Temesvári Hirlap, 1925. június (23. évfolyam, 124-143. szám)

1925-06-06 / 124. szám

xxm. érköltsü. tgmmmmmmmmnmmmmmmmmm Saferkeszínség és kiadóhivatal- T­emes­vár-Belváros, Bt Libertăţii (Jenőherceg­ té?)-S Telefonszám­ 14—12 Sürgönyeim: Hírlap Timişoara A* előfizetés int Romániában egész évre 600 lei, félévre 450 lei, havonta 75 lei, helyben házn­o­, vidékre postán. Az összes külföldi államokba havi 125 lei, negyedévre 375 lei, mely külföldi valutá­ban fizethető külföldi folyószámláinkra. im steHtas i. msmif. ILlapítottas P©©ÁMÍT Az egyes szám ára 4 fiel Csehszlovákiában 4 e. korona, Magyar­­országon 2000 korona, Ausztriában 30 garas (Groachen) Amerikában 1 cent, Olaszország­ valamint Fiuméban Váltra. Síial­aresta ResTi fiel S m mam Nyomda: Hunyadi grafikai in diai é*­sei, a Temesvári Hírlap nyoncé^k Temesvár-Belváros, Wm%t Ţepeş Vodă (Ipaau-fc%| $ Telefonszám 14—14 Lapot tiltottak be ismét Magyarországon. Rövid időközben az már a második lapbetiltás, melyet mi kénytelenek voltunk regisztrálni. Az ügy, amiért betiltották és hogy­­betil­tották, tulajdonképpen Magyarország belügye. Mi Romániából, általában, nem érezzük feljogosítottnak magunkat hogy a magyar kormány belügyi kér­déseit kritika tárgyává tegyük. De mi és velünk együtt a sajtószabadság min­den fanatikus híve feliszisszen arra a tényre, ha valahol egy lapot betiltanak: történjék az egy tőlünk távoleső föld­részen, vagy pedig a szomszédunkban. A hatalom erejével elnyomott hang nem szűnik meg, sőt hatalmasabban vá­dol minden kimondott szónál : egyez­er betiltott lap nagyobb árnyat veth­et arra a kormányra, amelyik az intézke­dést kiadta, mint a sajtó támad­ását özöne. Ezt az évtizedeken keresztül ki­próbált igazságot nem menti semmiféle helyzet, de nem menti különösen most amikor a világháború és a forradalmai okozta láncokból alighogy kiszabadult a sajtó. Amit idáig elmondottunk, általános igazságok, melyeket sablonszerűen­ alkal­mazhatunk országokra és népekre, de Magyarországgal szemben kénytelenek vagyunk egészen speciális szempontokat is figyelembe venni. Igaz, ezeket a szem­pontokat a magyar kormánynak kel­lene inkább szem előtt tartani s igen ke­serű kötelesség, hogy nekünk kell fel­sorolni. A magyar kisebbségi sajtó nehéz küz­delmeket viv mindenütt az utódállamok­ban. Állandóan az a jogtalan vá­d ér bennünket, hogy igaztalan érveket sorakoztatunk, amikor megfélemlíté nélkül védjük a kisebbségek jogait. Véd­jük a múltra és védjük a jelenre való hivatkozással. Ebben a védelemben mi sokszor kénytelenek vagyunk a saját or­szágunk kormánya ellen kíméletlen han­got használni, mert úgy érezzük: igaz­ságunk tudata megadja ehhez a jogot. Használtunk és használunk kemény de igazságos hangot és ime: Írunk, nap­ról -napra itt vagyunk az őrhelyünkön melytől semmi sem tántoríthat el. i Mint az sem, ha Magyarországon a nemzet orgánumok kormányp­ar­an­csra kénytele­nek elhallgatni. Mert mi holnap is ugyanolyan bátor hanggal akarunk harcolni, mint tegnap és ma. És érthető volna, ha holnap a hangunk csendesebb, a kezünk