Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1848-02-25 / 8. szám
59 lau szerint 232,558 frtba. A’ fenebbi költségvetés szerint esnék a’ fiumei vasút kiállítására öszszesen 22,400,000 forint, ’s igy 7,100,000 forinttal több, azt sem számítva ide, hogy a’ fenebbi fölvétel általányos az egész országra,’s a’könnyebb vonalak fölöslegei kiegyenlítik a’ nehezebb pályák több költségeit. b) A’ középponti vasúttársaság a’ múlt országgyűléstől kamatbiztositást kérvén, az Ausztria szélétől Pesten és Szolnokon keresztül Debreczenig kiállítandó vaspálya költségeinek maximumát 18 millióra teszi; a’ fenebbi fölvétel szerint ezen 74 mérföldnyi pályavonal kerülne 20,480,000 portba. c) A’ múlt országgyűlésen a’ fiumei vaspályavonal kamatbiztositásánál egy m.föld kiállítási költségeinek maximuma 250,000 pontra tétetett. Mindezeket — mint látszik—jóval meghaladja a’ szerző gróf által föltett öszszeg, tanácsos, azonban előre bővebben számitni, mert minden valószínűsége mellett a’ fölvett költségtőkének mennyiségét előleges terrain-vizsgálatok, ’s részletes adatok nélkül biztosan nem lehet meghatározni, a’ 320,000 frtot is közepesen vette számításba, föltéve, hogy némelly vonal, p. o. a’ fiumei többe, más mint a’ térföldiek kevesebbe kerülendnek, ’s igy egymást kölcsönösen pótolják. A’ csatornákat illetőleg a’ hazánkban tett próbamérésekből merített adatok nyomán egy mérföldnek ásatását 321 ezer p.ftra lehet tenni, ’s igy igen egy költségű a’ vasúttal, habár hasznosság tekintetében azzal nem halad, ’s igy a’ vasutak ebbe nem sorozható. — A’ kőutak költségeire nézve sajátszerű viszonyinknál fogva kimerítő adathoz jutni nem lehetvén, e’részben Szatmár városnak szerző grófhoz beadott útépítési terv- ’s költség-kimutatásban egy m.föld 65,734 pftra tétetik. Azon megye ugyanazon vonalon, csakhogy II.Károlyhoz közelebb , ’s igy az anyagtól távolabb egy mérföldre 141 ezer 266 pfr költséget mutat ki. A’ kőutak kiállítási költségeiről tehát semmi bizonyost megállapitni nem lehet; annyi világos, hogy azok igen nagy különbséget fognak kifejteni a’ szerint, a’mint az anyag majd helyben van, majd meszsze földön, majd egészen hiányzik. — Viszszatekintvén pedig szerző gróf némelly közlekedési tervekre, ezek közt az Eszéktől Bródig a’ Dráva és Száva öszszeköttetésére ajánlott csatornavonalt az előbocsátott elvek szerint kifogáson fölülinek állítja ugyan, de ha a’költségek tekintetnek,miszerint 7 m.föld csatorna 2.247,120 pengő ftba, ’s ugyanakkora vaspálya ott, 2,240,000 p.ftba kerülne, az mellőztethetik. A’ dunatiszai csatornáról pedig tudjuk , mikép annak előleges költségeit Krenze 50,247,400; Clark: 26,229,605; Fynje: 18,500,000 p.ftra tették hozzávetőleg; azt is tudjuk, hogy Czeglédtől Szegedig mintegy 14 m.földnyi vasút körülbelül 4,440,000 p.ftba kerülne; igy a’józan gazdálkodás elve ezen utóbbi mellett nyilatkozik. Végre a’ tervezett vukovár-fiumei vasutat illetőleg előadja szerző gróf, mikép előleges kiszámítás szerint a’ vukovár-fiumei , és pest-fiumei vonalak közt hoszszuságra nézve igen csekély a’ különbség, tehát csekély a’ kiállítási költségekben is; azonban a’ pest-fiumei vonal a) öszszeköti nemcsak a’ fővárost, hanem ez által az egész országot állandón, ’s minden megszakadás nélkül a’ tengerparttal. A’ vukovár-fiumei vonal által ezen öszszeköttetés évenkint 3—4 hónapig megszakad, meddig t. i. a’ fagy tart. b) A’ pest-fiumei vonal egész évben élénk forgalmat állíthat elé, ’s folyvást jövedelmez, míg a’ vukovár-fiumei hónapokig jövedelem nélkül vesztegel. c) A’ pest-fiumei vonallal kapcsolatba hozható soprony-kanizsai, és mohács-légrádi mellékvonalak öszszevéve sokkal termékenyebb, népesb ’s vagyonosb vidékeket kötnek öszsze, mint a’ vukovár-fiumei vonal. d) Az altiszai gazdag termelés a’ Ferenczcsatorna által Mohácsnál épen úgy eléri a’fiumei vonalt, mint különben Vukovárnál. És végre kereskedelmi állapotaink rendezésében menthetlen lépés volna — kivált ha tengerpartunkat fontos pontnak tartjuk, épen azt a’ fővárossal öszszeköttetés nélkül hagyni, és a’ vukovár-fiumei vonallal megsemmisitni a’ kereskedelmi öszpontositás egész rendszerét. — Az eszék-fiumei vonalnak czélszerűtlenségét pedig egy tekintet