Heti Új Szó, 2009. október-december (13. évfolyam, 40-52. szám)
2009-10-09 / 41. szám
( 2.) 2009. október 9., péntek IN MEMÓRIÁM BARTÓK Évek óta figyelem, mekkora türelemmel és kitartással igyekszik a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság ébren tartani az emlékezést a kis bánsági városban, ahol annak nagy fia megszületett. Bartók Béla születésének és halálának évfordulóján minden egyes alkalommal elhelyezik a város központjában álló szobornál a kegyeletes emlékezés virágait és minden egyes alkalommal felcsendül a zene is. Soha olyan kevesen nem állták körül Jecza Péter Bartók-szobrát a koszorúzáskor, mint az idén. Mintha csupán a Pro Bartók Társaság, valamint Szeged és Temesvár zenei felsőoktatási intézményeinek a kis magánügye lenne emlékezni és emlékeztetni. Eddig még soha nem vett részt a temesvári zenei élet egyetlen intézménye, volt, amikor - akárcsak az idén - nem jelent meg sem a város vezetői közül senki, sem azok közül valaki, akik annyit papolnak önazonosságunk és identitásunk megőrzéséről, hagyományaink és nagyjaink emlékének ápolásáról, meg ilyenekről. Egy nappal a vasárnapi emléknap előtt Nagyszentmiklóson jelentette be az ország elnöke, hogy másodszor is indul az elnökválasztási versenyben. Elképzeltem, mekkora botrány lenne Ausztriában, ha Salzburgban járván, az osztrák kancellár egy szót sem ejtene Mozartról. Nem volt. Sem, aki ezt szóvá tette volna. És nem ez volt az egyetlen botrányos dolog aznap Nagyszentmiklóson. Döbbenettel vették észre az egybegyűltek, hogy a szobor talapzatáról valaki vagy valakik eltüntették a három nyelvű feliratokat hordozó bronztáblácskákat. Senki nem tudja mióta hiányoznak onnan. Szomorú ünnep az, amelyet így meg tud rontani a gyalázat. Ezután került sor az emlékező koncertre a római katolikus templomban. A Szegedi Tudomány Egyetem Zeneművészeti Kar és a Nyugati Egyetem Zeneművészeti Fakultásának művészei és hallgatói léptek fel. Marchesi, Gounod és Wolf Péter Ave Mariáját Szélpál Szilveszter, és Péter Csilla éneklete, Magda Dávid orgonakísérete mellett, aki Liszt Consolation c. művét is előadta a temesvári MUZIKIA zenebolt által rendelkezésre bocsájtott digitális orgonán. Klebniczki György egy-egy Debussy- és Schubert-művet adott elő. A nagyszentmiklósi Bartók-rendezvények sorában először adott otthont a templom egy ilyen ünnepi koncertnek. Szerencsés választásnak bizonyult. Nemcsak azért, mert külön hangulatot teremtett, de azért is, mert remek akusztikájával remekül szolgálta a felhangzó zeneszámokat. Meghatóan bensőséges ünnep volt ez Bartók szülővárosában. Beszédek és szónoklatok nélkül is. Koncert után a lassan hagyományossá váló zarándokutat járta be a résztvevők kis csoportja, amelynek állomásai Bartók szülőháza és a katolikus temetőben a Bartók család sírja. Sehol nem cseng, szívbemarkolóbban az Elindultam szép hazámból, mint Nagyszentmiklóson a Bartók család ott elhantolt tagjainak örök nyughelyénél. Egy olyan temetőben, amelyben lassan szaporodnak a sírok, és amely sírokra ritkán kerül már virág, mert a hozzátartozók nagy része már rég elindult más tájaira a világnak. Megható volt látni, hogy Nagyszentmiklós világhírű szülöttje családjának a sírján virítanak a virágok, gondos kezek ápolják, és van, aki még meggyújtson időnként egy gyertyát. Koczka György Koczka György IDE NEKEM AZ OROSZLÁNT IS Beindult az őszi betakarítás a politikában. Elkezdték ezt a liberális demokraták - vagy demokrata liberálisok? - ezeknél nem lehet tudni mi a sorrend és elsőbbség demokrácia és liberalizmus dolgában. Azzal kezdték, hogy betakarították a szocdem miniszterek tárcáit is. Mint igazi polihisztorok, mindegyik miniszter két tárcát kapott. Igaz, egyre üresebb tárcákat, de ez őket nem zavarja. Úgy tettek, mint a nagy Will amatőrjei a Szentivánéji álomban: ide nekem az oroszlánt, mondta az egyik műkedvelő, amikor a szereposztásról volt szó, és abban egy bőgő oroszlán is szerepelt. Ezek a miniszterek nemcsak polihisztorok, hanem oroszlánok is. Bőgni