Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)

1844-02-25 / 16. szám

D. Táros követének országgyűlési beszéde, a’ zsidóemanelpat­ó ellen. Midőn a’ zsidók kir. városokban leendő polgárosítása kerületileg tárgyaltatott, én utasításomat követve, szót e­­melék polgártársaim nevökben ’s kértem a’t. Reket, hogy ezen igen lényeges kérdést, ha csakugyan belé kell e­­reszkedni, ne a­ városi belszerkezet rendezése alkalmakor, hanem elkülönítve méltóztassanak eldönteni; de okokkal támogatott előadásom elhangzott siker nélkül, sőt némelly részben keserűen is megrovatott. Több hónap folyt le azon nevezetes nap óta, mindenkinek módja volt e’ fontos tárgy­­ról gondolkozni ’s meghatározni a’ teendőket. Megvallom t. R­., hogy ez idő alatt én is bővebben számot vetet­tem magammal a’ zsidók polgárosittatása iránt, ’s minden e­­lőitélet és elfogultság nélkül visszahittam emlékezetembe mindazt, miket a’ zsidók polgárosítását szorgalmazta több jeles szónok előadásomra felelt, ’s megpróbáltam azoknak saját nézeteimet alárendelni; de azon szép és lelkes sza­vakat mint akkor, úgy most sem fogadhatom el győzőknek; megerősítette véleményemet polgártársim azóta érkezett pótló utasítása is. Égető fájdalmat gerjesztő polgártársaim kebelében az od­ü­lőkén hozott zsidópolgáritási kér. ha­­tárzat; mint vészjós harang zúgása terjedt el közöttük a’ leverő hir ’s feljaj dúlva küldék hozzánk a’ távolból szá­mos ezer nevében aláírt nyilatkozatukat, utasítva bennün­ket, hogy azt a’ t. RR..elibe juttassuk ,a melly eredeti a­­láirásokat már királyi személynek ő amk­hoz , mint a’ t. RK. és RR. elnökéhez beadván , mielőtt az felolvastat­nék, szót emelek a’ zsidók polgárosittatása ellen, szavakat, mellyeket a’ hazafiságban, nemzetiségben soha hátra nem maradó ’s békeszerető 50 ezer magyar ajkú lakos visz­­hangja kisér , ’s kinyilatkoztatom itt a’ haza szent színe előtt nevökben azt, mikép ők a’zsidók polgárosittatását — nemcsak idő-előttnek tartják, hanem azt is hiszik, hogy ezen eszme mind a’ k. városokat, mind egész hazánkat tekintve veszedelmes. A’ zsidók emancipatiója vagy sta­tus polgárrá tétele, azaz tökéletes hazafias polgári jogok­kal felruháztatása, nem olly csekély kérdés vagy tény, mellyet egypár szóval törvényben csak mellékesen és mint­egy oda­vetőleg kimondani, vagy meghatározni lehetne; mert ha azt akarjuk, hogy bármelly törvény czélját érje, hogy az egész nemzetre jótékony hatású legyen , a’ jö­vőre nézve pedig, mit törvényhozónak mint czélt mellőz­ni nem lehet, nem szabad , hasznos gyümölcsöket terem­ten , el kell előbb készíteni a’ népet a’ törvény felfogá­sára, mint készíti kertész a’ földet palántáinak ; mert ké­születlen föld bármilly jómagvat is meg nem terem ; és ha más országban létező bármelly institutiót kívánunk ha­zánkba szivárogtatni, ha az még tán a’ nép jellemével, szokásaival merőben ellenkeznek, lassan kell azzal bánni, nem pedig akár az egészre, akár annak valamelly részé­re erőszakosan tolni , mert ez esetben holt betű marad a’ törvény ’s teljesedésbe nem mehet, a’ nem sikerült pró­batét pedig inkább árt az ügynek mint használ. Merem állítani, hogy a’ zsidók kir. városi polgári jogokban ré­szesítésére sem a’ kir. városi polgárok előre elkészítve, sem magok a’ zsidók megérve nincsenek. Nemcsak a’ kir. városi polgárok, hanem az egész haza különböző hitval­lású ’s nyelvű lakosai, igen keveset véve ki, a’ zsidók lakásai , vallásos szertartásai, sőt hit­ elvei ellen is elő­ítélettel ’s legnagyobb elfogultsággal viseltetnek; hason­lókép a’ zsidók, tán egyet sem véve ki, fanaticus gyű­­lölséggel kisérik a’ keresztyének minden hit elveit, ’s min­den szertartásait; már pedig küldőim azt