a’ könyvmelletti térképre kimutatja. Az itt elsoroltakra szerző gróf alkalmazván a’ költségvetést, söt a’ fönebbi vaspályavonalak öszszevéve mintegy kétszáz ötven mérföldet tesznek; egy mérföld vasút árát szinte fönebbi 320,000 pengő forintra számítván — e’ szerint a’ kijelölt vonalok öszszes ára tenne 80,000,000 poftot. sor. A’ folyókra nézve szem előtt tartva az országosan kiállítandó tőke egész öszszegét egy bizonyos kerekszámú öszszeget bizonyos évekre fölajánlandónak vél; ezen öszszeg volna 8 millió 10 évre-miből évenkint nyolczszázezer p.ftot következő módon lehetne a* folyók rendezésére fordítni: 1) Dunaszabályzás folytatására — különös figyelemmel a’ főváros biztosítására, melly czélra külön 40,000 p.ft számittatik évenkint, — öszszesen 240,000 pf. 2) A’ Tisza folyóra 200,000; 3) A’Tisza mellékfolyóira, különösen a’ Szamos, Maros, Körös és Bodrogra 160,000; 4) Drávaszabályzásra 40,000 ; 5) Vág és Garan folyókra 40,000; 6) Száva, Rába, Lajta, Siócsatorna, ’s a’ többi kisebb folyóra 120,000; öszszesen 800,000 p.fz. — sor. A’ kőutak iránt létező körülmények közt nincs más mód , mint a’ kőutakra is bizonyos öszszeget fölajánlani, melly volna 12 millió 10 évre elosztva, azaz 1,200,000 p.ft évenkint. A’ rendezés elvei fővonalakban következők lennének: a) A’ munkálatban kijelölt útvonalak országosaknak nyilványitandók, mellyeken minden munka költségei az orsz. közlekedések pénztárát illetik, b) figyelni , hogy a’ már meglevő utak el ne romoljanak, a’ könnyen helyreállíthatok kijavíttassanak, ’s végre újak építtessenek; és ennélfogva c) minden egyes hatóságban számbavétetik a’ közmunka mennyiségének fele, a’ már meglevő, kiigazítandó ’s ujan építendő utak kiterjedése m.földenkint. d) Kiszámittatik minden hatóságban, mennyi kívántatik ezen közerőből a’ fenlevő utak jó karbani fentartására, a’ kiigazitandók helyreállítására, ’s az újak építésére. e) Ezen költségeket a’ pénztár fedezi; minők: útépítők, felügyelők, útkaparók, szerszámok , anyagok, mesteremberek ’stb. mi eddig a’ házi adó rovataiban födeztetett. f) Ezen kiszámításokat a’ közlekedések igazgatósága az illető hatóságokkal egyetértve teszi meg. Hogy azonban a’ közerő alkalmazásának sikere is legyen, annak megvételére nézve következő módosításokat kell fölállitni: sör Minden hatóságban számba vétetik a’közmunka-erő fele, ’s annak öszszege vétetvén tekintetbe az e’ kijelölt útvonalon az adózók, ’s siker könnyebbsége szerint alkalmazandó. 2or Minden közmunka szakmánnyá változtatandó, ’s minden egyes munkapontra a’ jövés-menés betudásával meghatároztatik a’ tartozás mennyisége minden adózó osztályra, ’s munkafajra nézve. 3or. Olly helységekre nézve, hol a’ közmunka azoknak távolsága miatt föl nem használható, a’megváltás megengedtetik , mellynek mérsékelt bérét a’ közlekedési igazgatóság, és a’ hatóság egyetértve szabja meg. per. A’váltságra nézve a’ munkával tartozó elsőséggel bir, ha nem ő teszi, a’ helybeli birtokos megválthatja. 5ör. A’ közerőnek felét a’ közlekedési igazgatónak bármilly más közlekedési munkához fölhasználni lehet. 6or Az útvonal mentiben úgy közelében eső minden közerőt lehessen oda használni, a’ közlekedéseket illető öszszeg felének másutti kiegyenlítése mellett. Zer. Minden közmunka-illetőség előre meghatározandó falunként, ’s annak letöltésére elegendő záridő adassék. A’ kőutak kiállításának tőkéjét tenné a’ fenebbiek szerint a) minden kiszabott közmunka fél része; b) az évenkinti 1,200,0 Op.st. Mindent egybefoglalva pedig tenne a’ költségvetés a’ javaslati közlekedési eszközök kiállítására 100 millió posztot. A’ kisajátításra nézve szerző gróf igen helyesnek tartja azon intézkedést, mellyet a’ közelebbi országgyűlés a’ hajóutak kisajátítására nézve fölállított, t. i. hogy a’ szükséges földtér kisajátításának költségeit aránylag a’ birtokosok közönsége födözze, ’s a’ közvállalat csupán a’ különös beruházások , mint kertek, épületek, ültetvények fölösleges költségeit pótolja. A’ végrehajtás fő elveit szerző gróf kettőben tartja szükségesnek megállapitni; u. m. 1) a’ felelősségben, miből önként következik, hogy a) ez csak személyre alkalmazható , testületre nem, b) ennek biztos ’s gyakorlati értelme a 8*