Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1847-01-03 / 1. szám

fegyvere nem is, de az Ínség kényszerité hazájokba viszszata­­karodásra­ A’ miveit európai hadsergekben létező hadi hivatalok, például: hadügykormány, hadmegyei vezérlet, táborkari hadi ü­­gyészség, ’sat. a’török had­seregben általában nem léteznek, minélfogva ennek mindennemű ügyeit csupán egyes személyek ’s koránsem arra alkotott testületek igazgatják. Mióta a’ szultán népei előtt láthatóvá lett, azóta ő a’ szó teljes értelmében a’ hadsereg feje, és a’ nagyvezér hatásköre koránsem olly nagy jelentőségű mint hajdan. A’ seraskir-basa utána első főnöke a’ hadseregnek, a’ császári őrséget kivéve, melly egy tulajdon m­űsir (belső titkos tanácsos) független vezérlése alatt áll; a’ seraskir a’ hadse­reg ügyeit közönséges írnokok által igazgattatja. A’ topdzsi-basi a’ tüzérség fővezérlője, alája rendeltetvék: a’ hadmérnök- aknász, árkász, (laghundzsi) és utász test (bal­­lahi). — A’ vallási ügyeket minden ezredben két imám (török pap) eszközli. A’ török hadseregben következő rangfokozatok létez­nek mostan: — müsirbasa (hadmegye-vezér), ferikbasa (hadosztály- ve­­­zér), livabasa (dandár­vezér), min­alai (ezredes), kajmakam (alezredes), binbasi (zászlóaljvezérlő), yüzbasi (százados), yüz­­basi (alszázados), mülazim (főhadnagy), mülazim sani (alhad­nagy) buluk emini (őrmester) tsausz (altiszt) onbasi (tize­des), burazan (trombitás), saka (vízhordó), nefer (közvitéz). Az öszszes gyalogság húsz ezredre van felosztva, száma azonban 21ig terjed, de a’ 91k ezredet nem számítják, mint­hogy az hitvány és vészes szelleme miatt felosztatott. Minden gyalog vagy lovas hadosztály, mellynek egyegy ferikbasa vezérlője, kétkét dandárból van alkotva. Egy gyalog vagy lovas dandár kétkét ezredből áll, melly­nek vezérlőjét livabasának nevezik. Minden gyalog ezred négy tuburra (zászlóalj) osztatik, minden tubur nyolcz belukra (század) mellyek közül az első gránátosakból, a’nyolczadik ugrászokból (iskendzsis, voltigeur) áll, a’század két lakbumra (szakasz) osztatik. Egyegy lovas ezred hat századból áll, melly közül a’ szár­nyas századokat őrségnek (megraklás) nevezik. Minden tüzér ezred 46 tűztelepet számlál, egyegy tűz­­telep 4, 6, 8 fontos álgyuból, két taraczkból és 120 főből áll; a’ lőporos szekerek 12—15 töltést foglalható két kere­kű talyigákból állnak (mint az oroszoknál). Ruházata: Minden évben kap a’török katona egyegy ru­házatot, u. m. 1 nadrágot, 1 sipkát (fesz) , 1 különféle szí­nű mellényt, 2 gyapot-inget, 1 fehér vászon utast, 3 pár gyapot-harisnyát, 3 párczipét, a’ szürke köpenynek, melly neki egyszersmind ágytakaróul szolgál, nincs bizonyos tartás-i­deje kiszabva. A kormánynak a’ hadsereg ruházata rengeteg nagy ösz­­szegbe kerül, miből legtöbbet a’ szállítók zsebe nyel el, mint­hogy az anyagszerek leghitványabb minőségűek legtöbb lo­vassági szernek nincs kiszabott tartás­ideje , hanem ha valami eltörik, vagy elvesz, ujjal pótoltatik. Mindennemű fegyverzetnek egyenruhája, kék veres hajtó­­kás posztó utasból, és veres szegélyű (passepoil) kék nad­rágból kellene állani, de koránsem ütköznek meg a’miatt, ha némellyek veres huszár zsinóros vagy máskép czifrázott, zöld vagy violaszinü egyenruhákban is járnak. Néhány főtiszt váll­­bojtot visel, mások kardbojtot, legtöbben pedig egyiket sem a’ kettő közül. Csak a’magasb rangú főtisztek viselnek felruhát a századosok és hadnagyok pedig a’közvitézek durva utasaiban járnak. Sem az egyenruhához, sem pedig a’ nadrághoz mér­­ték nem vétetik , hanem ezen darabokat a’ czépékkel együtt négyféle minta szerint szokták elkészíttetni. — Most a’ turbán helyett az ismert feszt viselik, hajdan a’ turbán a’ rendek meg­ismeréséül