Piarista gimnázium, Tata, 1881

A­mm Isii is a fű­ között. Az összes ph­ilosoph­iai rendszereknek napjainkig elért s bizon­yára csak időhöz kötött végső eredményekép kétségkívül azon rend­­zer tűnik elő, melyet Comte alkotott meg s melynek tovább fejlesztés­e Spencer Herbert és követőinek van fen­tartva azon biztos reményben, úgy ez lesz az egyedüli út, mely a positív philosophiához vezet, A hit általános érvényre való emelkedése előtt szemet húnynunk nem tabad, hacsak a philosophia jelen állásáról tudomást venni nem aka­­rok. Ezt nem tehetjük. Azért jó eleve sietünk rá, bár futólag, hivat­­ozni már csak azért is, mert minden felől hangzanak e szavak: övé fejlődés korszaka, övé a jövő! Spencer philosophiai rendszere azon­­b­ ha fog is oly felfedezéseket tehetni s vívmányokat elérhetni, melye­it a positiv philosophia magáénak vallana, de nem fogja elérhetni ha azt, hogy bizonyos a p­r­i­o­r­i és teleologikus irányzatait s egyéb fedéseit is magába fogadja. S legyen bár igaz a bevallás, hogy óhaj­ul­ó­s legjobb volna az oly philosophia, mely vallássá alakulhatna át, a positiv philosophia, mely Lewes szerint „minden kutatásra erjesztése azon módszereknek, melyek a physikai tudományokban éményeseknek bizonyultak — átalakítása a positiv tudománynak phi­­pphiává — összefoglalása minden tudásnak egy egyöntetű tanegészben, gy képes vallást és ennél fogva politikát is szolgálni— s­ mégis ki­­­nyilatkoztatnunk, hogy a „minden ismeret rendszeresítése “-ig igen­­ hosszú időnek kell még fölöttünk elszárnyalnia. S akkor is vajjo f­ogja-e érni czélját, oly kérdés, melyre nagyobb valószínűséggel mint , sőt talán biztosan azt felelhetjük, hogy: nem. Mert ha a positivis? 1) Lewes : A philosophia tört. HE, k. 569. },

Next