Piarista gimnázium, Tata, 1872
t alakítják, egyedül a napnak köszönik; a csira nap nélkül fejlődik a föld alatt is, de csak akkor képes a szervetlen tápanyagot saját részeivé átváltoztatni, ha földből kisarjadzik. A szénsav mérges hatású gáz; ha a községben csak egy százalék van, már halált hoz az embernek. Minél kevesebb szénsav van a levegőben, annál egészségesebb. S minthogy a növények a szénsavat magukba veszik és abból az előnyt, az életadót adják csak vissza a községnek, azért sokkal egészségesebb a falusi, mezei, erdei levegő. De mivel a növények csak a nap hatása által bontják fel a szénsavat, csak nappal lehelnek ki élenyt, éjjel pedig a fölösleges szénsavat adják ki, nem tanácsos tehát egészségi szempontból hálószobákban sok virágot tartani. Az állatok és az ember táplálékot részben a növényországból vesznek. Anövények és az állatok tápláléka két részre osztható, melyek összetevésekben egymástól lényegesen külömböznek; ezek egyike a vér és egyéb szervek képzésére fordíttatik, míg a másik azon szolgálatot teszi, melyek szobáinkban és gépeinknél a tüzelő anyag: fa, szén. A czukor és keményítő az ételekben farostoknak tekintethetnek. A zsír szén egyhús voltánál fogva a kőszénhez áll legközelebb. Testünket épen úgy, mint kemenczéinket tűzanyagokkal fűtjük. Ez anyagok ugyanazon alkotó elemekből állanak, mint a fa, a kőszén, de emezektől lényegesen azáltal külömböznek, hogy amazok az emberi test nedvei által oldatnak fel, ezek pedig a tűz által bontatnak szét. A tápláléknak mily nagy befolyása van az ember testi és szellemi életére, hangosan bizonyítja a történelem, mert kimutatja, hogy oly népek, melyek bőven el voltak látva élelmiszerekkel, műveltség tekintetében mindig sokkal előbbre voltak olyanoknál, melyek csak hosszabb fáradság után szerezték meg a táplálékot. Ott látjuk p. az ókorban Aegyptomot, mely Herodotus hiteles kútforrások utáni állítása szerint Amasis uralkodása alatt nem kevesebb mint 20,000 népes várossal birt. Ez állítást erősíti meg Diodorus Siculus, ki mondja, hogy Aegyptomnak 18,000-nél több városa volt. Vagy Amerika fölfedezőinek iratai szerint Peruban, Brazíliában, Mexikóban művelt, rendezett államok voltak. A vegytan ezek szerint lényeges befolyást gyakorol az ember testi és szellemi életére is. A természettudományok tanulmányozása a nevelés eszköze. A nevelés nem egyéb, mint az ember testi, lelki tehetségeinek kimivelése. A szellemi tehetségek, az érzés, gondolkodás, vágyás, melyeket fejleszteni és tökélyesíteni a nevelés feladata. A gondolkodás fejlesztésére egyetlen egy tudomány sem nyújt bővebb anyagot, mint épen a vegytan; egy sem alkalmasabb a megfigyelés talentumát inkább fölébreszteni és a gondolkodóész törvényeit az okok és hatások felkeresésében megállapítani. A mily mérvben az emberi szellem belátása növekedik, erősödnek minden egyéb tehetségei is minden irányban. A vegytan szoros összeköttetésben van a fizikával, mely ismét a csillagászattal és mennyiségtannal függ össze. Mindezek alapja az egyszerű természetbúvárlás. A vegytan, s egyáltalában a természettudományok feladata: a jelen homályát felderíteni. Tehát nem a felvilágosult kor fiai vagyunk? Korántsem még. Napjainkban vajmi kevés felvilágosult férfi van, a nagytöbbség még folyvást homályban sínlik. Mit tud p. a földműves v. az iparos vegytanfolyamatról? Sőt nemrégiben azon nézet is uralkodott, hogy a tudomány a népnek nem való, mert annak ártalmára van. Ezen árnyék a műveltebb osztályúak közt is föllelhető. Még napjainkban is láthatni kártyákat vetni, ólmot önteni, dióhajat úsztatni, hagymát metélni stb. A vegytan, mint önálló tudomány a leghatalmasabb eszközök egyike a magasabb szellemi műveltségre; tanulmányozása nemcsak azon okból hasznos, mert az emberek anyagi érdekeit előmozdítja, hanem azért is, mert általa egy pillantást vethetünk a teremtés azon csodáira, melyek bennünket közvetlen környeznek, melyekkel a legszorosabb összeköttetésben van létünk, fönmaradhatásunk s továbbfejlődésünk. A história, filozófia és klaszikai tanulmányok által az értelmi világról, a nyomozás és gondolkodás törvényeiről, az ember szellemi természetéről szerzünk tudomást. A történelem az emberi szellem fejlődésének tüköre; megmutatja az ember tetteiből hibáit és tévedéseit, erényeit, nemes és tökéletlen tulajdonságait. Ellenben a természetvizsgálat megtanít a mindenség, a tökéletesség, a végtelen bölcsesség történetét a legmagasabb, legfönségesebb lény műveiből megismerni; ezen történet nélkül az emberi szellem tökéletesítése nem képzelhető, nélküle halhatatlan lelke méltóságának és rangjának, melyet a világegyetemben elfoglal, tudatára nem juthat. „Midőn így ír a vegytannak a legközelebb múltban elhunyt királya, Liebig Justus — minden idők