Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1848-01-13 / 2. szám
11 a’ költség megtérítésével együtt tartozik az úrbéresnek viszszafizetni, sőt ha a’ kihágás ollyneműnek találtatnék, melly a’ közigazgatás fenyitőleges föllépését igényelné, az úrbéri tábla 12 fftól 200 írtig terjedő büntetés fölvétele iránt rendes törvény útján folyandó külön keresetet is rendelhet. Az úrbéri törvények sorában kijelölt viszszaélésekkel kapcsolatban elkövetett, de úrbéri uton nem fenyithető tényekért a’ földesur vagy e’ hatalom gyakorlásra megbízott személyese közkereset alá is vétethetik. 3. §. Ha a’ földesur az úrbéri törvényben kiszabott út mellőzésével úrbéreset telkéből önkényesen kimozditná, vagy a’ Xlik törv.czikkben kijelölt eseteken kívül úrbéri állománya haszonvétele, épitvényei és javitványai eladásában akadályozná, vagy a’ Xlik törv.czikk értelmében a’ költözködés föltételeinek eleget tett úrbéresét a’ költözködéstől elzárná , mindezen esetekben az úrbéri tábla által okozott kár, költség és fáradság megfordításán kívül 24 tárt büntetésen marasztandó, és azonfölül az úrbéres a’ törvénynél fogva megengedett javadalmak használatában ugyanazon úrbéri tábla által viszszahelyezendő. 4. §. Ha a’ földesúr úrbéresét az Vik törv.ezikk 5. és 6dik szakaszában adott javadalmaktól vagy azon törv.ezikk Vik szakaszában rendelt út mellőzésével malma használatától önkényesen elzárná, az úrbéri tábla által a’ kár megtérítésén kívül 24 tírt büntetésen marasztandó, mellynek kötelessége leszen az úrbérest előbbi javadalmába viszszahelyezni. 5. §. Ha a’ földesúri hatalom gyakorlatára a’ földesúr által föl nem hatalmazott gazdatiszt vagy bármilly névvel nevezett biztos, kihágásokat követne el,és elszökő szándék gyanújába esnék ’s mint birtoktalan kezeseket nem állíthatna; ellen nem állván nemesi kiváltsága, a’ földesúr előtudtával illető szolgabiró vagy hulóbiztos által legottan letartóztathatik és a’ törvényhatóság börtönébe küldethetik. 6. §. Ezen törv.czikkben elősorolt esetekben, az eljárási költségek mindig a’ vesztő fél által hordozandók. XIV. Törvényczikk. Az úrbéri hatóságról, annak tárgyairól, és úrbéri eljárásról. 1. §. Az úri székek hatósága az úrbéri tárgyakra nézve ezentúl teljesen megszűnik. 2. §. A’ cikk törv.czikknél fogva, a’ földesúri hatóságnak fenhagyott eseteken kívüli úrbéri ügyek ellátására mindenik t.hatóságban úrbéri tábla állittatik föl, mellynek elnöke a’ megyei székbeli vagy vidéki főtiszt, tollvivője a’ törv.hatóság által választott jegyző, tagjai a’ megyékben és székely székekben a’ főbirák és alkirálybirák egyike, a’ vidékekben az alkapitány, a’ részek nevezete alatti megyékben az alispán, kik a’ főtiszt jelen nemlétében elnökösködnek is; továbbá hat ülnek, kik a’ törvényhatóságok közgyűlésein szabadon választandó és a’ királyi főkormány utján ő felségéhez kinevezés végett fölterjesztendő 18 egyed közül ő felsége által neveztetnek ki és erősittetnek meg. Az úrbéri tábla ülnökei, mindig az általános tisztújításkor fognak megujittatni, az ítélet törvényességére öt számból álló bírónak jelenléte szükséges. A’ szász nemzet által nemesi joggal birt azon jószágokban, hol a’ helytartósági állás iránt jelenleg kérdés áll fen, annak végső elhatározásáig az úrbéri tábla személyzetére nézve az eddigi gyakorlat megtartandó. 3. §. Az úrbéri tárgyakban főitélőszék a’ királyi főkormány, mellynek határozatai ellen a’ feleknek ő felségéhezi folyamodása fenhagyatik. 4. §. Az egész törvényhatóságra terjedő hatású úrbéri tábla köteles: a) Minden két hétben egyszer, vagy ha szükség kívánná, hetenkint, törvényszünetek alatt is e’végre kijelölendő bizonyos napokon üléseket tartani. b) A’tárgyalt ügyekről jegyzőkönyvet vinni, és azt a’kir. főkormánynak fölterjesztetni. Valamint c) Az elibe adott, úgy szinte előtte lefolyt tárgyakról készítendő lajstromot évnegyedenkint a’ királyi főkormánynak föl—küldeni. — d) A’ Xldik t.czikkeik szakasza rendelete nyomán véghezviendő árverés határnapját kihirdettetni. És végre e) Az úrbéri szerződéseknek, mellyek törvényeink értelmében közbirák előtt kötendők, megvizsgálása az úrbéri tábla körébe tartozván, azokat megvizsgálni és kihirdetés vé° ezt a* közgyűlésnek átadni. 