Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1847-02-25 / 16. (17.) szám
TÁRSALKODÓ. ld. szám 1847. Pest február 25k én Alföldi észrevételek a’ központi vasút körül.*) Szabolcsban Nádudvar mezőváros közbirtokossága, áthatva azon magasztos eszmétől, hogy a’ vasútnak, mint az ipar és kereskedés hatályos emeltyűjének létesítését könnyíteni annyi, mint a’ civilisatio jótékony sugárinak szétlövelésére tért, csatornát és szabad utat nyitni, a múlt évi odt. hóban tartott gyűlésében elhatározta, szinte 3 mföldnyi hoszszu határán keresztül, a’ középponti vasút számára, minden szükséges földterületet ingyen szolgáltatni ki olly feltétel alatt, hogy e’ vonal 1848. évben elkezdetvén, legfölebb 5 év alatt elkészüljön. Ezenkívül erélyes felszólító leveleiben megkereste a’ szolnok-debreczeni vonalban eső földbirtokosságokat, hogy hasonló áldozatok tételére lennének szívesek. E’ felszólításra mai napig csak Szoboszló város válaszolt, készségét szinte nyilványitva, határán keresztül a’ vonalba esendő földnek ingyen átengedésére; azonban magány-kútfőből úgy értesültünk n.kunk Kisújszállás felől is, mikép a’ nádudvari felszólítás ott is rokonszenvre talált ’s hasonló határozatot eredményzett. Ezeket előrebocsátva, a’ középponti vasutat illetőleg, legyen szabad néhány igénytelen szót elmondanunkat. Miután a’ középponti vasút terve a’ nyilványosságnak soha átadva nem volt, mi alföldiek sokáig nem tudók, hogy a’kisajátítási 1. czikkben említett pest-debreczeni vasútvonal mely irányban fog Debreczennek vitetni, mig végre az előmunkálatok egész Szolnokig megkezdették. Ekkor csalhatlanul hittük, hogy a’ tervezett vasút Pesttel, Szolnok, Törökszentmiklós, Kisújszállás, Kardszag, Nádudvar és Szoboszlón keresztül fogja kapcsolatba hozni Debreczent. Azonban e’ hitünket semmivé téve egy utóbb kezünkbe került vasúti földabrosz, mellyből láttuk, hogy a’ szolnoki vasút csak Berczelig fővonal,**) azontúl csak mellékág, mert a’ fővonal Czegléd-Berczeltől Jászberényen, Hevesen, Sz. Istvánon, T. Keszin és B Újvároson át van tervezve Debreczenhez. Értésünkre esett továbbá, hogy társaság alakult Miskolczon, oda munkála, hogy egy Sz. Istvánnál vagy T. Reszinél kezdendő mellékággal Miskolczot a’ fővonalhoz kösse. Végre a’ középponti vasút igazgatója, Zichy Ferencz ő magának a’ miskolczi vasúttársaság gyűlésébeni nyilatkozata tisztába hozott bennünket a’ vasútvonal dolgában, kinyilatkoztatván, mikép a’ vasúttársaság f. febr. hóban tartandó gyűlésében fog végkép a’ vasút debreczeni vonala melly irányban vitetésének kérdése eldöntetni. Ezek igy lévén, szükségesnek látjuk a’ két tervezett vonal előnyeit és hiányait felfejteni, hogy igy a’ középponti vasúttársaságnak alkalom nyujtassék helyesen tehetni meg a’két vonal közti választást. Mi azt véljük, hogy a’ szolnok-kunsági vonal a’ berczel-jászsági felett többszörös elsőbbséggel bir, még pedig következő szempontokból: A’ vasúttársaság érdeke azt kívánja, hogy a’ vasút minél kevesebb költséggel épüljön ’s felépülvén, minél többet jövedelmezzen. E’ részben már a’ szolnok-kunsági vonal a’ másik felett nagy előnynyel bir. Mert Szolnok Debreczenhez 15 mf., Bérezel pedig, a’ kezünknél levő földabrosz szerint, 24 mf Itt tehát, ha N. Kunságon viszi keresztül a’ vasutat, a’ társaság 9 mfdet meggazdálkodhatik. A’ földterület továbbá Szolnoktól a’ N. Kunságon keresztül Debreczenig olly egyenes síkság, mellyen általában egy lábnyi magas töltésen átal vezethető a’vasútvonal. A’ lapályosabb rész, melly magasabb töltéseket igényel, Kisújszállás és Kardszag közt, az úgynevezett Karajános és ugyancsak Kardszagtól a’ nádudvari határig terjedő zádor-ágotai fenekek, legfelebb 1 mföldre számítható. Ezen téren azonban árvíz idején is legfelebb másfél lábnyi a’ vízállás, — most