Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)
1844-05-30 / 43. szám
A közjó közteherrel jár. Hazánk jelen szükségei kétfélék: első rendbeliek az egész ország, más rendbeliek egyesek által viselendők. Az elsők közzé számítjuk, többi közt, a’ hiányzó közlekedési eszközöket: az országos utakat, vaspályákat, és vízcsatornákat. Ha létesítésüket idegenekre bízzuk, azok a’ reájok fordítandó költségeket közvetve megveszik rajtunk nemcsak, de lehető hasznukat is, ’s ez utóbbiak tőkéikkel ismét külföldre vitetnek ki. Azokat tehát, akár magunk építjük , akár külföldiekre bízzuk építésüket, meg kell adnunk azon különbséggel, hogy ha mi építjük, lehető hasznuk hazánkban marad , sőt ha egyenes, közvetlen hasznot nem nyujtanának is, megelégszünk közvetett hasznukkal — hogy t. i. egész hazánk fölvirágzását segítendik elő, mi reánk, egyenes hasznuknál is fontosabb; míg az egyes vállalkozókat csak egyenes haszon, és igy egyedül jövedelmezőbb vonalakon leendő létesítésükre birondja;sőt nem is bizonyos: vájjon egyes vállalkozók akadnak é. v. sem? midőn legalább is minden időben járható, hazánk különböző vidékeit kapcsolatba hozandó utaknak stb. mellőzhetlen szüksége mindennap érezhetőbb. Most némelly vidékink bő termékeit az év bizonyos szakaiban semmi áron sem adhatni el azonnali elvitel mellett; mert szállittatásuk a’ a’ rész ut miatt lehetetlen—, mig az alatt Pesten stb. az illy termékek jó áron keresve kerestetnek ; azonban mig utaink járhatókká válnak, illy szükségek mások, külföldiek által födöztettek ’s igy az ajánlkozott nyereség ránk nézve végkép elveszett. Ha a’ belföldi utakat olly karba helyeznék, miszerint minden időben hazánk egyik tájékáról más részei felé rajtok biztosan ’s egyenlő erővel utazni, szállításokat tenni lehetne: belső kereskedésünk ’s vele a’ mezei gazdaság, és ipar, azonnal élénkebbé , hasznosabbá válnék : erről azt hiszszük , kiki meg van győződve. Illy utak létesítése hatalmunkban állott eddig is ! ’s mit tettünk e’ saját hasznunk érdekében! ? a’ szomorú tapasztalás végetlen kárunk mellett méltán piríthatja arczainkat; pedig ha illy belső közlekedési eszközök létre hozása hazánk széleihez terjedendnek, — külső kereskedésünkre is megnyílik az út ! —illy országos utak, vaspályák stb. minél előbbi létrehozása tehát mellőzhetlen ; de valamint egész hazánk felvirágzására közvetlen halandnak, úgy létesitésökre megkivántató nagyszerű költségek miatt, egyedül közös erőnkkel eszközölhetők E’ végre tehát a’ kellő tőkét Széchenyi István gr. ajánlotta után közös felelősségünkre vevén föl, mennyiben a’ létrehozandó vasutak stb. egyenes jövedelme a’ viszszafizetésre elégtelen volna, a’hiányt közösen, arányosan pótolnék, az illy hazánk felvirágzására szánt áldozatokat más után bőven viszszanyerendők. ^ ^ Más rendbeli szükség az egyeseknél tapasztalható pénzszükség. Hogy az egyes polgárok kölcsönre szert tehessenek, biztos hypothekával kell bírniok, nálunk sokan elég hypothekával bírnak, mégsem kaphatnak reá pért, mert nem eléggé biztos. Ezeken tehát hypothekájok kellő szabályoztatása és hiteles telekkönyvek behozatása által kellene segíteni, mit várunk is,mert biztos hypotheka nélkül külföldről ’s hazánkbeliektől kölcsönt ezentúl sem reméllhetni. Azonban ha a’ hiteles telekkönyvek behozatnak is , azok rögtön nem létesittethetnek, ’s ha létesittetendnek is,külföldnek irántuk azonnal bizodalma mégsem lesz, az csak későbbi sikeres tapasztalás következtében várható , pedig ezen szükségünk is halaszthatlan. Hogy tehát ez részben is