Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)

1844-11-21 / 93. szám

adjanak. 10. §• Az átmenni akaró a’ 8. vagy 9dik §§ok rendelete szerint vett bizonyságleveleket azon vallásbeli lel­kipásztornak , melly vallásra átmenni szándékozik , bemu­tatván , ezáltal az átmenet egy vallásról a’ másikra teljesen befejeztetett. Ezen bizonyságlevelek előmutatása nélkül a­­zonban az átmenet meg nem történhetik. 11. §. A’megtör­tént átmenetek az illető püspöki hivatalok által a’Hzótanács utján tudomás végett félévenkint fognak ő Felségének be­jelentetni. Törvényczikk­ a’ nemesi javak bírhatásának nemnemesekre kiterjesztéséről. 1. §. Az országban ’s kapcsolt Részekben született, ál­landóan lakó , ’s törvényesen bevett bármelly vallásu nem­nemes honfiak, általok bármi czimmel eddig szerzett, vagy jövőben szerzendő nemesi javakra nézve nemesség hiánya miatt nem birhatási ügyután ezentúl nem­ háborgattathatnak. Törvényezikk a’ nemnemeseknek is minden közhivatalokra lehető alkalmazásáról. Az országban ’s kapcsolt Részekben született, vagy honositott,’s törvényesen bevett bármelly vallásu lakosok­nak , akár kinevezéstől akár választástól függő minden köz­hivatalokra leendő alkalmazásában az , hogy a’ nemesi osz­tályhoz nem tartoznak , akadályul nem szolgálhat. Törvényezikk. Az 1840 : ??-­ik törvényezikk szakaszinak bővítéséről és illetőleg módo­sításáról. Az 1810 : 22. t.cz. következőkben bővíttetik, ’s ille­tőleg módosittatik : 1. §. A’ csődületi biróságokról szóló lső §. végéhez adatik: „A* tengermelléki kincstári kerület­ben a’ csődületi első bíróságot a’ fiumei váltó és kereske­dési törvényszék; Torontál megyébe keblezett nagy- kikin­­dai kerületben pedig a’ kerület tanácsa gyakorlandják 2. §. Midőn a’ hitelezők öszszejövetelére birói képen kitűzött csődületi határnapon a’ követelések bejelentésére a’46. §­­ban kiszabott három nap lefolyása után a’ csődületi bíróság tapasztalja , hogy a’bejelentett követelések öszszege 1000 frtot meg nem halad, a’ perügyelet és megjelent követelő­ket mindazokra nézve, mik az 1840: 22. t.cz. 65dik egész 78ig, valamint szinte 103 §§ok szerint a’ felek kölcsönös nyilatkozásai által felvilágositandók, a’ törvény színe előtt a’ nélkül, hogy az említett §§okban a’ periratok közlésére nézve, kiszabott határnapokat megtartani köteleztetnék, som­más után kihallgatja­­ ’s azután a’ bejelentett követelések­nek mind valósága , mind osztályozása iránt nyomban ítéle­tet hoz, ebbeli eljárásáról mindazáltal rendes jegyzőkönyvet vezetni, és egyébiránt magát az illy csődperekre nézve is mindenekben az 1840: 22dik t­ez. rendeleteihez alkalmazni köteles, fölebbvitel esetében a’ bíróság által vezetett jegy­zőkönyv minden ahhoz tartozó irományokkal a’ hozott ítélet bővebb megvizsgálása végett a’ váltófeltörvényszék ek­be terjesztendő. 3. §. A’ 81* §• b) pontja következőképen vál­­toztatik: b) A’ csődperben eljáró megyei törv.székek tar­tására szükséges költségek, mellyek, ha a’ csődtömeg érté­ke 1000 forintot meghalad , egészen a’ tömeg által viselen­­dők. Ezer forintot meg nem haladó tömegtől mindazáltal sem­mi dij nem jár, ’s a’ többi bíróságoknál e’ részben az ed­dig divatozó szokás fog tovább is megtartatni. 4. §. A’ 112. §. következőképen változtatik: ,,A’ 81. §.a)b) c) pontjai alatt említett csődületi költségek a’ csődületi öszszes tömeg­ből a’ nélkül, hogy a’ kielégítést nyert követelések közt aránylag felosztathatnának , előleg kifizetendők.