bizony­talanabb lenne, amikor a kisebbségi ma­gyarság fájdalmaiért akarunk feljaj­dúlni és magyar fájdalmakról akarunk írni Romániában, ha odaát Magyaror­szágon egyre-másra némítanak el a je­lenlegi kormányzatnak nem tetsző lapo­kat. Most nem hivatkozunk arra az ab­szurdumra sem, hogy olyan szerkesztő­séget némítottak el, amelyikben . Tisza István személyes hívei és bizalmasai ül­tek, azé a Tiszáé, akit a mai magyar kor­mány lép­ten-nyomon ünnepiek Az is másodrangú kérdés: kinek van igaza a Beniczky-ügyben, ez mind belü­gy. De nem belüg, h­ogy magyar lapot némíta­nak el, nem belü­gy, hogy mi Romániá­ban a demokráciára hivatkozunk, me­lyet most a magyar kormány arcul­­csapott. Mi minden sajtószabadságot féltve érzünk, hogyne féltenénk azokét, akik velünk egy nyelven hirdetik s demokrá­ciát s ezért küldjük tiltakozásunkat a határon túlra a szegedi lephet illáéért épp úgy, mint újabban Az Újság­ol­némí­tásáért. m Jakabffy Elemért dr. nyilatkozata a Népszövetség tárgyalásáról a telepesek ügyében — Geniles utazott a telepesek képviselője — (Saját tudósítónktól.) M­egírtuk­ a Temesvári Hírlap tegnapi számában, hogy a Népszövetség legköze­lebbi ülésszakán tárgyalásra kerül a romániai­ földreformra vonatkozó ki­sebbségi panasz. _____ Megkérdeztük ez ügyben Ja­kab­f­f­y Elemér­­irt, a Magyar Párt alelnökét, aki a telepeseknek a Népszö­vetséghez eljuttatott memoranduma ügyében az első pillanattól kezdve nagy munkásságot fejtett ki. Jaka­bfffy dr. a következő fel­világosít­ásokat adta: ■— Tény, hogy a Népszövetség június hét és tizenharmadik­a közötti üléssza­kán­­foglalkozni fog a telepesek ügyében február huszonötödikén benyújtott be­advánnyal. Az ügy fölött már április elején döntött Chamberm­a­i­n angol külügyminiszter elnöklete alatt a Nép­szövetség harmadik bizottsága. _ A pa­nasz a román kormánynak is kiadatott ««AAJutAfcA AAAAAAAAAAAAAAAAAAaAAAA és a román kormány válasza is­ megér­kezett Genfibe, így tehát semmi aka­dálya, hogy a mostani ülésszakon eldön­tésre kerüljön a kérdés, váljon a Nem­zetek Szövetsége foglalkozni kiván-e a telepesek ügyével, vagy sem. — Éppen ezért pünkösd vasárnapján átadtam a még szükséges iratokat Tornyai Gyula dr. ügyvédnek, ki jú­nius els­ején a tárgyalásra, Genfibe uta­zott. Tornyai dr. magával vitte azoknak a telepeseknek a­­panaszait is, akik utó­lag jelentkeztek, így elsősorban a faese­ti­ekét, akiknek már olyan­ végzést is kézbesítettek, hogy házuk sem az övék és arra kényszerí­tették őket, hogy a sa­ját házukra vonatkozóan bárszerződése­­ket írjanak alá. Jakabffy Elemér dr. még kifejezte remény­ét, hogy a Népszövetség az i­gaz­ság szellemében mielőbb­ dönteni fog a telepesek ügyében. Jorga deklarációja a kamarában Ismét kitiltottak három ellen­sék­i k­épviselőt Mestasescva, ciss­eP­enapséte királyhí­ségéről. (B u­kar­esti t­u dó s i­t­ó n k t­ó­l.) A kamara délelőtti ülését fél tízkor nyitotta meg Orbeanu elnök a jegy­zőkönyv felolvasásával. A­ jegyzőkönyv megálllapítja, hogy V­aid­a nem kívánt élni a szólásjoggal és neon­ akart hozzá­szólni a