Temesvári Hirlap, 1924. március (22. évfolyam, 48-72. szám)
1924-03-28 / 70. szám
TEMESVÁRI HÍRLAP 19.M március 28. péntek T. ___„ és Idadóhivatali Temasvár-Belváros, Hl libertății (JeaShercegdâttS Telefonsaim 44—12 Hírlap Timisem A* eWfiwife Ra*aá*trál*B »gém ért» m H m tó,m«te 75 tó, Wsfbea Vidékre pásttá. As fes»» ktSfótót átSmnoU* ham SO H **cr*^wa 270 tó, raejy körSíái TahAfe J»a Sseíhe*| tólffitóS M^asámMiakt». Ax egyes mám Arn 3 Lei Jojfoszláviátoa 1*5© rfinár, Caehatvri« kübaa Ut, li*ry*remigos @00 K, Anasthiitein ISfiO a. Aiuerikátxn» 1 seal, Olaszországban YslaiamtFiiHB^bsa/* Hra. Bukarestben Lei 3*50 Nyomda: Hunyadi grafikai nAt&tvA, a Temesvári Iiirlap nyc«Mjfc Temesvár-Belváros, **■* Tepeş Vodá (Leana4*rf $ TelefoBOTárB 14 — 14 ansaaisii Baesa«Hisisi!a&H^0B8 B 70. szánj.: Népek és nemzetek veszedelméről, írta: SCaS»©s Ármin. •Az új likbérleti törvényjavaslatnak a parlament mindkét házában történt elfogadásával ésmájus hó elsején való életbeléptetésével mai cikkünk különös aktualitással bír. A cikk egészen aj oldalról világítja meg a lakásínség kérdését, és rámutat arra a romboló munkára, melyet ez a csapás az emberiség fejlődésére gyakorol. A bajt a legjobb törvénnyel sem lehet megszüntetni: az államnak elsőrendű és legfontosabb kötelessége az építkezést a legnagyobb anyagi áldozatok árán is előmozdítani és kezdeményezésével még nagyobb bajoknak elejét venni • , A szerk. Az egész Európáiban grasszáló lakatmizériák, nemcsak a népek nyugalmát, társadalmi és családi elhelyezkedését zavarják, hanem mélyen belenyúlnak az erkölcsi világrendnek évszázadok, óta megalapozott talajába és ott földrengésszerűhatással, megingatják a különböző, nemzetek társadalmának eddigi erkölcsi alapját. A lakásínség és a vele összefüggőközhatalmi- lakásrekvirálási intézkedések nemcsak az emberi méltó,sárgát alázzák meg, hanem a családi tűzhely kényelmét és melegségét, száműzve — a családi szentélyt az eddigi életcél magaslatáról letaszítják a rideg bérkaszárnya nívójára." A fejlődés, az erkölcs és a kultúrái szempontjából mindez lehet, hogy csak átmenetileg sorvasztjaaz eddigi társadalmi rendnek életgyökereit, de a jövő generációnak megszületése és elhelyezkedése szempontjából már sokkal súlyosabb jelentőségű úgy, hogy a győző és legyőzött népek államférfiainak legsürgősebb és legkomolyabbfeladata kell hogy legyen — a nemzetek fejlődését ésaz új nemzedékeknek megszületését gátló lakásproblémát minden alkalmas felami és gazdasági eszközzel megoldani. Nagyrománjának nem lesz és soha nem volt nagyobb államférfia,annak mint aki mjd a jövőbe látva, észre fogja venni majd azt a nemzeti és állami veszedelmet, amelyet a lakásínség — a jövő generációra való vonatkozásban jelent. A lakásínség ma már olyan nagymérvű, hogy újabb családi tűzhelyek alapíthatátát csak azon kevesek számára teszilehetővé, akik a sors különös kedvezése folytán duskálkodnak a földi javakban. A polgári középosztály millióinak le kell mondaniuk arról, hogy gyermekeikben és unokáikban gyönyörködve, bennük a maguk életének folytatását láthassák. A felnőtt és érett ifjúvá serdült családtagoknak családalapítási lehetősége a minimumra redukálódott úgy, ahogy a leányoknak férjhez menetele, a férfiaknak megnősülése —- elsősorban a lakáskérdés miatt ütközik olyan leküzdhetetlen akadályokba, amit áthidalni csak horribilis anyagi eszközökkel volna lehetséges, amivel azonban a polgárság nagy tömege nem rendelkezik. És ha mégis óriási energia ég áldozatkészséggel a családi tűzhely kényelmét és melegségét nem pótló, ideiglenes bérelt szobákban egy-egy ifjú házaspár elhelyezedik, úgy ott ezen kényszer-családi tűzhelyeken a jövő generációknak megszületése az ifjsú szülőknek sokkal több gondot mint örömet okoz, így azután érthető, hogy a már régebben divatba jött „egyke“ családi rendszer is mint vakmi nagy fényűzés kezd[.