Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1848-01-13 / 2. szám

11 a’ költség megtérítésével együtt tartozik az úrbéresnek viszszafi­­zetni, sőt ha a’ kihágás ollyneműnek találtatnék, melly a’ köz­­igazgatás fenyitőleges föllépését igényelné, az úrbéri tábla 12 fftól 200 írtig terjedő büntetés fölvétele iránt rendes törvény útján folyandó külön keresetet is rendelhet. Az úrbéri törvények sorában kijelölt viszszaélésekkel kap­csolatban elkövetett, de úrbéri uton nem fenyithető tényekért a’ földesur vagy e’ hatalom­ gyakorlásra megbízott személyese közkereset alá is vétethetik. 3. §. Ha a’ földesur az úrbéri törvényben kiszabott út mel­lőzésével úrbéreset telkéből önkényesen kimozditná, vagy a’ Xlik törv.czikkben kijelölt eseteken kívül úrbéri állománya ha­szonvétele, épitvényei és javitványai eladásában akadályozná, vagy a’ Xlik törv.czikk értelmében a’ költözködés föltételeinek eleget tett úrbéresét a’ költözködéstől elzárná , mind­ezen ese­tekben az úrbéri tábla által okozott kár, költség és fáradság meg­fordításán kívül 24 tárt büntetésen marasztandó, és azonfölül az úrbéres a’ törvénynél fogva megengedett javadalmak használa­tában ugyanazon úrbéri tábla által viszszahelyezendő. 4. §. Ha a’ földesúr úrbéresét az Vik törv.ezikk 5. és 6dik szakaszában adott javadalmaktól vagy azon törv.ezikk Vik szaka­szában rendelt út mellőzésével malma használatától önkényesen elzárná, az úrbéri tábla által a’ kár megtérítésén kívül 24 tírt büntetésen marasztandó, mellynek kötelessége leszen az úrbé­rest előbbi javadalmába viszszahelyezni. 5. §. Ha a’ földesúri hatalom gyakorlatára a’ földesúr ál­tal föl nem hatalmazott gazdatiszt vagy bármilly névvel nevezett biztos, kihágásokat követne el,és elszökő szándék gyanújába es­nék ’s mint birtoktalan kezeseket nem állíthatna; ellen nem áll­­ván nemesi kiváltsága, a’ földesúr előtudtával illető szolgabiró vagy hulóbiztos által legottan letartóztathatik és a’ törvényható­ság börtönébe küldethetik. 6. §. Ezen törv.czikkben elősorolt esetekben, az eljárási költségek mindig a’ vesztő fél által hordozandók. XIV. Törvényczikk. Az úrbéri hatóságról, an­nak tárgyairól, és úrbéri eljárásról. 1. §. Az úri székek hatósága az úrbéri tárgyakra nézve ezentúl teljesen meg­szűnik. 2. §. A’ cik­k törv.czikknél fogva, a’ földesúri hatóságnak fenhagyott eseteken kívüli úrbéri ügyek ellátására mindenik t.­­hatóságban úrbéri tábla állittatik föl, mellynek elnöke a’ me­gyei székbeli vagy vidéki főtiszt, tollvivője a’ törv.hatóság ál­tal választott jegyző, tagjai a’ megyékben és székely székekben a’ főbirák és alkirálybirák egyike, a’ vidékekben az alkapitány, a’ részek nevezete alatti megyékben az alispán, kik a’ főtiszt je­len nemlétében elnökösködnek is; továbbá hat ülnek, kik a’ törvényhatóságok közgyűlésein szabadon választandó és a’ ki­rályi főkormány utján ő felségéhez kinevezés végett fölterjesz­tendő 18 egyed közül ő felsége által neveztetnek ki és erősit­­tetnek meg. Az úrbéri tábla ülnökei, mindig az általán­os tiszt­­újításkor fognak megujittatni, az ítélet törvényességére öt szám­ból álló bírónak jelenléte szükséges. A’ szász nemzet által nemesi joggal birt azon jószágokban, hol a’ helytartósági állás iránt jelenleg kérdés áll fen, annak végső elhatározásáig az úrbéri tábla személyzetére nézve az ed­digi gyakorlat megtartandó. 3. §. Az úrbéri tárgyakban főitélőszék a’ királyi főkormány, mellynek határozatai ellen a’ feleknek ő felségéhezi folyamodása fenhagyatik. 4. §. Az egész törvényhatóságra terjedő hatású úrbéri tábla köteles: a) Minden két hétben egyszer, vagy ha szükség kívánná, hetenkint, törvényszünetek alatt is e’végre kijelölendő bizo­nyos napokon üléseket tartani. b) A’tárgyalt ügyekről jegyzőkönyvet vinni, és azt a’kir. főkormánynak fölterjesztetni. Valamint c) Az elibe adott, úgy szinte előtte lefolyt tárgyakról ké­szítendő lajstromot évnegyedenkint a’ királyi főkormánynak föl—­küldeni. — d) A’ Xldik t.czikk­eik szakasza rendelete nyomán véghez­­viendő árverés határnapját kihirdettetni. És végre e) Az úrbéri szerződéseknek, mellyek törvényeink értel­mében közbirák előtt kötendők, megvizsgálása az úrbéri tábla körébe tartozván, azokat megvizsgálni és kihirdetés vé° ezt a* közgyűlésnek átadni. 