Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1847-04-22 / 32. szám
Azonban minden ügy haladtában fejti önmagát. ’S a’ központi választvány betölti hivatását, ha a’ körülmények változó viszonyához képest úgy módosítja eljárási rendszerét, hogy a’ társulat ,hitelei folyvást erősödvén, az ügy minél inkább elérje azon pontot, mellyről önmagában is feltartóztathatlanul fejlődjék tovább; szóval a’ naponkint gyarapuló tapasztalatok helyes bírálatán okulva, olly rendezést adjon a’ társulati ügy- nek, mellynek benső lényegében meglegyen a’ bizonyos élet kifejlődés és siker záloga, mi által a’ most még gondosan ápolt gyönge növény erős fává emelkedik, melly aztán az idők mostoha viszonyait ’s a’ szelek változó fuvallatát aggodalmunk nélkül kiállja. A’ fenebbiekből is világos, hogy a’ munkálatokra rögtön megkivántató tőke vagy annak képviselője a’ partialis szerződvények megszerzését a’ bírói eljárás végső eredményétől tenni függővé nem egyéb volna, mint a’ munkáltatás lehetőségét koczkára tenni, sőt legvalószínűbben felakasztani. Mert hogy is képzelhetjük, hogy a’ bíróság és a’ felek legjobb akarata mellett is lehetséges legyen kurta idő alatt egy vizérdekletben, melly több százezer holdat foglal magában, ezen érdekeltséget a’ legapróbb részletekig kifejteni, azt még egymás irányában osztályozni, közbirtokok, urbériségek kevert-adozó ’s nemesi közlegelőken, controversus helyeken az arányt ’s kulcsot elhatározni és tisztába hozni még barátságos úton is. — És vájjon helyes lenne e’ ha az eljáró bíróság az ügyiránti buzgóságtól tulvezetve a’ feleknek követelt arányontúli terheltetésök kimutatására a’kellő időt megtagadná? vagy teheti e ezt a’ biró törvényszerüleg ott, hol közbirtokok, kérdés alatti földterületek fordulnak elő, mellyeket előbb bizonyos más bíróság előtti eljárás után lehet egyes birtokokká változtatni; minden illyes elhamarkodás az illetők jogait sértené ’s nem egyéb volna, mint önkény. Szükség azért, hogy mind a’ bírónak, kit egyébiránt korlátozni nem lehet, mind a’ feleknek az igazságos arány kifejlesztésére kellő idő engedtessék. Mert csak igy fog a’ tiszavölgyi társulat eljárása eltávolítani minden lehető kétséget ’s megnyugtatni minden érdekelteket. Kétség pedig az iránt nem ehet, hogy midőn a’tiszavölgyi társulata’ törvények szigorúbb értelmének szelidebb ’s kedvezőbb magyarázatot kíván tulajdonitatni, az a’ bíróság ’s felek által örömmel ne fogadtassák s igy annak kivitele is bizonyos leend. Hogy tehát a’ fenebbi czélok eléressenek, következő szabályokat vél az alválasztvány megállapittatni u. m. mondassák ki változhatlan elv gyanánt: lször Hogy a’ tiszavölgyi társulat ezentúl garantiális szerződvényekre egyáltalában nem kölcsönöz; egyedül egyes birtokos vagy hitellel biró szabad község magán szerződvényére ’s bizonyos meghatározott árterületi birtokára fog kölcsönözni. 2szor Hogy a’ tiszaszabályozási munka megindítása és folytatása a’ bírói eljárás bevégzésétől függővé nem tétetik, elválasztatik a’ bírói eljárás által kifejlesztendő ártér attól, melly az illető érdekelt birtokosok által önkényt beiratik, ’s bevallva lajstromoztatik. 3szor Szólhassanak fel e’ czélból az érdekelt birtokosok, az árterületbe eső birtokaik önkénytes ’s szabad tetszés szerinti belajstromozására ’s nyujtassék ezeknek minden előny ’s kedvezés, mit a’ társulat adni képes. Eszer Mondassék ki az is, hogy ezen önkénytes belajstromozás minden esetre ideiglenes leend, mert az árterületnek minden határon, ’s minden birtokosra történendő kifejlesztése — minden tekintet nélkül az önkénytes belajstromozásra — utolsó részletig törvény utján nádori bíróság által fog megtörténni, ’s itéletileg kimondatni, mi egyébiránt nem zárja ki az öszszes érdekeltség ’s egyes határtestületek barátságos egyezségét, mit a’ törvény rendel, de ez még akkor is a' bíró sanctiója mellett történend a’ törvény értelmében jokszor Mondassék ki elv gyanánt, hogy noha a’ törvény a’ költségek előleges fölvételére megszorítás nélkül jogot adott, mindazonáltal a’ társulat most a’ leendő