bázis­zabál­yr­e­víz­ióhoz. Az ellenzék azt kiáltja: Hazugság, meghamisították a jegyzőkönyvet. Ezután felolvassák a kamara határo­zatát, miely szerint Bocu Szevér, L­u­p­u dr., Filipescu és Diac­o­­nescu képviselőket az éjjeli ülésen tanúsított magaviseletük miatt a fe­gyelmi bizottság elé utasítják. Az ellenzék ezt a határozatot fel­hábo­­rodással fogadja.. Vajda tiltakozik a­ jegyzőkönyv tar­talma miatt. M­a­n­­­u kérdi, miért nem engedték beszélni azokat, akik Szólásra feliirat­koztak, mire az elnök azt feleli, hogy azért, mert a vita be volt rekesztve. Maniu (az eln­ök felé): Hal Igámon, úgy viselkedik, mint egy fizetett bé­renc. Elnök Maniu­t rendre utasítja. Vaida ismétli, hogy nem­ engedték beszélni, azt mondja, hogy ez tiszta ter­ror, amivel nevetségessé teszik ma­gukat. Úgy mentek az urnák elé sza­vazni, mint a juhok.. Azután rámutat arra, hogy a bázisszabálymódosítás ellen­kezik az alkotmánnyal és az­ uralkodó akaratával­. Bizonyos benne, hogy a király sohasem fogja szankcionál­ni ezt a törvényt és az ország közvéleménye azt kívánja Ir királytól, hogy a pártok fölé helyez­kedjék. A liberálisok azt hirosztelik, hogy a­ király az ellenzéket mellőzi és a liberálisok pártján van. Nem hiszi­, hogy a király azok mellé álljon,­akik a hajó­­nettekre támaszkodva kormányoznak. Majd Jorga emelkedik a szólásra­ és az egyesült ellenzéki pártok nevében a következő deklaráldi­ót olvassa fel: A kormány, hogy agóniáját meg­­hosszabbítsa, ahhoz a rendszabályhoz fordul, hogy a nép szabad akaratából választott képviselőket szájkosárral elhallgattatja. Az ellenzéki pártok til­takoznak ezen eljárás ellen és tiltako­zásukat az ország közvéleményéhez intézik. Az egyesült ellenzéki párt a módosított házszabályokat nem léte­zőknek tekinti és az alkotmányos után szerzett jogokat a régi házszabá­lyok alapján fogja gyakorolni. Ki­jelenti, hogy a házszabályok módosí­tása csak alkotmányos uralom alatt történhetik meg, így azonban az or­szág alkotmányának alapvető gondo­lata, a szólásszabadság meg van sért­ve. A visszaélések és erőszakosságok, melyek az elmúlt kormányokat jellem­zik, okozták a jelen állapotokat. Az anarkiáért azonban kizárólag a mos­tani kormány felelős és a liberális párt, amelyek az ország erkölcsi és anyagi leromlását előidézték. "Lupu személyes ügyben kér szót, de nem engedik beszélni. Filipe®cu a zsebéből kivesz egy csengőt és olyan zajt csap, hogy alig lehet vala­mit hallani. 'M a­r­z­e­s­c­u igazságügy mini­sátor vá­laszol Jorgának. Megállapítja, hogy nem­ az­ első ellenzéki megnyilatkozás a kormány által megszavazott törvény­­­javaslatokkal szemben. Ugyanezt tette az ellenzék, amikor a koronázásról volt SZÓ. . '­­. ' , Akkor is kijelentették, hogy a koro­názást nem ismerik el. Vaida és Maniu közbeszól: Nem igaz! Hazugság! Marzescu: Kétségbevonja az ■ el­lenzék kírályhüségét, mert annak, hogy valaki i j j ! j) ' királyhü legyen, első feltétele az, hogy rendszerető legyen. Az ellenzék tiltakozik. Marzescu: Az ország közvélemé­nye a községi választások megejtését kí­vánja és ezért