Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)
1844-11-21 / 93. szám
adjanak. 10. §• Az átmenni akaró a’ 8. vagy 9dik §§ok rendelete szerint vett bizonyságleveleket azon vallásbeli lelkipásztornak , melly vallásra átmenni szándékozik , bemutatván , ezáltal az átmenet egy vallásról a’ másikra teljesen befejeztetett. Ezen bizonyságlevelek előmutatása nélkül azonban az átmenet meg nem történhetik. 11. §. A’megtörtént átmenetek az illető püspöki hivatalok által a’Hzótanács utján tudomás végett félévenkint fognak ő Felségének bejelentetni. Törvényczikk a’ nemesi javak bírhatásának nemnemesekre kiterjesztéséről. 1. §. Az országban ’s kapcsolt Részekben született, állandóan lakó , ’s törvényesen bevett bármelly vallásu nemnemes honfiak, általok bármi czimmel eddig szerzett, vagy jövőben szerzendő nemesi javakra nézve nemesség hiánya miatt nem birhatási ügyután ezentúl nem háborgattathatnak. Törvényezikk a’ nemnemeseknek is minden közhivatalokra lehető alkalmazásáról. Az országban ’s kapcsolt Részekben született, vagy honositott,’s törvényesen bevett bármelly vallásu lakosoknak , akár kinevezéstől akár választástól függő minden közhivatalokra leendő alkalmazásában az , hogy a’ nemesi osztályhoz nem tartoznak , akadályul nem szolgálhat. Törvényezikk. Az 1840 : ??-ik törvényezikk szakaszinak bővítéséről és illetőleg módosításáról. Az 1810 : 22. t.cz. következőkben bővíttetik, ’s illetőleg módosittatik : 1. §. A’ csődületi biróságokról szóló lső §. végéhez adatik: „A* tengermelléki kincstári kerületben a’ csődületi első bíróságot a’ fiumei váltó és kereskedési törvényszék; Torontál megyébe keblezett nagy- kikindai kerületben pedig a’ kerület tanácsa gyakorlandják 2. §. Midőn a’ hitelezők öszszejövetelére birói képen kitűzött csődületi határnapon a’ követelések bejelentésére a’46. §ban kiszabott három nap lefolyása után a’ csődületi bíróság tapasztalja , hogy a’bejelentett követelések öszszege 1000 frtot meg nem halad, a’ perügyelet és megjelent követelőket mindazokra nézve, mik az 1840: 22. t.cz. 65dik egész 78ig, valamint szinte 103 §§ok szerint a’ felek kölcsönös nyilatkozásai által felvilágositandók, a’ törvény színe előtt a’ nélkül, hogy az említett §§okban a’ periratok közlésére nézve, kiszabott határnapokat megtartani köteleztetnék, sommás után kihallgatja ’s azután a’ bejelentett követeléseknek mind valósága , mind osztályozása iránt nyomban ítéletet hoz, ebbeli eljárásáról mindazáltal rendes jegyzőkönyvet vezetni, és egyébiránt magát az illy csődperekre nézve is mindenekben az 1840: 22dik tez. rendeleteihez alkalmazni köteles, fölebbvitel esetében a’ bíróság által vezetett jegyzőkönyv minden ahhoz tartozó irományokkal a’ hozott ítélet bővebb megvizsgálása végett a’ váltófeltörvényszék ekbe terjesztendő. 3. §. A’ 81* §• b) pontja következőképen változtatik: b) A’ csődperben eljáró megyei törv.székek tartására szükséges költségek, mellyek, ha a’ csődtömeg értéke 1000 forintot meghalad , egészen a’ tömeg által viselendők. Ezer forintot meg nem haladó tömegtől mindazáltal semmi dij nem jár, ’s a’ többi bíróságoknál e’ részben az eddig divatozó szokás fog tovább is megtartatni. 4. §. A’ 112. §. következőképen változtatik: ,,A’ 81. §.a)b) c) pontjai alatt említett csődületi költségek a’ csődületi öszszes tömegből a’ nélkül, hogy a’ kielégítést nyert követelések közt aránylag felosztathatnának , előleg kifizetendők.