hiszik, hogy a’ status olly politikai test, mellynek eszméje a’ belső egy­­ségben t. i. az egyes részek és tagok öszszeillő egyen­­lőségében­ határoztatik ; egymáshoz nem illő, heterogen részek erős egészet soha elő nem állítanak. A’ status e­­zen ideája természetesen azt igényli, hogy polgári a’ fő ezek­ a törekedést tekintve , ha nem tökéletesen egyenlők is , legalább egymástól távol ne álljanak; mert különben elvész az egészet öszszetartó erő ’s jótékony hatású nem lesz az álladalomra ’s kérdem : várjon lehet , a’ zsidók­ról azt állítani,­ hogy akár erkölcsi , akár politikai mi­­veltség tekintetében hasonlók édes hazánk többi polgárai­hoz? bátran ki lehet mondani, hogy nemcsak nem hason­lók, sőt e’ részben hozzánk még csak közeledni sem a­­karnak.És ezen egymástól annyira idegenkedő lelkűlét a­­lapja hazánk polgárait tekintve — a’ nevelés ; a’ zsidókra nézve nemcsak a’ nevelés hiányaiban , hanem az elavasult régi balvélemények ’s előítéletek tömkelegében fekszik, mellyeknek örvényiből magát a’ zsidó kiemelni, a’ felvi­lágosodás jelen korszakában is, makacskodik ’s ezt nagy Sándorkint egy csapással kettévágni nem lehet. Nem ér­tem itt a’ zsidó vallásnak Mózes könyveiben foglalt alap­ját , mert annak erkölcsi oldalát tekintve , az eredetileg tiszta politikából és a’ zsidó nemzet akkori körülményeiből származott; ’s valamint nem hiszem, hogy volna keresztyén, ki Mózes törvényét ne tisztelné, azon nagy törvényadó bés­­cseségét, mély belátását, a’zsidó nemzet jelleméből merített nagy ismeretit ne csodálná, úgy más részről nem képzelem, hogy léteznék valaki, ki a’ rabbinusok cazuistikáját, mel­lyet Krisztus sz. után 150., 230 sőt 500 évvel későbben, a’ bigottság , szűkkeblű önzés , ’s más vallások gyűlölé­­se köpönyegébe burkolva Mischnach és Gomora, vagy összes névvel a’Talmud által elterjesztettek—ne kárhoz­tatná. Nem akarok mindazon részra, mellyek a’ Talmud által a’ zsidókat minden más nemzettől különválasztva tartják , kiterjeszkedni ; nem is állítom , hogy a’ Talmud erkölcstelenségeit ’s a’ status boldogsága ellen törekedő intézvényeit általányosan minden zsidó hiszi, mert 1830 óta több zsidó tudós tört a’ felett pálczát, és külorszá­gokat tekintve a’ 19 század­odik és 5dik évtizede , újabb időszak hajnalát kezdi rajok deríteni; hanem csak azt ál­lítom , hogy a’ zsidók ezerszerte nagyobb része , külö­nösen a’ rabbik szűk-keblűsége miatt, talmudi bigottság alatt nyög; ’s midőn magyar hazánkban polgári jogokban részesittetésökről akar gondoskodni a’nemzet, méltó joggal közeledve hozzánk kívánhatja, hogy mielőtt az megtör­ténnék, igyekezzenek a’ régi sötét idők vastag tudatlan­ságiból kiemelkedni , ’s mondjanak le olly, egyedül a’ rabbik fanatismusa által beléjök csepegtetett elvekről, a mellyek a’ status fenállhatásával és polgárok boldogságá­val homlokegyenest ellenkezésben vannak. Szépek azon philanthropicus elvek, mellyek különösen újabb időkben a’ reform férfiait az emancipatió körül vezetik, de nem ta­gadhatni azon alapigazságot is , hogy tekintve alkotvá­­nyunkat, midőn valamelly néposztályzat polgári jogokkal felruháztatni czéloztatik , nem szabad törvényhozónak, a philanthropiája mellett is, mellőzni azon statusalapelvet ,,videat senatus, nequid respublica detrimenti capiatu kü­lönösen olly országban mint hazánk, hol millióm ered az alkotmány lánczaiba fölvételért.Én a’ zsidók polgárosittatá­­sának legfőbb akadályát egyedül önmagokban, vallásbeli mysterialis szertartásaikban, és abban keresem, hogy ők általányos theokraták lévén , constitutionalis állásukat e­­gyedül a’ theokratiában pontosítják össze; pedig bizonyos hogy a’ status boldogsága egyedül a’ haza-szereteten a-

Next