Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1847-02-25 / 16. (17.) szám

TÁRSALKODÓ. l­d. szám 1847. Pest február 25k én Alföldi észrevételek a’ központi vasút körül.*) Szabolcsban Nádudvar mezőváros közbirtokossága, át­hatva azon magasztos eszmétől, hogy a’ vasútnak, mint az ipar és kereskedés hatályos emeltyűjének létesítését könnyíte­ni annyi, mint a’ civilisatio jótékony sugárinak szétlövelésére tért, csatornát és szabad utat nyitni, a múlt évi odt. hóban tartott gyűlésében elhatározta, szinte 3 mföldnyi hoszszu ha­tárán keresztül, a’ középponti vasút számára, minden szüksé­ges földterületet ingyen szolgáltatni ki olly feltétel alatt, hogy e’ vonal 1848. évben elkezdetvén, legfölebb 5 év alatt elké­szüljön. Ezenkívül erélyes felszólító leveleiben megkereste a’ szolnok-debreczeni vonalban eső földbirtokosságokat, hogy ha­sonló áldozatok tételére lennének szívesek. E’ felszólításra mai napig csak­­ Szoboszló város válaszolt, készségét szinte nyil­­ványitva, határán keresztül a’ vonalba esendő földnek ingyen átengedésére; azonban magány-kútfőből úgy értesültünk n.­kunk Kisújszállás felől is, mikép a’ nádudvari felszólítás ott is rokonszenvre talált ’s hasonló határozatot eredményzett. Ezeket előrebocsátva, a’ középponti vasutat illetőleg, le­gyen szabad néhány igénytelen szót elmondanunkat. Miután a’ középponti vasút terve a’ nyilványosságnak soha átadva nem volt, mi alföldiek sokáig nem tudók, hogy a’kisajátítási 1. czikk­­ben említett pest-debreczeni vasútvonal mely irányban fog Debreczennek vitetni, mig végre az előmunkálatok egész Szol­nokig megkezdették. Ekkor csalhatlanul hittük, hogy a’ ter­vezett vasút Pesttel, Szolnok, Törökszentmiklós, Kisújszállás, Kardszag, Nádudvar és Szoboszlón keresztül fogja kapcsolat­ba hozni Debreczent. Azonban e’ hitünket semmivé téve egy utóbb kezünkbe került vasúti földabrosz, mellyből láttuk, hogy a’ szolnoki vasút csak Berczelig fővonal,**) azontúl csak mel­lékág, mert a’ fővonal Czegléd-Berczeltől Jászberényen, He­vesen, Sz. Istvánon, T. Keszin és B Újvároson át van tervez­ve Debreczenhez. Értésünkre esett továbbá, hogy társaság a­­lakult Miskolczon, oda munkála, hogy egy Sz. Istvánnál vagy T. Reszinél kezdendő mellékággal Miskolczot a’ fővonalhoz kös­se. Végre a’ középponti vasút igazgatója, Zichy Ferencz ő magának a’ miskolczi vasúttársaság gyűlésébeni nyilatkozata tisztába hozott bennünket a’ vasútvonal dolgában, kinyilatkoz­tatván, mikép a’ vasúttársaság f. febr. hóban tartandó gyűlésé­ben fog végkép a’ vasút debreczeni vonala melly irányban vi­­tetésének kérdése eldöntetni. Ezek igy lévén, szükségesnek látjuk a’ két tervezett vo­nal előnyeit és hiányait felfejteni, hogy igy a’ középponti vas­úttársaságnak alkalom nyujtassék helyesen tehetni meg a’két vonal közti választást. Mi azt véljük, hogy a’ szolnok-kunsá­­gi vonal a’ berczel-jászsági felett többszörös elsőbbséggel bir, még pedig következő szempontokból: A’ vasúttársaság érde­ke azt kívánja, hogy a’ vasút minél kevesebb költséggel épül­jön ’s felépülvén, minél többet jövedelmezzen. E’ részben már a’ szolnok-kunsági vonal a’ másik felett nagy előnynyel bir. Mert Szolnok Debreczenhez 15 mf., Bérezel pedig, a’ kezünk­nél levő földabrosz szerint, 24 mf Itt tehát, ha N. Kunságon viszi keresztül a’ vasutat, a’ társaság 9 mfdet meggazdálkod­­hatik. A’ földterület továbbá Szolnoktól a’ N. Kunságon keresz­tül Debreczenig olly egyenes síkság, mellyen általában egy lábnyi magas töltésen átal vezethető a’vasútvonal. A’ lapályo­­sabb rész, melly magasabb töltéseket igényel, Kisújszállás és Kardszag közt, az úgynevezett Karajános és ugyancsak Kard­szagtól a’ nádudvari határig terjedő zádor-ágotai fenekek, leg­­felebb 1 mföldre számítható. Ezen téren azonban árvíz ide­jén is legfelebb másfél lábnyi a’ vízállás, — most