“ 5. §. A’ hamissággal vagy vétkes gondatlansággal párosult bukások kinyomozásáról ’s megfenyitéséről szóló 125, 126, 127, 128, 129. §§ok következőképen változtatnak meg : „125. §. A* csődbíróság azon ítéletben , melly által a’ csőd- meg­nyitást hiróskép megrendeli, ’s a’hitelezők öszszehivatására határidőt tűz ki, egyszersmind a’ bukottnak szorosan meg­hagyja hogy bukása okait a’ hitelezők öszszejövetelére kitűzött határnapig írásba foglalva, két példányban a’ csőd­bíróságnak beadja.4* „126. §. Ha a’ bukott akkor , midőn ellene a’ hitelezők csődületet kértek, a’ bíróság idézésére sem maga , sem képviselője által meg nem jelent, vagy a’ bíróság ítélete következésében akár értékbeli állapotját a’ 12. §. értelmében felfedezni, akár bukása okait a’ 125. §. szerint előadni elmulasztotta, vagy végre a’ 129. §. szerint teendő bírói vizsgálat alkalmakor a’ bíróság meghagyására nem nyilatkozik , vagy pedig meg nem jelenik, a bíróság a’ követelések valósága fölött a’ 74. §. szerint hozandó ítélet alkalmakor tapasztalván, hogy a’megítélt követelések ösz­szege a’ tömeg értékét meghaladja, azonnal ítélet által ki­mondja, hogy a’ bukás hamissággal párosult.‘­ „127. §. Midőn a’ bukott bukása okai iránt írásbeli nyilatkozatát a’ 125. §ban megszabott határnapig beadja , annak egyik pél­dánya a’ pelügyelőnek, ugyanazon alkalommal, midőn vele a’ követelők kereset-­levelei a’ 65. §. szerint közöl­télnek, olly meghagyással adassék ki, hogy iránta észre­vételét az említett 75. §. következtében meghatározandó határnapra beadja. A’ pelügyelő által szinte két példány­ban beadandó észrevételek a’ bukottal a’ 69 és 70. §§ok szerint kitűzendő határnapon adandó felelet végett közöltét­nek , ’s a’ bukott által hasonlóképen két példányban beadott felelet a’73. §­ értelmében a’perügyelőnek nyilatkozás vé­gett ismét kiadatván ; a’ bíróság azon alkalommal, midőn e’ bejelentett követelések valóságáról ítéletet hoz, ’s tapasz­talja , hogy a’ megítélt követelések öszszege a’ tömeg érté­két meghaladja, egyszersmind az iránt is ítél, váljon a’bu­kás hamissággal, ’s illetőleg vétkes gondatlansággal páro­sult vagy nem ?,4 –123. §. Mind a’ perügyelőnek , mind a’ hi­telezőknek joguk van a’ bukott ellen mind a’ 126, mind a* 127. §§ok eseteiben a’ per folyta alatt akármikor szoros vizs­gálatot kérni.Ezen vizsgálatot a’ csődbíróság megrendelvén, a’ bukottnak meghallgatásával a’ kebléből kiküldendők ál­tal, vagy az illető hatóság közbejöttével teljesítteti; ’s ez alkalommal a’bukottnak a’ csőd-megnyitáskor lefoglalt ke­reskedési könyveit ’s levelezéseit a’ vizsgálatot tevők, a’ perügyelő ’s az illető kereskedői testület által,ha kívántatik,a’ bukottnak személyes jelenlétében átnézeti, sőt a’ mennyi­ben szükséges, maga is átnézi, ’s az általa tapasztaltakat, valamint a’ beadott vizsgálatot is bírói megfontolás alá veszi. A’ perügyelőn kívül a’ hitelezőknek is joguk van, mind a’ bu­­kott által a’bukás okai felől beadott nyilatkozatot,mind ugyan­annak lefoglalt kereskedési könyveit ’s leveleit is megtekin­teni , ’s irántuk észrevételeket tenni , ’s ezen észrevételek a’ bukottal a’ 127. §ban körülírt módon nyilatkozás végett közöltetvén , szinte bírói tárgyalás alá veendők. A’bíróság, midőn a’csődöt a’ fenebbi 126., 127., 128. §§ok értelmében hamissággal, vagy vétkes gondatlansággal párosultnak íté­let által kimondja, az illető büntető hatóságot a’bukott el­leni büntetőper-indításra a’tény mibenléte felvilágosításá­ra kivántató irományok általküldése mellett nyomban felszó­lítja , és egyszersmind elhatározza, hogy a bukott, váltó­kat jövendőre ki nem adhat, bejegyzett kereskedőnek nem tekintetik, ’s törvény előtt hitelességgel bíró kereskedési könyveket nem vezethet,’s ezen ítélet ugyanazon módon, mint a’ hitelezők öszszehivására kitűzött határnappal történt, a’ magyar kir. Helytartótanács utján országszerte is kihir­­dettetik. A’ csődületi bíróságnak a’ büntető per indítását rendelő ítéletétől félebbvitelnek a’ 126. §. esetében nincs helye — a’127. §. esetében mindazáltal ezen ítélet a’csőd­­pertől különválva a’ csődületi fölebbviteli bíróságok eb­be mind a’ perügyelő vagy hitelezők, mind a’ bukott által a’ 96. §ban körülirt módon birtokon belül fölebbvitethetik. „129. §. A’ fenyitó bíróság , a’ csődbíróság megkeresése követ­keztében a’ bukottat azonnal büntető per alá vonni, ’s ha el­­szökésétől tartani lehet, azt haladék nélkül le is tartóztatni, hozandó ítéletét pedig megvizsgálás végett mindenesetre a* szokott fölebbviteli bíróságok elibe terjeszteni köteles.44 A­­zon csődperekben , mellyek a’ jelen t. ez. 2. §a szerint in­

Next