■•kimenni a divatból, hogy helyet adjon az inkább, a mai szomorú körülmények között indokolt meddő családi rendszernek, ami elviselhetőbbé teszi a lakásínség okozta nyomorusáóA|,bö|y ggyesek —* mindinkább szórványosabban jelentkezve — __ rászánják magukat amv hogy a szülői házban megszokott kényelemről és melegségről lemondva, szerelmükért és jövendő boldogságuk elérhetése céljából,' fölcserélik a szülői házat egy alkalmi, lakásnak csufoít cellával, — ez csak erős elhatározásu egyéneknek cselekedete, míg a nagytömeg energia hiányában és kényelmi szempontoktól más megoldást keres. Másmegoldást keres és talál is a szabad és meddő együttélésben és végeredményben— minden erkölcsi és társadalmi rendet felborítva — hódol és alkalmazkodik a természet törvényeihez. Az egyéni cselekvés, illetve az ilyen formájú társadalmi berendezkedés márerősen beleütközik az állami fejlődés létérdekeibe, mert a C övo generációnak meg, vagy meg nem születhetése az állam szempontjából sem lehet közömbös, sőt ellenkezőleg, az egy olyan sorsdöntő jelenség, amivel az államnak okvetlenül, foglalkozni kell. A lakáskérdés súlyos problémájának megoldására sem az egyes egyének, sem pedig a különféle társadalmi rétegek eredményesen nem vállalkozhatnak, mert a lakáskérdésem a legfontosabb állami probléma, aminek sürgős és sikeres megoldásától függ az államok életének és jövőjének sorsa. Jin BBnn BIBHBnBBBIBBBBBna BBfBS' Enyhült a helyzet a román-orosz delegátusok között. — Az orosz bizottság elnöke nyilatkozata a Temesvári Hírlap részére. —■ sem fenyeget már a szakítás naszodalme. — (Bécsi szerkesztőségünk távirati j elenj tése.) A Bécsben folyó román-orosz tárgyalások állanak jelenleg az érdeklődés központjában. A politikai világ élénk figyelemmel kíséri a román és orosz delegátusok érintkezésének minden fázisát. A külföldi államok bécsi diplomáciai képviselői naponta küldenek a tárgyalásokról kormányaiknak jelentést. Az a pesszimisztikus felfogás, amellyel eddig a tárgyalások elé néztek, mára már kissé letompult és már annyira jutottak, hogy a rögtöni szakítás eshetőségét kizárták a kombinációból. Bécsben erősen tárgyalják Csicserin orosz külügyi népbiztosnak Poincaré francia miniszteresnökhöz intézett jegyzékét, amelyben Szovjetoroszország tiltakozik az ellen, hogy Franciaország a besszarábiai egyezményt ratifikálta. Mindazonáltal még nincsen döntés arra nézve, hogy a besszarábiai kérdés a konferencián egyáltalában szóba kerül-e. Románia azt tartja, hogy ez a kérdés nem tartozik a konferenciára, mert Besszarábiára vonatkozólag a szövetségesek által ratifikált egyezmény létezik, azonkívül hivatkozik Románia a besszarábiai lakosság akaratára, amely a Romániához való tartozandóság mellett döntött. Az oroszok a konferenciát megelőzőleg ragaszkodtak hozzá, hogy ez a kérdés a konferencián szóba került. Uhum! felelte az asszony. Az ember nem kérdezte a szót, csak konstatálta tényként, a táncot, miközbenminden figyeenét két marakodó kutyára koncentrálta, annál is inkább, mert úgy vette észre, hogy az egyik kutya idegen. Déhm Ádám, aki idáig kisérte az aszszonyt, a fa hegyiét bámulta és imegadással tűrte, hogy Éva könyökével az oldalába támaszkodjék. — Mondom, hogy idegen, —• csapott ’Wetterschán Fülöp az asztalra. — Te Krogloth, küldj egy kisbirót, hogy kergesse ki, mert hátha veszett. Csak azután pillantott fel az asszonyra, újból felvéve az elejtett fonalát. — , Ja igen, táncoltál. Aztán hozzá tette megerősítésül, hog’: Persze. Délimhez is volt szava, aki végre megunta a fahegy bámulását. — 'Magammal viszlek holnap a városba, nem kel külön befognod. De még egyszer mondom, hogy a közjegyzőt, meg a bélyegeket teszeted. jön, de látva a románok magatartását, lemondanak eredeti szándékukról. Az orosz