pedig a’tiszavölgyi társulat által T. Dobnál emelt gát által ezen tér egészen vízmentesnek tekinthető. Vegyük már most a’ herczeljászsági vonalt. Itt mellőzve a’ J. Berény és Heves környékéni homokos emelkedéseket, olly vizjárta lapályokat kell a’ vasútnak átmetszeni, mellyek, nagy terjedelmöknél fogva, az épitési költségeket alig felszámithatólag sokszorozzák. Hivének a’ zagyvamenti vidékek, a’ T. Részitől B. Újvárosig átmérőleg 5 mföld hoszszu Veres nád nevű lápos tiszai rétségek, rmelylyek, a’ Tisza közelében feküdvén, az egy nagyocska zápor által is középvizállásán felül emelkedő Tisza kiöntései által éven át több ízben által elborittatnak. Vegyük már most a’ kisajátítást, melly vasutaknál, mint az igazgató a’ miskolczi gyűlésen maga is mondá, legfőbb szerepet játszik. E’ tekintetben is hátrább marad a’ herczeljászsági vonal Ugyanis Debreczen, Szoboszló és Nádudvar a’ vasútvonalba eső földterületet a’ társaságnak már ingyen felajánlották, ’s ha nem csalódunk, Kisújszállás is, — van reményünk a’ kardszagi közönség, p.ladányi és t.szentmiklósi uradalmaktól is hasonlót várhatni. De ha ez nem történnék is, az egész vonal hoszsza, mint mondók, 15 mföld, az ingyen megajánlott földterület ebből 8 mföldet tesz Amott a’ debreczeni határoni megajánlottat kivéve, 22 mföld vár kisajátításra. Itt 3 földbirtokossal, amott az egész vonal hoszszában számtalan apró , a’ párisi Simonkint szertelen követelésekkel előállható közbirtokossal kellene vesződnie. Itt nagyobb részint a’ kisajátítandó föld közlegelő, amott mivelésalatti szántóföldek, mellyek kisajátítása többe kerülend. E’ tekintetben tehát a’ szolnok-kunsági vonalnak a’ berczel-jászsági felett elsőbbsége semmi esetre kétségbe nem vehető. De nézzük a’ reméllendő jövedelmet Ezt népesség és termékbőség biztosítják. A’ Szolnok n. kunsági vonal 5 népes m. városon megy keresztül, mellyekhez hasonlók, a’ más vonalban, Jászberényt és B.-Ujvárost kivéve, nem találtatnak. Ezen 5 m.város, az egri érseki és tiszántúli hely egyházi névtár szerint 52 ezer lelket számlál, a’ vonaltól 2 mföldnyire eső helyek lakosaival együtt pedig a’ 100 ezret haladja, — kik habár nagyobb részt mezőgazdaságot folytatnak is, van köztük számos kereskedő-család; — kevés kivétellel mindnyája szabad ’s vagyoni és szellemi tekintetben a’ haza bármelly vidéke lakosai felett álló nép. Termékbőségét illetőleg, az e’ vonalba eső föld e’ tekintetben a’ Bánság után tehető. Mindennemű gabona és takarmány rajta legnagyobb mennyiségben és legjobb minőségben terem. Honunkban talán nincs olly tájék, melly hasonló terjedelmű téren, annyi lovat, szarvasmarhát, juhot és sertést nevelne. De a’ mellett, hogy népe termesztő, daczára rész utainak, kereskedést is űz Pesttel és Debreczennel, a’ mennyiben kézműipara mi sem lévén, kénytelen azokért az említett helyeket több ízben meglátogatni. Megvan hát már a’ természettől a’ kereskedés első alapja e’ vidéken ezáltal is vetve; — de még inkább azon körülménynél fogva, hogy nemcsak a’ vasútvonalba eső 5, hanem az oldalvást közelfekvő 4 városnak is, már jelenleg is, vásárai vannak. A’ berczel-jászsági vonal ellenben, egy két helyet kivéve, nagyobb részt nyomom apró falvakon visz keresztül, mellyekből a’ társaság sem utasok, sem a’ föld soványabb léte miatt kereskedési czikkek szállítására nem számíthat. Mindezen előszámlált oknál fogva, tisztán áll előttünk ’s nyíltan merjük kimondani, mikint a’ középponti vasúttársaság saját érdekét fogja elvéteni akkor, ha a’ pest-debreczeni vasutat , a’ kevesebb költséggel felépíthető és nagyobb szállitá- *) A’ közlók kivonatára a’ P. Hirlap után kivonatban szerk. #*) Czeglédig fog terjedni ’s most legalább innen szándék vitetni mind Jászság mind II. Kőrös és Kecskemét felé az ágakat szerk.