Piarista gimnázium, Tata, 1874
A tatai kegyesrendi ház s gymnasium története vázlatilag. 1. Tanintézeteink, mint a nemes erkölcsök, szépművészetek és tudományok áldást hozó csarnokai, részint dicsően uralkodó fejedelmeinknek, részint a vallásosság s művelődés terjesztése körül buzgólkodó vagyonos egyházi s világi főurainknak köszönik létöket. Ily nemes cél lebegett galanthai Esterházy Miklós gróf, aranygyapjas vitéz, Sáros vármegye főispánja, a koronás király oroszországi követe előtt, midőn Tatán a kegyes-rendieket, kik azon időben Magyarországon már 17 tanintézetben vezeték az ifjúságnak az igaz-, szép- és jóra való oktatását, alapítá; fényesen igazolván ez által a nm. gróf Esterházy családnak maecenási érdemeit a tudomány és művészet ápolása körül. A nagy alapító megáldva a szerencse javaival, de egyszersmind az igaz-, szép- és jónak szeretetével, jól tudta, hogy a haza és emberiség iránt szent kötelességeit leginkább azzal rója le, ha fölállít egy tudományos intézetet, melyben az ifjak észtehetsége fejük, szive pedig nemesedik, melynek feladata a hazának hű polgárokat, az egyháznak pedig erényes híveket nevelni. A helvét hitvallásuaknak volt ugyan Tatán akkor hires nyilvános tanintézetek bölcsészeti és theologiai karral, de az 1730 körül megszüntettetett, így égető szükséggé vált egy uj tanintézet, hogy a város és vidéke szegényebb sorsú gyermekei közt a vallás, erény és tudományosság mindinkább terjedjen. A dicső alapító azonban egyetlen vágya teljesülését nem érhette meg, mert a halál őt 1764. jan. 21. kiragadta az élők sorából. Ennélfogva végrendeletének gondos és szigorú végrehajtója Esterházy Ferencz gróf azonnal érintkezett Tapolcsányi Gergelylyel, a kegyes tanitórendiek provinciálisával, kinek megegyezése folytán az alapítványi okmány elkészíttetett és szentesíttetett. E szerint átadatik a kegyes tanitórendnek a tó délnyugati partján 84 ölnyi hosszú és 42 ölnyi széles terület a rajta levő épületekkel együtt, melyeket egykor a gróf Esterházy József által alapított majki kamaldulensisek emeltek *), és a Katona-utcában jókora nagyságú kert. A tanárok tartására biztosíttatott néhány ezer frtnyi alapítvány, eltörölhetlenül az uradalomnál letéve, melynek évi kamatjait húzza a ház, de újabb időben a körülmények változtával a kiadások nagyobbodván, még a rend központi pénztárából kap évenkénti segélyt; az uradalom az iskolák és társház fölépítésére kivántató anyagot szolgáltatja stb., a rend pedig tartozik ezen segélylyel a szükséges épületek fölállításáról gondoskodni. *) A majki néma barátok, vagyis kamaldulensisek e helyen 1748. május 25-én hajnalban szokásos egyházi szertartások mellett tették le reszidentiájuk alapkövét; de szigorú aszkétai életüknél fogva inkább kedvelvén a várostól minél távolabb fekvő helyeket, soha igényben nem vették. Fentartottak ugyan maguknak egy szobát azon célból, hogyha valamelyik közülük fontos dolog elintézése végett Tatába kénytelen menni, legyen hova szállnia. Az itt alapított kamaldulensisekröl említés történik „Posthuma memoria Jos. Esterhazii. Tyrnaviae S. J. 1754.“ cimü könyvben, hol a 221. lapon ezeket olvashatni: „In oppido etiam Tata, meridionali latere grandis piscinae, situ conspicuae altitudinis, ac prospectus longe lateque patentissimi, quempiam desertum donat Josephus (t. i. gróf Esterházy) Ordini hortum, sic tamen, ut vel vicinas, vel eius certe solo structas domunculas possessoribus suis aere praesente (ut aestimatae fuerint) persolvant Patres.“ Ugyanazon munka 244—ili lapja azonban még bővebben szól alapittatásukról, hol ezek állanak: „Ad Annum septimum et quadragesimum Josephus catenatis colluctatus infirmitatibus Cseklészii IV. Id. Quint. Maikensi Camaldulensium Eremo in Tatae Oppidi Territorio Appertinentias perpetuo et irrevocabili donat Jure, duarum integrarum sessionum, quarum una pertineat ad Curiam Maracskoianam, alia hunc in usum plane extra fundos Curiales, Inscriptionales, Colonicales sit excisa. Campus vero utriusque in ternis (quas vocant) Calcaturis, plane CCXL caperet Posonienses modios; Pratum unum solidorum ferax XL foeni cumulorum; spatium vacuum et cespitosum ipso in oppido LXXV longum, XXV latum Orgias, et adsitum ripae meridionali maioris piscinae a tergo arcis, pro struenda domo, seu Residentia, quales in vicinis ad Regulares Eremos urbibus et oppidis haberi, procurandorum opportunius necessariorum ergo Instituti est; Horreo pariter, Granario, Ilorto, Allodio erigendis.“