minél előbb segítsünk hazánkon, azegész ország jótállása mellett fölveendő kölcsönpénzzel nemzeti bankot alapíthatnánk, mellyből az egyes hazafiak olly formán segíttethetnének, miszerint , valamint az orsz.a fölveendő tőke viszszafizetését kötelezné , olly módon az egyes hazafiak is részletes adósságaikat köteleztetnének befizetni, mennyivel pedig a’ bank kezelése költséggel járand, azt az egyes polgárok által fizetendő magasb kamatokból, mintsem az ország fizetendne, fedeznék, hogy igy a’ többi, ki ezen kölcsönből nem részesittetnék, annak fejében semmivel se terheltessék.E’kétrendbeli szükség födezése végett létre hozhatóintézetek olly formán szabályoztathatnának , hogy egymást szükség esetén felsegíthessék. Újj* Kuruzsolág hazánkban. Jól rendezett országban , ha annak jótékony hatását orvosi tekintetből is élvezni óhajtjuk , szükséges, hogy nemcsak tudományosan mivelt szorgalmas és jó erkölcsű orvosok és seborvosok legyenek, hanem főkép az is, mikép a’ népséget évenkint olly nagyon pusztító kontár és álorvosok , kuruzsolók ’s a’ gyógyszerekkel törvény ellenére szatócskodók végkép el ’s kitiltassanak. Igaz, hogy nincs az ég alatt olly foglalatosság , bár legműveltebb ész, kitürés vagy szorgalom által legfőbb tökélyre hozatott legyen is , mellyben kontárok ne lennének ; de mind a’ mellett bátran merem állítani, hogy azok a’ tudományok, művészet vagy mesterség bármellyik ágában mutatkozzanak is, annyi kárt, annyi égbe kiáltó bűnt soha sem követhetnek el, mint mennyit az orvoskontárok naponként és tettleg elkövetnek. Ha a kontárok által hazánkban évenkint elkövetett bűnöket vizsgálnék , jól tudom , hogy agyunkat és szívünket egyaránt hideg borzalom futná keresztül. Ki merné tagadni, hogy legnagyobb kincsünk míg itt e’ föld kiegészítő élő részecskéji vagyunk, az egészség és az attól függő életünk ? Ki merné tagadni, hogy az emberi nem legnagyobb ellensége ugyanaz, ki egészségünket vagy életünket megtámadni, azt veszélyeztetni vagy megsemmisitni bátorkodik? Hogy évenkint sőt naponta számtalan áldozat esik népünknél a’ mélyen begyökerezett kuruzsolás által, arról az orvosokon kivül, különösen a’ nép lelki vezérjei, a’ lelki atyák, kik nemcsak hivatalos kötelesség következtében, hanem keresztyéni szeretetből is látogatják a’ betegeket, elégséges bizonyságot adhatnak annak, a ki szavaimat túlságos aggodalomnak, vagy túlfeszített lamentatiónak tartaná. A’ hely szűke miatt koránsem lehet czélom jelen értekezésben azon kontárkodásról írni, mellyhez okleveles orvos és seborvosok is néha jó szándékból folyamodnak. Noha nem állíthatom, hogy ezen úgynevezet finom charlataneria is ollykor szükséges lehetne ott, hol az embert durva és káros gyakorlati tudatlanságából kiragadni ’s a’ kártékony kuruzsolástól megóni akarjuk. Itt sem a’ viz által okozott csodagyogyitásról, sem a’ mindennemű betegséget egyiránt elűző Morison és Le Roy labdacsairól és testvegyéről, sem a' legbiztosabban gyógyító Hahnemann Janjanol, sem az újonnan fővárosunkban is lábra kapott Mesmerismusról, hanem egyedül azon durvább kuruzsolásról kívántam szólni mellyet a’ tudatlan álorvos, a becsületesség és tapasztalás színe alatt az emberiség nagy karára gyakorol. Valóban igen különös , hogy hazánkban a’ kuruzsolás mesterségét leginkább az asszonyok és majd nem kirekesztőleg, a’ vénaszszonyok űzik. Fiatal ex professo kuruzsolót°vaoy úgynevezett doctor-asszonyt részemről megnem ismertem . "férfi kuruzsoló szinte sokkal ritkábban találtatik Minél miveltebb a’ nép, annál kevesebb a’ kon-