Felsőkereskedelmi iskola, Temesvár, 1886

A Nyárád völgye.* Fekvése, területe, határai, felszíne. A bérezés Erdélynek egy kies tájára, a Nyárád völgyébe kivánom elvezetni az olvasót. A Nyárád völgye Maros-Torda megyében a Maros völgyének egyik­ baloldali mellékvölgye, mely Maros-Vásárhelytől majdnem pontosan éjszakkeleti irányban vonul be a Mezőhavas hegytömegbe , melyen 765 k­m. hosszúságban a neki nevet adó Nyárád folyócska kanyarog véges végig. (A Nyárád hosszát vesd össze a Balaton hosszúságával.) Rövid az egész völgy, mely a székelyföldnek egyik dúsan termő helye; népsűrűség tekintetében pedig — kivéve a nagy­városokat — páratlan területe hazánknak. A Nyárád folyó és mellékpatakjai mellé 07 falu helyezkedett el, mely közül öt Kis- Küköllő­, a többi Maros-Torda megyéhez tartozik. Ezen érdekes és sajátságos völgy az éjszaki szélesség 42, 5'— 42n 52' 30", a keleti hosszúság 46' 25"— 46, 42'20" közt terül el; területe 555*57246.5­0km.** A Nyárád völgye természetes határai éjszakán a görgényi s a Maros és Nyárád közti hegyválasztó, keleten a görgényi hegység, délen a Nyárád és Küküllő közti hegyválasztó, nyugaton a Maros folyó. Az egész völgy felszíne egy hegyek által elzárt, dús növény­zettel, regényes fekvéssel megáldott, sűrűen népesített falvak csoportjaival díszlő róna, melynek laposságát a legcsekélyebb domb sem zavarja meg. A nyárádmelléki hegysorok a görgényi havasból és a Bekecsből kiindulva egyenkezűleg délnyugatra vonulnak; a jobbparti hegysor a Maros völgyétől, a balparti pedig a Küküllő völgyétől választja el a Nyárád völgyét. A völgy Bere-Keresztúrtól Andrásfalváig nagyon keskeny, sőt azon alul is annyira, hogy pl. Szereda, Szt.-Anna és Tompa között 35 kim., Szt.-Gerlicze és Baczka-Madaras között 38 kim. s Vaja és Akos­­falva között, mely legnagyobb szélessége e völgynek, 3*8 kim. A nyárádmelléki hegyeknek a következő főrészei különböz­tethetők meg: 1. Azon hegyláncz, mely a Nagy- és Kiság nevű s később a Nyáráddá egyesülő patakok között terül el. Ezen, valamint a nyárádmelléki hegyek a Mezőhavasból (1766 m. magas) indulnak ki. Ezen említett hegyláncz majdnem a Nagy- és Kiság patakok . A k. m. földrajzi társaság által 1884-ben első pályadíjjal koszorúzott mű. Helyszűke miatt itt-ott kihagyással közöltetik. Szerző: ** Marostorda megyei mérnöki hivatal.

Next