szolgált, most pedig épen ebben vagyon a’ legna­gyobb egyformaság. Különös ellenszenvvel viseltetik a’török katona a’ nyakra­­való és csizmák iránt, ’s még főtisztek közül is láthatni diszel­­géseknél nem egyet papucscsá nyomott czipékben és nyakra való nélkül elléptetni. Minthogy az izlám vallás naponként öt i­­mát és szintannyi mosdást szab, a’török pedig, midőn mecset­be vagy előkelő úrhoz megyen, czipéjét le szokta vetni és aj­tó mögött hagyni, ennélfogva a’ török had czipe tekintetében soha sem jelenhetik meg csinosan és czélszerűn ellátva, melly beállható hadmenet alkalmakor a’ seregre igen ártalmas be­folyású lehet. Felkészülete és fe­g­y v­e­r­­­e­t­e. A’ gyalog pus­kával fegyverkezve ’s a’ szuronyt fekete hüvelyben kardszi­­jon viseli. Az altiszteknek fehér szíjaik vannak, és puskán kívül még kardot is viselnek. Mars-lábon a’ katona bornyabőr- ta­risznyát is hordoz, mellyre köpenye és hében korban egy veres ágytakaró is fel van hajtogatva. A’ tábori üveg tarisznyájához van kötve, az őrségi lovasság általában láncsával van felfegy­verezve, mellyek igen hoszszak, könnyűek és veres lobogókkal elláttatvák. A’ lovasság azonkívül még 2 pisztoly, 2 karabély, és igen különféle pengéjű karddal is van ellátva; nyerge tatár, kengyele franczia lószerszáma török. Lószerszámuk általában rész, és valamennyi lovaik lovaglás kezdetivel orraikat ég felé szegik. — A’ tüzérség a’ gyalogsággal egyiránt puskákkal is el van látva. Nagy bőségiben vannak az álgyuknak, mellyek mind­nyája, még a’ várakban és hadi hajókon is, álgyu-éreb­ől ké­szült. — Konstantinápolyban felkészült álgyu van 66 darab Tophanában felkészületlen 250 „ A’ bosporusi tűztelepek 400 „ dardanellai 427 „ a’ hajóhadon körülbelül 2500 „ Öszszesen 3643 darab nagyobb részben nehéz ürüek. Mindazáltal a’ tüzéri létrészek újabb szerkezete nélkülözhetlennek látszik. Csak a’ Dardanel­lákban egyedül 24 féle ürü álgyu létezik, hol is a’ sugár-ál­­gyutól kezdve egész az 1600 fontosig, mindennemű példány találtatik. — L­a­k­ozat­a vagy száll­á­sa: A’ török lakházak belrendezése, a’ nép szokásai általában és főleg az asszonyoknak hárembeni egészen elkülönittetése ha­­tárzottan lehetlenitik a’ katonának polgárhoz szállásoltatását. A’ hadak magányházakba szállásoltatása legnagyobb rendet­lenségeket okozna, ’s mindenesetre lázadást szülne, mi okból itt a’ hadak mindnyájan hadházakba telepittetnek. A’ hadházak nagy terjedelmű négyszögeket képeznek, mellyek fő arczvonala közepén a’ szultán számára mulatóház van építve (kioszk), szegletes tornyokkal ellátva, mellyekben a’ tiszti szállások léteznek.­­ Az udvar körül folyosók ve­zetnek (corridor) mellyekben számos medencze és csapos hordó létezik (golyun), mellyből a’ katona nagy viz kellékét nyeri. Szobái tágasak és magasak, fél magasságukban esz­­terhéttől körülvéve, úgy hogy a’legénység emeletes két rend­ben fekszik. Egyegy szobába közönségesen egy század van elhelyezve. Gyékények és köpenyei képezik ágyát. Kályha, asztal, szék, szekrény vagy rákász (Verschlag) benne nincsen. A’ konyhák igen czélszerün és tisztán vannak elrendezve ’s minden zászlóalj tulajdon konyhával bir. — Minden nagyobb hadháznak van egyegy mecsete. Konstantinápolyban a’ leg­­nevezetesb hadházak következők: Ramiz-tsiszlik 4600, és Daud­­basa 6000 főre, mindkettő negyedórányi távolságra fekszik a’ város körfalátol. — A’rombárok hadháza, a’fegyvertár­, a’ tüzéreké Perán kívül és a’ tophanai öszszesen 10 ezer embert foglalhatnak. De valamennyi hadház közt legnagyobbik a’ Sku­­tariban levő őrségé, melly a’városban majd külön várost képez, és 10 ezer embernek és 600 lónak ad szállást. Ezeken kívül még az őrségi lovassági hadház a’ serailban, beyler-beyben, és a’ 2

Next