Heti Új Szó, 2015. október-december (21. évfolyam, 40-52. szám)
2015-10-09 / 41. szám
ca 2015. október 9., péntek !" NAGYVILÁG * NAGYVILÁG * NAGYVILÁG * Merkel és Hollandé történelmi vitán az Európai Parlamentben PLENÁRIS ÜLÉS Sajtóközlemény Az Európai Unió helyzetéről és közös kihívásokról vitázott az Európai Parlament François Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár részvételével, akik személyében szerdán 26 év után ismét együtt szólalt fel a Francia Köztársaság elnöke és a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja a strasbourgi ülésteremben. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, Hollande és Angela Merkel látogatása „a német-francia megbékélés és az európai egység szimbóluma A Francia Köztársaság elnöke, François Hollande: Ahelyett, hogy az európai országok a kísértésnek engedve és egész Európát erőtlenné téve „begubóznának a saját nemzetükbe", az Uniónak „a szolidaritás, a felelősségvállalás és a határozottság egyszerű és egyértelmű elvei mellett" kell kiállnia, nyitottan a világra. Európának határozottan kell fellépnie „a nemzetközi jog brutális megszegése ellen ” Ukrajnában, és felelősséggel kell kiállnia a terrorizmus ellen, „ amely a földrészünk lelkét veszélyezteti ”, mondta Hollande. A francia elnök a menekültek iránti szolidaritás fontosságát is hangsúlyozta. A francia elnök az eurózóna kapcsolatainak szorosabbra fűzését javasolta „a szakpolitikák egyeztetésével, az adórendszerek közelítésével és adóharmonizációval, befektetési, adó- és szociális politikával”. A Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, Angela Merkel: A rengeteg menekült történelmi próbatétel elé állít minket. Az pedig, hogy ezek az emberek emberhez méltó életet élhessenek a saját hazájukban, Európa és az egész világ számára kihívást jelent. Ellen kell állnunk a kísértésnek, hogy nemzeti kormányok hatáskörében próbáljuk megoldani a feladatot. Ehelyett még inkább európai összefogásra van szükség! Németország és Franciaország készen áll erre. Európában csak közösen mérsékelhetjük a menekültek érkezésének globális kiváltó okait. Csak akkor védhetjük meg sikeresen a külső határainkat, ha a szomszédságunkban dúló számos válsággal is foglalkozunk. Törökország ebben kulcsszerepet játszik. ” A néppárt vezetője, Manfred Weber (Németország): 25 éve az önök elődei itt, az Európai Parlamentben kijelentették, hogy nemzeteik kiállnak a demokratikus Európa mellett... Németország és Franciaország a következő évtizedekben is egy demokratikus Európában látja saját jövőjét. Ha Törökország, Jordánia, Libanon és több szegény ország képes a polgárháború elől menekülők millióinak védelmet nyújtani, akkor nekünk, gazdag európaiaknak is képesnek kell lennünk erre a feladatra; kell, hogy legyen ehhez elég bátorságunk. Kell, hogy legyen elég bátorságunk ahhoz, hogy továbblépjünk Európa fejlődésében. A világ nem várja meg, amíg lezárjuk a belső vitáinkat - Európának elkötelezetten tovább kell haladnia. A szociáldemokraták vezetője, Gianni Pittella (Olaszország): A történelem megmutatta, hogy Európa német-francia motorja azáltal vitte előre a kontinenst, hogy volt egy elképzelése Európa jövőjéről: olyan Európát akart, ahol az évszázadok háborúi által megosztott népek megbékélnek egymással, és ez szolgál majd a politikai integráció alapjául. Azonban ma új kezdetre van szükség, új jövőképre, új politikai célra, amely ismét értelemmel tölti meg az Uniót, és amelyben minden tagállam főszerephez jut. Európai Konzervatívok és Reformerek részéről Ryszard Antoni Legutco (Lengyelország) Európa német-francia motorját” hibáztatta „a vezető szerep és a dominancia összekeveréséért”. “Nem gondolják a probléma részének azt, hogy egy vagy két ország dönt az összes többi nevében? ” - tette fel a kérdést. A liberálisok vezetője, Guy Verhofstadt (Belgium): Nézzünk szembe a valósággal: ez a többszintű válság magát az európai