5. §. Az úrbéri táblák tárgyai : a) Mindazon kérdések és egyenetlenségek, mellyek a’föl­desurak és úrbéresek közötti viszonyból származnak. b) A’ földesurak által illető hatalmaknál lógva hozott és birtokon kívül az úrbéri táblára megvizsgálás végett fölebbvitt határozatok. Kivételnek egyáltalában a’ szerződések érvényessége fölött támadt és kiváltságon alapuló minden kérdések, valamint az Vdik törv.ezikk Gik és Vil­ik törv.ezikk 2dik szakaszában érintett esetek, mellyek rendes törvényre utasittatvák. 6. §. Minden úrbéri egyenetlenségben az egész tárgyat minden vád és követelési pontokat és bizonyítványokat ’s a’ do­log állását magában foglaló körlevél beadandó az úrbéri táblá­nak, a melly az ellenféllel válasz utján felelete nyolczad nap a­­latti megtétele végett közöltetik, mire a’ bepanaszolt fél az úrbéri tábla válasza kézbesítésétől számlálandó nyolczad nap alatt mind annyiszor fölveendő 12 mért alkotványos büntetés terhe alatt fe­leletét summásan, azaz: lehető kifogásait és érdemleges ment­ségével együtt a’ dolog érdemét tárgyazó minden oklevelek be­mutatása mellett az úrbéri táblára beadni, vagy ha védelmét tá­mogatható bizonyítványainak előszerzésére több idő kivágat­nék , a’ kiszabott határidő meghoszszabbitásáért az úrbéri táblát megtalálni köteles, melly a’ dolog szüksége esetében a’ tárgy fon­tosságához képest újabb határidőt tűz ki. A’ bepanaszolt fél fe­lelete bevételével, ha az úrbéri tábla a’ tárgyat helyesen kime­rítve találja, azt érdemleg ellátja ; ha pedig annak érdemére néz­ve valamelly kétség maradna fen, a’ körülményekhez képest vagy kiszabandó határidő alatti bővebb fölvilágosítás végett az illető félnek kiadja, vagy pedig a­ fenforgó ellenkezések fölvilágosítá­­sára nyomozást rendel. 7. §. Ha az eljárások után kelendő határozaton valamelly fél nem nyugodnék meg, azt nyolc­ad nap alatt az úrbéri táb­lának bejelenteni köteles, melly mind két félnek a’panaszos tárgy folyamát illető észrevételei és fölhivási okai megtételére 15 na­pot szab és arra leend ügyelettel, hogy a’ bejelentés napjától számítva 30 nap alatt a’ kereset minden adataival perlajstrom mellett a’ kir. főkormányhoz fölterjesztessék , mi azonban ezen terv.ezikk­eik szakaszában elősorolt eseteken kívül az úrbéri tábla által hozott határozat elégtételbevételét föl nem függeszti, e­­gyébiránt az ügy folyama alatt az úrbéri tábla által hozandó ér­demleges határozat előtt a’ felek folyamodással nem élhetnek, ennélfogva folyamodás által az ügy folyama föl nem függesztet­­hetik. — 8. §. Általában minden kimozditási esetben , valamint ha a’ tárgy érdeme a’XIIIik terv.ezikk­edik és kik szakaszaiban ki­szabott büntetéseken kívül 50 írton fölüli, a’ kir. főkormány ha­tározata leérkeztéig, a­ határozat elégtételbevétele mindig föl­függesztendő ; az 50 frton aluli tárgyakban pedig az úrbéri tábla határozatai elégtételbe veendők. 9. §. Az elégtétel az úrbéri tábla kebeléből kiküldendő e­­légtevő biztosok által törvény­szünet alatt is véghezviendő, melly­nek folyamát az általadás pillanatáig akadályozni nem szabad, az általadást pedig a’ vesztő fél betilthatja ugyan, de betiltása okait a’ legközelebb úrbéri­ táblai ülésre beadni köteles, különben a­­zon legközelebb úrbéri táblai ülés eloszlása után az általadás mulhatlanul megteendő, melly esetben, valamint akkor is, ha betiltása okait beadván azok helyteleneknek találtatnak, vagy a’ betiltást az elégtétel ellen alkalmazná, a’ betiltó 24 tírt bünte­tésen marasztatik. A’határozatokat minél rövidebb úton elégté­telbe vétetni a’ főtisztek kötelessége, melly végre ő felsége ke­gyelmes megegyezése hozzájárultával, ha a’ főtisztek fölterjesz­tése következtében a’ katonai segedelem a’ kir. főkormány által szükségesnek találtatnék, az iránt megtalálandó közelebb kato­nai hatóság által kiszolgáltatandó.2*

Next