öszszes költségeknek csak aránylag igen csekély részét követeli, olly részecskéjét pedig, mellyet valószínűleg az ártér minden osztályai egyiránt fedezendenek, például annak negyedét, mi által az ártérnek végtelenül bonyodalmas osztályzása mostanra kikerülhetővé válik. A’ kérdés már most csak az volt az alválasztvány előtt, hogy ezen előleges önkénytes belajstromozás mikint történjék meg, ’s miként biztositassék annak sikere ? mire nézve a’ választvány véleménye ez volna . Miután a’ technikai osztály véleményét a’ vizszerkezetek egybefüggése ’s terjedelme iránt beadta ’s a’ központi választvány azokat előlegesen kijelölte, küldessék meg minden viz—szerkezeti osztálynak: a) Azon osztályban teendő védmunkálatok költsége előleges kiszámítás szerint: b) Ezen költségek fedezésére érdekelt ártér öszvege, melly azon vizszerkezetben találtatott, c) Azon vizszerkezet minden határán mennyi ártér találtatott, d) Minden egyes határra eső költség öszvege, tekintet nélkül az osztályozásra. Tovább az előszámítást vinni nem kellene, mert ebből annyi kitűnik, hogy egy hold megmentése kerekdeden mibe kerül, ha osztályozás nem léteznék, azonban mennyit fizetene minden határ az osztályozás szerint az egyetemes költségbe, ezt végkép a bíróság fogja kifejleszteni és elhatározni. Például. Az alsó szabolcsi vízszerkezet Tokajtól se Füredig mindkét parton magában foglal 470,221 hold ártért; az ottan teendő védmunkálatok kerülnek öszszesen 1,880,884 frtba, következőleg fizetne minden hold — tekintet nélkül az osztályozásra nézve — 4 frtot. Bizonyos az, hogy az öszszes költség egy negyedét az árterület minden categoriái fizetik, mert a’ töltések elkészülte után maradó mocsáros, vizes helyek a’ lecsapolási munkálatokat külön fedezendik meg, mibe a’ töltések által teljesen kiszárított földek nem vesznek részt, ’s igy az árterületi categoriák közt olly felette nagy különbség nem lehet, hogy az egyetemes költség negyedét minden categoria ne fizesse. Kivettetik tehát a’ felvett példában előlegesen minden árterületi holdra különbség nélkül egy forint ’s az érdekelt ártér birtokosai fejenként meghivatnak az árterületbe eső birtokaik belajstromozására,, Az árterület érdekelt birtokosai vagy elfogadják ideiglenesen a’ középponti választvány által nyújtott kiszámítási adatokat, vagy nem. És itt szabad tetszésükre kellene bízni minden erőtelés nélkül azon kiszámítási adatokat vagy egészben, vagy részben, vagy épen nem fogadni el. Ki kellene azonban szigorú szabály gyanánt mondani a’ központi választványnak a) Hogy bár elfogadja a' birtokos a’ rákiszámitott árterületi mennyiséget, bár nem, az minden esetre megállapítottnak addig nem tekintetik, mig az eljáró biró által nem törvényesittetik. b) A’ társulat kölcsönt csak önkényt bevallott ’s a’ birtokosok által belajstromozott árterületre ad, ennélfogva a’ kifejlendő árterület azon részét illetőleg, melly előlegesen be nem lajstromoztatott, kölcsönt sem ad, de ragaszkodik a’ törvény szigorához; mi azonban csak a’ példában felvett 1 forint behajtásig terjed. c) A’ további kivetések beszedésekor is a’ kölcsönbeli kedvezményre nézve a’ belajstromozott birtok előjoggal bir a’ többiek felett, d) A’ társulati jogoknak csak az részese, ’s az gyakorolhat a’ vidéki osztályokban is társulati jogokat, kinek birtoka belajstromoztatott ’s vagy szerződvényileg vagy önkénytesen vagy bírói eljárás folytában már valósággal fizetett a’ társulat pénztárába. e) A’ bírói eljárás, felméretések ’s a’t. költségeit azon ártér viendi, melly az önkénytes bevalláson fölül a’ biró által fejlesztetik ki. f) Valamint a’ biró által kifejlesztett ártéren a’ kivetett egy forint egyszerre beszedetik, úgy az önkényt belajstromozóktól szerződvény vétetik ’s a’ társulat által részletképi törlesztés elfogadtatik minden kamat nélkül. g) A’ társulati közös kölcsön kamatait a’ társulat egyeteme fizeti, mert az nem a’ belajstromozóknak, de az egyetemnek használ, úgy hiszi a’ választvány, hogy miután e’ fenelszámlált előnyök olly szembeötlők, annyival kevésbbé sem lehet kételked-