5. §. Az úrbéri táblák tárgyai : a) Mindazon kérdések és egyenetlenségek, mellyek a’földesurak és úrbéresek közötti viszonyból származnak. b) A’ földesurak által illető hatalmaknál lógva hozott és birtokon kívül az úrbéri táblára megvizsgálás végett fölebbvitt határozatok. Kivételnek egyáltalában a’ szerződések érvényessége fölött támadt és kiváltságon alapuló minden kérdések, valamint az Vdik törv.ezikk Gik és Vilik törv.ezikk 2dik szakaszában érintett esetek, mellyek rendes törvényre utasittatvák. 6. §. Minden úrbéri egyenetlenségben az egész tárgyat minden vád és követelési pontokat és bizonyítványokat ’s a’ dolog állását magában foglaló körlevél beadandó az úrbéri táblának, a melly az ellenféllel válasz utján felelete nyolczad nap alatti megtétele végett közöltetik, mire a’ bepanaszolt fél az úrbéri tábla válasza kézbesítésétől számlálandó nyolczad nap alatt mind annyiszor fölveendő 12 mért alkotványos büntetés terhe alatt feleletét summásan, azaz: lehető kifogásait és érdemleges mentségével együtt a’ dolog érdemét tárgyazó minden oklevelek bemutatása mellett az úrbéri táblára beadni, vagy ha védelmét támogatható bizonyítványainak előszerzésére több idő kivágatnék , a’ kiszabott határidő meghoszszabbitásáért az úrbéri táblát megtalálni köteles, melly a’ dolog szüksége esetében a’ tárgy fontosságához képest újabb határidőt tűz ki. A’ bepanaszolt fél felelete bevételével, ha az úrbéri tábla a’ tárgyat helyesen kimerítve találja, azt érdemleg ellátja ; ha pedig annak érdemére nézve valamelly kétség maradna fen, a’ körülményekhez képest vagy kiszabandó határidő alatti bővebb fölvilágosítás végett az illető félnek kiadja, vagy pedig a fenforgó ellenkezések fölvilágosítására nyomozást rendel. 7. §. Ha az eljárások után kelendő határozaton valamelly fél nem nyugodnék meg, azt nyolcad nap alatt az úrbéri táblának bejelenteni köteles, melly mind két félnek a’panaszos tárgy folyamát illető észrevételei és fölhivási okai megtételére 15 napot szab és arra leend ügyelettel, hogy a’ bejelentés napjától számítva 30 nap alatt a’ kereset minden adataival perlajstrom mellett a’ kir. főkormányhoz fölterjesztessék , mi azonban ezen terv.ezikkeik szakaszában elősorolt eseteken kívül az úrbéri tábla által hozott határozat elégtételbevételét föl nem függeszti, egyébiránt az ügy folyama alatt az úrbéri tábla által hozandó érdemleges határozat előtt a’ felek folyamodással nem élhetnek, ennélfogva folyamodás által az ügy folyama föl nem függesztethetik. — 8. §. Általában minden kimozditási esetben , valamint ha a’ tárgy érdeme a’XIIIik terv.ezikkedik és kik szakaszaiban kiszabott büntetéseken kívül 50 írton fölüli, a’ kir. főkormány határozata leérkeztéig, a határozat elégtételbevétele mindig fölfüggesztendő ; az 50 frton aluli tárgyakban pedig az úrbéri tábla határozatai elégtételbe veendők. 9. §. Az elégtétel az úrbéri tábla kebeléből kiküldendő elégtevő biztosok által törvényszünet alatt is véghezviendő, mellynek folyamát az általadás pillanatáig akadályozni nem szabad, az általadást pedig a’ vesztő fél betilthatja ugyan, de betiltása okait a’ legközelebb úrbéri táblai ülésre beadni köteles, különben azon legközelebb úrbéri táblai ülés eloszlása után az általadás mulhatlanul megteendő, melly esetben, valamint akkor is, ha betiltása okait beadván azok helyteleneknek találtatnak, vagy a’ betiltást az elégtétel ellen alkalmazná, a’ betiltó 24 tírt büntetésen marasztatik. A’határozatokat minél rövidebb úton elégtételbe vétetni a’ főtisztek kötelessége, melly végre ő felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával, ha a’ főtisztek fölterjesztése következtében a’ katonai segedelem a’ kir. főkormány által szükségesnek találtatnék, az iránt megtalálandó közelebb katonai hatóság által kiszolgáltatandó.2*