Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1848-02-25 / 8. szám

59 lau szerint 232,558 frtba. A’ fenebbi költségvetés szerint es­nék a’ fiumei vasút kiállítására öszszesen 22,400,000 forint, ’s igy 7,100,000 forinttal több, azt sem számítva ide, hogy a’ fenebbi fölvétel általányos az egész országra,’s a’könnyebb vonalak fölöslegei kiegyenlítik a’ nehezebb pályák több költsé­geit. b) A’ középponti vasúttársaság a’ múlt országgyűléstől kamatbiztositást kérvén, az Ausztria szélétől Pesten és Szol­nokon keresztül Debreczenig kiállítandó vaspálya költségeinek maximumát 18 millióra teszi; a’ fenebbi fölvétel szerint ezen 74 mérföldnyi pályavonal kerülne 20,480,000 portba. c) A’ múlt országgyűlésen a’ fiumei vaspályavonal kamatbiztositá­­sánál egy m.föld kiállítási költségeinek maximuma 250,000 pontra tétetett. Mindezeket — mint látszik—jóval meghaladja a’ szerző gróf által föltett öszszeg, tanácsos, azonban előre bővebben számitni, mert minden valószínűsége mellett a’ föl­vett költségtőkének mennyiségét előleges terrain-vizsgálatok, ’s részletes adatok nélkül biztosan nem lehet meghatározni, a’ 320,000 frtot is közepesen vette számításba, föltéve, hogy némelly vonal, p. o. a’ fiumei többe, más mint a’ térföldiek kevesebbe kerülendnek, ’s igy egymást kölcsönösen pótolják. A’ csatornákat illetőleg­­ a’ hazánkban tett próbaméré­sekből merített adatok nyomán egy mérföldnek ásatását 321 ezer p.ftra lehet tenni, ’s igy igen egy költségű a’ vasúttal, habár hasznosság tekintetében azzal nem halad, ’s igy a’ vas­utak eb­be nem sorozható. — A’ kőutak költségeire nézve sa­­játszerű viszonyinknál fogva kimerítő adathoz jutni nem le­hetvén, e’részben Szatmár városnak szerző grófhoz beadott útépítési terv- ’s költség-kimutatásban egy m.föld 65,734 pftra tétetik. Azon megye ugyanazon vonalon, csakhogy II.Károly­­hoz közelebb , ’s igy az anyagtól távolabb egy mérföldre 141 ezer 266 p­fr költséget mutat ki. A’ kőutak kiállítási költsé­geiről tehát semmi bizonyost megállapitni nem lehet; annyi világos, hogy azok igen nagy különbséget fognak kifejteni a’ szerint, a’mint az anyag majd helyben van, majd meszsze földön, majd egészen hiányzik. — Viszszatekintvén pedig szerző gróf némelly közlekedési tervekre, ezek közt az Eszéktől Bródig a’ Dráva és Száva öszszeköttetésére ajánlott csatornavonalt az előbocsátott elvek szerint kifogáson fölülinek állítja ugyan, de ha a’költségek tekintetnek,miszerint 7 m.föld csatorna 2.247,120 pengő ftba, ’s ugyanakkora vaspálya ott, 2,240,000 p.ftba kerülne, az mellőztethetik. A’ dunatiszai csatornáról pedig tud­juk , mikép annak előleges költségeit Kr­e­n­z­e 50,247,400; Clark: 26,229,605; Fynje: 18,500,000 p.ftra tették hozzá­vetőleg; azt is tudjuk, hogy Czeglédtől Szegedig mintegy 14 m.földnyi vasút körülbelül 4,440,000 p.ftba kerülne; igy a’józan gazdálkodás elve ezen utóbbi mellett nyilatkozik. Végre a’ tervezett vukovár-fiumei vasutat illetőleg előadja szerző gróf, mikép előleges kiszámítás szerint a’ vukovár-fiu­mei , és pest-fiumei vonalak közt hoszszuságra nézve igen cse­kély a’ különbség, tehát csekély a’ kiállítási költségekben is; azonban a’ pest-fiumei vonal a) öszszeköti nemcsak a’ fővá­rost, hanem ez által az egész országot állandón, ’s minden megszakadás nélkül a’ tengerparttal. A’ vukovár-fiumei vonal által ezen öszszeköttetés évenkint 3—4 hónapig megszakad, meddig t. i. a’ fagy tart. b) A’ pest-fiumei vonal egész év­ben élénk forgalmat állíthat elé, ’s folyvást jövedelmez, míg a’ vukovár-fiumei hónapokig jövedelem nélkül vesztegel. c) A’ pest-fiumei vonallal kapcsolatba hozható soprony-kanizsai, és mohács-légrádi mellékvonalak öszszevéve sokkal termékenyebb, népesb ’s vagyonosb vidékeket kötnek öszsze, mint a’ vuko­vár-fiumei vonal. d) Az altiszai gazdag termelés a’ Ferencz­­csatorna által Mohácsnál épen úgy eléri a’fiumei vonalt, mint különben Vukovárnál. És végre kereskedelmi állapotaink ren­dezésében menthetlen lépés volna — kivált ha tengerpartunkat fontos pontnak tartjuk, épen azt a’ fővárossal öszszeköttetés nélkül hagyni, és a’ vukovár-fiumei vonallal megsemmisitni a’ kereskedelmi öszpontositás egész rendszerét. — Az eszék-fiu­­mei vonalnak czélszerűtlenségét pedig egy tekintet a’ könyv­melletti térképre kimutatja. Az itt elsoroltakra szerző gróf alkalmazván a’ költségve­tést, söt a’ fönebbi vaspályavonalak öszszevéve mintegy két­száz ötven mérföldet tesznek; egy mérföld vasút árát szinte fö­­nebbi 320,000 pengő forintra számítván — e’ szerint a’ kijelölt vonalok öszszes ára tenne 80,000,000 poftot. sor. A’ folyókra nézve szem előtt tartva az országosan kiállítandó tőke egész öszszegét egy bizonyos kerekszámú öszszeget bizonyos évekre fölajánlandónak vél; ezen öszszeg volna 8 millió 10 évre-mi­ből évenkint nyolczszázezer p.ftot következő módon lehetne a* folyók rendezésére fordítni: 1) Dunaszabályzás folytatására — különös figyelemmel a’ főváros biztosítására, melly czélra kü­lön 40,000 p.ft számittatik évenkint, — öszszesen 240,000 pf. 2) A’ Tisza folyóra 200,000; 3) A’Tisza mellékfolyóira, kü­lönösen a’ Szamos, Maros, Körös és Bodrogra 160,000; 4) Drávaszabályzásra 40,000 ; 5) Vág és Garan folyókra 40,000; 6) Száva, Rába, Lajta, Siócsatorna, ’s a’ többi kisebb fo­lyóra 120,000; öszszesen 800,000 p.fz. — sor. A’ kőutak iránt létező körülmények közt nincs más mód , mint a’ kőutakra is bizonyos öszszeget fölajánlani, melly volna 12 millió 10 évre elosztva, azaz 1,200,000 p.ft évenkint. A’ rendezés elvei fő­vonalakban következők lennének: a) A’ munkálatban kijelölt útvonalak országosaknak nyilványitandók, mellyeken minden munka költségei az orsz. közlekedések pénztárát illetik, b) fi­gyelni , hogy a’ már meglevő utak el ne romoljanak, a’ kön­nyen helyreállíthatok kijavíttassanak, ’s végre újak építtesse­nek; és ennélfogva c) minden egyes hatóságban számbavéte­­tik a’ közmunka mennyiségének fele, a’ már meglevő, kiiga­zítandó ’s ujan építendő utak kiterjedése m.földenkint. d) Ki­­számittatik minden hatóságban, mennyi kívántatik ezen köz­erőből a’ fenlevő utak jó karbani fentartására, a’ kiigazitandók helyreállítására, ’s az újak építésére. e) Ezen költségeket a’ pénztár fedezi; minők: útépítők, felügyelők, útkaparók, szer­számok , anyagok, mesteremberek ’stb. mi eddig a’ házi adó rovataiban födeztetett. f) Ezen kiszámításokat a’ közlekedések igazgatósága az illető hatóságokkal egyetértve teszi meg. Hogy azonban a’ közerő alkalmazásának sikere is legyen, annak megvételére nézve következő módosításokat kell fölál­­litni: sör Minden hatóságban számba vétetik a’közmunka-erő fele, ’s annak öszszege vétetvén tekintetbe az e’ kijelölt útvo­nalon az adózók, ’s siker könnyebbsége szerint alkalmazandó. 2or Minden közmunka szakmánnyá változtatandó, ’s minden e­­gyes munkapontra a’ jövés-menés betudásával meghatározta­­tik a’ tartozás mennyisége minden adózó osztályra, ’s munka­fajra nézve. 3or. Olly helységekre nézve, hol a’ közmunka azoknak távolsága miatt föl nem használható, a’megváltás meg­engedtetik , mellynek mérsékelt bérét a’ közlekedési igazga­tóság, és a’ hatóság egyetértve szabja meg. per. A’váltságra nézve a’ munkával tartozó elsőséggel bir, ha nem ő teszi, a’ helybeli birtokos megválthatja. 5ör. A’ közerőnek felét a’ köz­lekedési igazgatónak bármilly más közlekedési munkához föl­használni lehet. 6or Az útvonal mentiben úgy közelében eső minden közerőt lehessen oda használni, a’ közlekedéseket il­lető öszszeg felének másutti kiegyenlítése mellett. Zer. Minden közmunka-illetőség előre meghatározandó falunként, ’s annak letöltésére elegendő záridő adassék. A’ kőutak kiállításának tőkéjét tenné a’ fenebbiek sze­rint a) minden kiszabott közmunka fél része; b) az évenkinti 1,200,0 Op.st. Mindent egybefoglalva pedig tenne a’ költségvetés a’ ja­vaslati közlekedési eszközök kiállítására 100 millió posztot. A’ kisajátításra nézve szerző gróf igen helyesnek tartja azon intézkedést, mellyet a’ közelebbi országgyűlés a’ hajóutak kisajátítására nézve fölállított, t. i. hogy a’ szükséges földtér kisajátításának költségeit aránylag a’ birtokosok kö­zönsége födözze, ’s a’ közvállalat csupán a’ különös beruhá­zások , mint kertek, épületek, ültetvények fölösleges költsé­geit pótolja. A’ végrehajtás fő elveit szerző gróf kettőben tartja szükségesnek megállapitni; u. m. 1) a’ felelősségben, miből önként következik, hogy a) ez csak személyre alkalmaz­ható , testületre nem, b) ennek biztos ’s gyakorlati értelme a 8*

Next