“ 5. §. A’ hamissággal vagy vétkes gondatlansággal párosult bukások kinyomozásáról ’s megfenyitéséről szóló 125, 126, 127, 128, 129. §§ok következőképen változtatnak meg : „125. §. A* csődbíróság azon ítéletben , melly által a’ csőd- megnyitást hiróskép megrendeli, ’s a’hitelezők öszszehivatására határidőt tűz ki, egyszersmind a’ bukottnak szorosan meghagyja hogy bukása okait a’ hitelezők öszszejövetelére kitűzött határnapig írásba foglalva, két példányban a’ csődbíróságnak beadja.4* „126. §. Ha a’ bukott akkor , midőn ellene a’ hitelezők csődületet kértek, a’ bíróság idézésére sem maga , sem képviselője által meg nem jelent, vagy a’ bíróság ítélete következésében akár értékbeli állapotját a’ 12. §. értelmében felfedezni, akár bukása okait a’ 125. §. szerint előadni elmulasztotta, vagy végre a’ 129. §. szerint teendő bírói vizsgálat alkalmakor a’ bíróság meghagyására nem nyilatkozik , vagy pedig meg nem jelenik, a bíróság a’ követelések valósága fölött a’ 74. §. szerint hozandó ítélet alkalmakor tapasztalván, hogy a’megítélt követelések öszszege a’ tömeg értékét meghaladja, azonnal ítélet által kimondja, hogy a’ bukás hamissággal párosult.‘ „127. §. Midőn a’ bukott bukása okai iránt írásbeli nyilatkozatát a’ 125. §ban megszabott határnapig beadja , annak egyik példánya a’ pelügyelőnek, ugyanazon alkalommal, midőn vele a’ követelők kereset-levelei a’ 65. §. szerint közöltélnek, olly meghagyással adassék ki, hogy iránta észrevételét az említett 75. §. következtében meghatározandó határnapra beadja. A’ pelügyelő által szinte két példányban beadandó észrevételek a’ bukottal a’ 69 és 70. §§ok szerint kitűzendő határnapon adandó felelet végett közöltétnek , ’s a’ bukott által hasonlóképen két példányban beadott felelet a’73. § értelmében a’perügyelőnek nyilatkozás végett ismét kiadatván ; a’ bíróság azon alkalommal, midőn e’ bejelentett követelések valóságáról ítéletet hoz, ’s tapasztalja , hogy a’ megítélt követelések öszszege a’ tömeg értékét meghaladja, egyszersmind az iránt is ítél, váljon a’bukás hamissággal, ’s illetőleg vétkes gondatlansággal párosult vagy nem ?,4 –123. §. Mind a’ perügyelőnek , mind a’ hitelezőknek joguk van a’ bukott ellen mind a’ 126, mind a* 127. §§ok eseteiben a’ per folyta alatt akármikor szoros vizsgálatot kérni.Ezen vizsgálatot a’ csődbíróság megrendelvén, a’ bukottnak meghallgatásával a’ kebléből kiküldendők által, vagy az illető hatóság közbejöttével teljesítteti; ’s ez alkalommal a’bukottnak a’ csőd-megnyitáskor lefoglalt kereskedési könyveit ’s levelezéseit a’ vizsgálatot tevők, a’ perügyelő ’s az illető kereskedői testület által,ha kívántatik,a’ bukottnak személyes jelenlétében átnézeti, sőt a’ mennyiben szükséges, maga is átnézi, ’s az általa tapasztaltakat, valamint a’ beadott vizsgálatot is bírói megfontolás alá veszi. A’ perügyelőn kívül a’ hitelezőknek is joguk van, mind a’ bukott által a’bukás okai felől beadott nyilatkozatot,mind ugyanannak lefoglalt kereskedési könyveit ’s leveleit is megtekinteni , ’s irántuk észrevételeket tenni , ’s ezen észrevételek a’ bukottal a’ 127. §ban körülírt módon nyilatkozás végett közöltetvén , szinte bírói tárgyalás alá veendők. A’bíróság, midőn a’csődöt a’ fenebbi 126., 127., 128. §§ok értelmében hamissággal, vagy vétkes gondatlansággal párosultnak ítélet által kimondja, az illető büntető hatóságot a’bukott elleni büntetőper-indításra a’tény mibenléte felvilágosítására kivántató irományok általküldése mellett nyomban felszólítja , és egyszersmind elhatározza, hogy a bukott, váltókat jövendőre ki nem adhat, bejegyzett kereskedőnek nem tekintetik, ’s törvény előtt hitelességgel bíró kereskedési könyveket nem vezethet,’s ezen ítélet ugyanazon módon, mint a’ hitelezők öszszehivására kitűzött határnappal történt, a’ magyar kir. Helytartótanács utján országszerte is kihirdettetik. A’ csődületi bíróságnak a’ büntető per indítását rendelő ítéletétől félebbvitelnek a’ 126. §. esetében nincs helye — a’127. §. esetében mindazáltal ezen ítélet a’csődpertől különválva a’ csődületi fölebbviteli bíróságok ebbe mind a’ perügyelő vagy hitelezők, mind a’ bukott által a’ 96. §ban körülirt módon birtokon belül fölebbvitethetik. „129. §. A’ fenyitó bíróság , a’ csődbíróság megkeresése következtében a’ bukottat azonnal büntető per alá vonni, ’s ha elszökésétől tartani lehet, azt haladék nélkül le is tartóztatni, hozandó ítéletét pedig megvizsgálás végett mindenesetre a* szokott fölebbviteli bíróságok elibe terjeszteni köteles.44 Azon csődperekben , mellyek a’ jelen t. ez. 2. §a szerint in