ugyan csak Beszeszky elnök bőg, de ők azok, akik csóválják hozzá a farkukat. Az új kormány úgy alakult meg, hogy koalícióra lépett önmagával. Ami könnyen a halálát jelentheti, mert elnök urunk, a tengerész eddig még minden koalíciót megfúrt. Ugyanaz a kormányunk van, mint eddig, ugyanannyi minisztériummal, de feleannyi miniszterrel. A miniszterelnök a tanügyminiszter is. Ez így helyes, aki tudja, csinálja, aki nem tudja, irányítja. Mert, hogy ha vizsgáznia kellene alkotmányjogból, amit tanít, már rég megbukott volna. Miniszterelnökként is megbukott volna. Mindenütt másutt. A gazdasági miniszter vállalta az egészségügyi tárcát is. Ettől a gazdaság nem lesz egészségesebb, sem az egészségügy gazdagabb. A közlekedésügyi miniszternek ráadásként odaadták a mezőgazdaságügyi tárcát. Ezentúl nemcsak vasutasok fognak kisiklani, hanem földművesek is. Aki a turizmushoz ért, annak a demo-liberális logika szerint a környezethez is kell értenie. És ért is. Egyelőre az elnök környezetéhez. A pénzügyminiszter mostantól kezdve a munkaügyért is felel. Már annyi munkáért, amennyit ebben az országban végeznek. De a pénzügy és a munkaügy továbbra is kényes ügy marad. Csak a honvédelem és a kultúra miniszterei nem kaptak még egyegy minisztériumot. Pedig milyen szép párosítás lett volna a hadügy és a kultúra párosítása! Ott állhatott volna a miniszter egyik kezében a stukkerrel, a másikban egy lanttal, de nem kapta meg a második tárcát, talán azért, mert fegyverek közt hallgatnak a múzsák. Csak a politikusok pofáznak rendületlenül. Vagy kaphatta volna a kultúra minisztere a hadügyminiszterségét is, de ahhoz a kultúra minisztere nem eléggé katonás alkat. Csak vigyázzban állni tud kifogástalanul. Mindenki boldog. A libodomok boldogok, mert ezentúl kétszer annyit tolhatnak el, mint eddig. A szocdemek boldogok, mert ezentúl nem kell fél napot kormányozniuk, fél napig pedig ellenzékben lenniük. Ők nem bírják a dupla szereposztást. A liberálisok boldogok, mert igazuk volt, amikor megjósolták, hogy Beszeszky elnökkel talán a turisztika és most már a környezet miniszterének a kivételével senki sem tud kijönni. Csak bemenni. A magyar demokraták is boldogok. Boldogan támogatnak egy kisebbségi kormányt, végre ők is támogathatnak egy kisebbséget és az a kisebbség most láthatja majd, milyen keserves dolog az, ha valakit támogatnak. Beszeszky elnök is boldog. A nagy boldogság Nagyszentmiklóson ütötte meg, mint a mozdony füstje a mozdonyvezetőt. Ott jelentette be, hogy indul az elnöki posztért, Nagyszentmiklósról akar eljutni a kotrocsényi palotába. Szerencséjére helikopterrel teszi meg ezt az utat, mert a vasúton fennáll a kisiklás veszélye, az országúton pedig a vasúttal való összeütközés veszélye a fenyegető. Mindenki boldog tehát, és végre egységben az ország. Amit eddig egy kézben tartott a kormány, azt mostantól két kézben tartja. Minden az övé. Övé az ország. Övé a hatalom. Övé a dicsőség. Mindörökké? Ámen? Sziri FONÁKJA HETI ÚJ SZÓ HETI , Uj szó Regionális KözéletMietila: Megjelenik minden pénteken Temesváron (terjesztett Temes, Arad, Krassó-Szörény, Hunyad megyében). GRAUR JÁNOS (főszerkesztő), MAKKAI ZOLTÁN (gazdasági igazgató) Munkatárs: Dudás József (sport), Sipos Enikő (család-egyház), Joó Imre (hírek), Koczka György (jegyzet), Kiss Károly (mezőgazdaság), Kovách Éva (keresztrejtvény), dr. Lakatos Gábor (egészségügy), Baruta Kriszta, dr. Kiss András,dr. Udvardy László, Vicze Károly, Király Zoltán (Lugos), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich és Schreiber István (Hunyad megye). Tördelőszerkesztő: Lázár Ildikó és Nemes Gabriella Szerkesztőség és kiadóhivatal (Reflex Kft.): 300024 Temesvár, az 1989-es Forradalom útja 8-as szám, tel: 0256/ 498209, tel./fax.: 0256/ 496708, mobil: 0723-567370, 0723-567371, e-mail: hetiujszo@yahoo.com. Honlapunk: www.hhrf.org/hetiujszo POSTAI KATALÓGUSSZÁM: 13122. Nyomatott a WEST TIPO INTERNATIONAL nyomdában. Tel.: 244007. ISSN 1223 - 7671 Lapszámunk megjelenését a támogatta.