melly elméletileg mutatkozik, gyakorlat által is kiigazittassék annyival is inkább, mert külföldön is azon adatok ellenében, mellyek ezen rend­szer üdvös működéseiről tanúsítnak , vannak egyes tapasz­talások , mellyek szerint a’ legszigorúbb felügyelés mel­lett sem volt ezen intézeteknek akár a’népre akár a’rabok erköltsiségére nézve olly hatása, millyen azoktól vára­tott. — Szükséges mindenekelőtt, hogy a’ nemzet saját tapasztalásából győződjék meg arról: váljon a’ nép egye­diségéhez képest az illy magány-elzárással öszszekötött lelki sanyarás nem fogja é a’ testet szerfölött gyengíteni, nem fog e gyakori őrültséget előidézni ? vájjon a’ rabok javulása reméllhető é olly biztosan é s olly mértékben, hogy azon tetemes költségeket, mellyek ezen intézetnek közön­ségesen leendő behozatalára megkivántatnak, megérde­melje ? ’s végre lesz­­ a’ fenyíték ezen nemének a’ büntet­tek megelőzésére , vagyis a’büntettek elkövetésétől való elrettentésre e’ honban kívánt hatása ? mert ez a’ büntetés fő czélja , mellyet a’rendszer egyéb jótékony eredményi­­nek alárendelni nem lehet. Mindezekről annál szükségesb a’ hon keblében tapasztalást szerezni, minthogy az ország többféle fajú lakosai szokásaik­, életmódjuk­,műveltsé­­gük­ és jellemökre nézve már maguk közt is, de még in­kább az idegen országok lakositól tetemesen különböz­nek.­ Mielőtt mindezek felett honi tapasztalásokból nem merittetik bizonyos tudomány; mielőtt a’magány-elzárá- 8i rendszer gyakorlati hatása iránt kísérlet kisebb körben nem történik, addig ezen rendszernek egyszerre ’s egész kiterjedésben leendő behozatalát a’ m. főRt. sem taná­csosnak , sem létesíthetőnek nem tartják. Nem tanácsos­nak, mert saját tapasztalások hiányozván megtörténhet­nek , hogy az, a­­mi emberiségből behozatni czéloztatik, kegyetlenséggé válhatnék , vagy ellenkezőleg, hogy az

Next