projektet sodorta veszélybe. Mi lenne, ha holnap eltűnne az euró? Vagy ha szétesne Schengen? Mi maradna nekünk akkor? Csak a nemzetállamok laza szövetsége. Gazdaságilag gyenge, jelentéktelen a világ színpadán. Ne legyünk naivak: az amerikaiak és a kínaiak szabnák meg nekünk a gazdaság irányát. Asszad és Putyin döntene az európai béke és stabilitás kérdésében. A baloldal vezetője, Gabriele Zimmer (Németország): Lehet, hogy önök újra be akarják rúgni a régi motort. De a németfrancia gép leállt. Mi lesz most, Merkel asszony és Hollande úr? A beszédeiknek elvileg inspirálnia kellene minket... több fontos kérdést felvetettek, de nem festettek fel demokratikusabb jövőt, vagy szociális uniót az Európai Unión belül. Ez egy nagy hiányosság. A zöldek vezetője, Rebecca Harms (Németország) ... Vissza kell térnünk az euró stabilitásához. Nem vezet sehová, ha nincs közös irányítás a közös valuta mögött. Önök ketten azok, akik elvégezhetik ezt a munkát. Újra kell gondol- nunk a menekültpoliti- kát. De az újragondolás nem szólhat pusztán a külső határok fegyveres védelméről. Jó dolog együttműködni Erdogannal, de hiba, ha közben nem szólunk, hogy a kurdok elleni fellépés csak ront a helyzeten. A Szabadság és Demokrácia Európája vezetője, Nigel Farage (Egyesült Királyság): Amikor nemzetük vezetőjeként Kohl és Mitterand idejött, egyenrangú feleket láttak. Most már szó sincs erről. Franciaország eljelentéktelenedett, az euró rabjává vált. Ironikus, hogy a Németország féken tartására létrehozott projekt végeredménye egy németek által uralt Európa lett. A Szabadág és Nemzetek Európája vezetője, Marine Le Pen (Franciaország) ... Nem titulálhatom önt elnöknek, hiszen elődjéhez hasonlóan ön sem gyakorolja elnöki feladatait" - mondta Le Pen Hou de elnökhöz fordulva. „A köztársa», elnöke a francia alkotmány érvényesülésének biztosítéka. Nem vetheti magát alá Berlin, Brüsszel vagy Washington diktátumának, hanem meg kell védenie függetlenségünket. Márpedig ön nem ezt teszi. Ellenkezőleg: amikor teljesen felelőtlenül Merkel kancellár bejelenti, hogy be kell fogadnunk többezer bevándorlót, ön két kézzel tapsol. Amikor aztán kicsit később Merkel bezárja a határt, ön továbbra is csak tapsolni tud. Szíria népének nem az elvándorláshoz, hanem a szülőföldjéhez való jogát kell biztosítani Az Európai Parlament szerdai ülésszakán Andrzej Halemba római katolikus misszionárius a közel-keleti menekültek helyzetéről számolt be: Európának, illetve a politikusoknak az elsődleges feladata az volna, hogy segítsenek a tízmilliónyi külső és fő menekültnek, hogy egy békés és biztonos Szíriában otthon maradhassanak. Hozzászólásában Tőkés László európai képviselő a Halemba atyához csatlakozva lengyel példát is idézett. Lech Walesa volt államelnök — a lengyelországi Szolidaritás legendás vezetője annak idején szintén azért nem hagyta el a hazáját, hogy annak helyzetén változtasson, élhető jövőjéért harcoljon. Szíria nem költözhet Európába. Az igazi megoldás nem az elvándorlás, hanem a politikai helyzet rendezése, a béke és a biztonság megteremtése. Szíria népének nem az elvándorláshoz, hanem a szülőföldjéhez való jogát kell biztosítani...." HETI ÚJ SZÓ A lengyel külügyminiszter "erőfitogtatásnak" minősítette a szíriai orosz hadműveletet Grzegorz Schetyna elmondása szerint Szíria "túl érzékeny térség" ahhoz, hogy magára hagyják, ezért komoly tárgyalásokra van szükség, mert ott "globális szempontból is nagyon komoly dolog történhet". Rámutatott arra, hogy a Szíriával szomszédos Törökország "a NATO-rendszer egyik alapköve". Oroszország szeptember 30. óta hajt végre légicsapásokat Szíriában, azt állítva, hogy kizárólag az iszlamisták állásait támadja. Az Iszlám Állam terrorszervezet állásaira rendszeres légicsapásokat mérnek amerikai harci gépek is. Washington és Moszkva konzultál az esetleges szíriai légtérbeli incidensek elkerülésének módjairól, egyelőre eredmény nélkül.