pedig a’ti­­szavölgyi társulat által T. Dobnál emelt gát által ezen tér e­­gészen vízmentesnek tekinthető. Vegyük már most a’ herczel­­jászsági vonalt. Itt mellőzve a’ J. Berény és Heves környéké­­ni homokos emelkedéseket, olly vizjárta lapályokat kell a’ vas­útnak átmetszeni, mellyek, nagy terjedelmöknél fogva, az é­­pitési költségeket alig felszámithatólag sokszorozzák. Hivének a’ zagyvamenti vidékek, a’ T. Részitől B. Újvárosig átmérőleg 5 mföld hoszszu Veres nád nevű lápos tiszai rétségek, rmely­­lyek, a’ Tisza közelében feküdvén, az egy nagyocska zápor által is középvizállásán felül emelkedő Tisza kiöntései által é­­ven át több ízben által elborittatnak. Vegyük már most a’ kisajátítást, melly vasutaknál, mint az igazgató a’ miskolczi gyűlésen maga is mondá, legfőbb szerepet játszik. E’ tekintetben is hátrább marad a’ herczel­­jászsági vonal Ugyanis Debreczen, Szoboszló és Nádudvar a’ vasútvonalba eső földterületet a’ társaságnak már ingyen felajánlották, ’s ha nem csalódunk, Kisújszállás is, — van re­ményünk a’ kardszagi közönség, p.­ladányi és t.­szentmiklósi uradalmaktól is hasonlót várhatni. De ha ez nem történnék is, az egész vonal hoszsza, mint mondók, 15 mföld, az ingyen megajánlott földterület ebből 8 mföldet tesz Amott a’ debre­czeni határoni megajánlottat kivéve, 22 mföld vár kisajátítás­ra. Itt 3 földbirtokossal, amott az egész vonal hoszszában számtalan apró , a’ párisi Simonkint szertelen követelésekkel előállható közbirtokossal kellene vesződnie. Itt nagyobb ré­szint a’ kisajátítandó föld közlegelő, amott mivelésalatti szán­tóföldek, mellyek kisajátítása többe kerülend. E’ tekintetben te­hát a’ szolnok-kunsági vonalnak a’ berczel-jászsági felett el­sőbbsége semmi esetre kétségbe nem vehető. De nézzük a’ reméllendő jövedelmet Ezt népesség és ter­mékbőség biztosítják. A’ Szolnok n. kunsági vonal 5 népes m. városon megy keresztül, mellyekhez hasonlók, a’ más vonal­ban, Jászberényt és B.-Ujvárost kivéve, nem találtatnak. E­­zen 5 m.város, az egri érseki és tiszántúli hely egyházi név­tár szerint 52 ezer lelket számlál, a’ vonaltól 2 mföldnyire eső helyek lakosaival együtt pedig a’ 100 ezret haladja, — kik habár nagyobb részt mezőgazdaságot folytatnak is, van köztük számos kereskedő-család; — kevés kivétellel mindnyá­ja szabad ’s vagyoni és szellemi tekintetben a’ haza bármelly vidéke lakosai felett álló nép. Termékbőségét illetőleg, az e’ vonalba eső föld e’ tekin­tetben a’ Bánság után tehető. Mindennemű gabona és takar­mány rajta legnagyobb mennyiségben és legjobb minőség­ben terem. Honunkban talán nincs olly tájék, melly hasonló terjedelmű téren, annyi lovat, szarvasmarhát, juhot és sertést nevelne. De a’ mellett, hogy népe termesztő, daczára rész u­­tainak, kereskedést is űz Pesttel és Debreczennel, a’ mennyi­ben kézműipara mi sem lévén, kénytelen azokért az említett helyeket több ízben meglátogatni. Megvan hát már a’ termé­szettől a’ kereskedés első alapja e’ vidéken ezáltal is vetve; — de még inkább azon körülménynél fogva, hogy nemcsak a’ vasútvonalba eső 5, hanem az oldalvást közelfekvő 4 vá­rosnak is, már jelenleg is, vásárai vannak. A’ berczel-jász­sági vonal ellenben, egy két helyet kivéve, nagyobb részt nyo­mom apró falvakon visz keresztül, mellyekből a’ társaság sem utasok, sem a’ föld soványabb léte miatt kereskedési czikkek szállítására nem számíthat. Mindezen előszámlált oknál fogva, tisztán áll előttünk ’s nyíltan merjük kimondani, mikint a’ középponti vasúttársaság saját érdekét fogja elvéteni akkor, ha a’ pest-debreczeni vas­utat , a’ kevesebb költséggel felépíthető és nagyobb szállitá- *) A’ közlók kivonatára a’ P. Hirlap után kivonatban szerk. #*) Czeglédig fog terjedni ’s most legalább innen szándék vitetni mind Jászság mind II. Kőrös és Kecskemét felé az ágakat szerk.

Next