van szükség a közigazga­tási törvényre. A miniszterelnök fel­kérte az ellenzéki pártokat, hogy vegye­nek részt a fontosabb javaslatok előké­­szítésében, de a ellenzék ezt visszauta­sí­­totta. Jorga replikáizik: Ironikusan vá­zolja­ a kormány egész ténykedését, m­ely­­lyel annyiszor­­dicsekedett. Közben harminc képviselő aláírásával ellátott indítvány érkezik, hogy a Házi állapítsa meg az ob­strukciót. Az indít­ványt szavazásra bocsátják és megállá­sítj­ák 208 szavazattal 4 ellenében az ob­­srukciót. Az ülés befejezése előtt az ellenzék kivonult s kijelentették, hogy nem vesz­nek részt a délelőtti vitában. A délutáni ülés­ Bocu Szever interpellációt intéz a­ külügyminiszterhez, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett arra vonatko­zóan, hogy a még Oroszországban síny­lődő román hadifoglyok hazatérhesse­nek. i­. ifir r I Duca: Oroszországgal nincs diplo­máciai összeköttetésü­nk és így csak közvetett uton lehet a kérdést elintézni. Egyébként megtörténtek a szükséges in­tézkedések. Ezután áttérnek a napirendre. Bocu, Lupu és Filipescu kizárásának ügyét tárgyalják. A fegyelmi bizottság a há­rom képviselőnek 30 napira való kizárá­sát javasolja.­­ Erre nagy zaj keletkezik et­ önök kénytelen az ülést felfüggeszteni. Az ülés újabb megnyitása után Stern képviselő tiltakozik a sas­­syi tüntetések ellen. A történtek alap­ján az az impressziója, hogy a zsidókat a törvények védelme alól kivették, mert a kormány több felszólalása dacára sem­ akar a tüntetéseknek véget vetni. Jorga megemlíti, hogy a képviselők kitiltásánál nem járnak el egyforma mértékkel. Lupu: Nem védekezik a kitiltás el­len. Vaida­ Ianculescu liberális képvise­­lőt, aki az egyik előző ülésen egy ellen­zéki képviselő édesanyját szidalmazta,­ csak 10 napra tiltották ki, az ellenzéki képviselőket 30 napra zárják ki a kamar­­­rából. Ezután szavazásra bocsátják a fegyelmi bizottság javaslatát és Bocu­ Szevért 102 szavazattal 30 napra, F­i­­­­­­p­escut 167 szavazattal 30 napra ki­járják a kamara üléseiről. Lupu­dinak­ 25 szavazat volt a kitiltás­ ellen, 23 a ki­tiltás mellett és igy ő nem lett kitiltva. Ezzel az ülés véget ért. A kamara tegnap nem­ tartott éjjeli ülést, mert sokan Pherekyde szená­tusi elnök ünneplésén vettek részt. AZ ELLENZÉK VEZÉREI A KIRÁLY ELŐTT, Bukarestből jelentik: A király ér­tesítette az ellenzék vezéreit, hogy kihallga­táson fogadja őket. Jorga, Maniu, Lupu és Mi­eh­a­la ehe kaptak meghívót a ki­rályi audienciára. Magyarország pénzügyi helyzete a Népszövetség előtt. G o n­f b­e­­­jele­n­­tik: A Népszövetség pénzügyi bizott­sága foglalkozott a magyar­­ kérd­éssel. Az­ ülés előtt a magyar delegáció többek között szétosztotta azt a memorandu­mot, amely a román delegátusnak már­cius hónapban a magyar költségvetésre adott megjegyzéseire vonatkozólag tar­talmazott választ. Az ülésen B­e­­­h­­­e­ri, István gróf, magyar miniszterelnök is­mertette a magyar pénzügyi helyzetet és, válaszolt a bizottsági tagok ■ kérdéseire. Előreláthatólag a szombati nap folya­­­mán folytatják a tárgyalást. "

Next