delegáció többsége azonban még mindig a kérdés megvitatása mellett van és azt követelik, hogy a pénzügyi kérdések tárgyalása előtt, rendezzék a besszarábiai kérdést. Az oroszok Besszarábiára vonatkozólag népszavazást követelnek. Bresztinszky, az orosz bizottság elnöke fogadta a Temesvári Hírlap bécsi szerkesztőjét, aki előtt a következő kijelentést tette: — Oroszország jelenleg feltétlenül barátságos érzülettel viseltetik Romániával szemben s ezt a barátságot fokozni akarjuk. Remélem, hogy a konferencia eredményes lesz. Nistor besszarábiai miniszter, aki nem a román-orosz, hanem a román-osztrák tárgyalások ügyében jött Bécsire, szintén nyilatkozott bécsi szerkesztőnk előtt és kijelentette, hogy Románia sohasem mondhat le Besszarábiáról. , Úgy a román, mint az orosz delegáció elnöke külön-között felkereste Grüinberger osztrák külügyminisztert, akit arra kértek, hogy vállalja el a konferencia elnökségét. Grinberger dr. a megbízást elfogadta és a csütörtökön az osztrák Reichsrath palotájában megnyíló konferenciát ő fogja vezetni. gEBI WÜBI Kírváj. Irta: Sz. Szigethy Vilmos, glj/A* ■ (utánnyomájj tilos.) Az isten háza körül sürgött az'regészfalu, templom napja volt, a tánc-köröndöt lomlb'füzérekkel díszítették fel. A 'lányok a legényekkel kezetfogva sétáltak az utcán, a mézeskalácsos sátrakban, szikeket árultak» ‘arezesbanda pedig immár két órája fújta ugyanazt aválóért. A karmester (a karmester a anagááréletben suszter) nem tudta megállítani a muzsikusokat, akik ’belezavarodtak.. a melódiába s képtelenek voltak bele-Nem lehet megállapítani, meddig tart ez a szórakozás, hogyan bontakozik ki a helyzet, ha Krogloth József biró oda ivgy lép a karmester elé. De odalépett és azt mondta: 1. — Kuss, elég volt.. Mi az istennyálát kínlódik annyit, a leányom már csurom vit. A helyzetnek ily váratlan tapintattal történt megoldása után Krogloth bíró 4, visszaült Wetterschán Fülöp mellé, ujabb pohár sört hozatott és hogy az aktualitás mezején maradjon, így folytatta a félbehagyott beszélgetést: —-! A feleséged, fülipi, már megint meg van bolondulva. Fliepi is , meghozatta a maga sörétés így feledte: —• úgy találod ? Igen. Én, Krogloth József községi bitó/úgy találom. .Minek Után pedig ezt megtalálták, Weltepsehán Fülöp hosszú és lassú megfontolás után kijelentést tett. — Hiszen elég fiatal még hozzá, hadd mulasson. A te feleséged nem volt fiatal korában bolond ? — Ez már igaz, — hagyta, rá a biró, mindenki bolond fiatal kocában. . •Akkor ért hozzájuk Weitersehánné üde, szepptéges formájában. Egy kicsit gönbölyded volt az alakja, fehér a nyijtott ruhaderékból kitetsző nyaka s hamuval , haja, mint májusban a rozs. A keble pihngott annégi a tánctól s hogy lecsendesitse,rátette a tenyerét — Táncoltál ! — mondta . A legény mindjárt el is ballaghot a menyecskével és fogták egymás kezét, mint búcsún a fiatalok. Wiesterschán Fülöp a gömbölyű tokájától áthajtott jegy legyét,mert végtére is mandelunek van, határa s hól van még egy olyan türelmes emster a világon, aki két óránál tovább tűrné.’az ilyen szemtelenséget!) — s felvilágosításul annyit mondott: — Nem is enlítette ki még, hogy kivettük Delimmel a rétet. Holnap usánáljuk meg a szerződést. Az ifjúság megint táncba kapott s akkor a karmester időnap előtt tönkrement nemzetekhez hasonlított, amelyere nem okultak a múlton. Ugyanis a régi keringőbe fogott s azt vezényelte két oldalt áradó mozdulatokkal, mintha cipőtalpat varrna. ő iselfelejtett mindent, már nem emlékezett ez előző bonyádiaknakra, amelyek pedig okvetlenül visszatérnek, valamnt vlisszatérnek a ravaszul meg-, szerkesztett melódiák. Már alkonyodott és fenyegetően himbálództak a lampionok a madzagon. A lányok minden különösebben láthatóak Szombattól hétfőig öt városi színházban LEHÁR FERENC slágeroperettje:Három pracsi