Temesvári Hirlap, 1926. január (24. évfolyam, 2-25. szám)

1926-01-03 / 2. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Timişoara (Temesvár) I., Piaţa Libertăţii (Jenőherceg-tér)2 Szerkesztőség telefonja: 12—51 In adóhivatal telefonja: 14—12 Az előfizetés ára Romániában egész évre 900 lei, félévre tel les, havonta 75 lei, helyben házhoz, vidékre postán. Az »«sae« külföldi államokba havi 125 lei, negyedévre 375 lei* mely külföldi valuta* ben ügethető küBa­i fölyóvámláinkra. Alapította: POGÁNY MIHÁLY Az egyes szám­ ára 4 Lei Csehszlovákiában 1 c. korona, Magyar­­országon 3000 korona, Ausztriában 30 garas (Groschen) Amerikában 1 cent, Olaszország­ valamint Fiuméban */a líra. Bukarestben 3 Lei Nyom­da: Hunyadi grafikai radiate­zet, a Temesvári­­ űrlap nyomdája Piaţa Ţepos Vodă (Lenau-tér) 2 Telefondzám 14 — 14 Sürgönyeim: Hírlap Timişoara juot.­ t XXIV. ÉWOEYAM . *,* _ Meii i€l oldalas lapiitik árai S lel TEMESVÁRI 1928 JANUÄB g, VAS*UtNÄP.i % SZÁM. í •— állapítja meg egy bukaresti lap " Is két dolog szükséges. Korrumpáló és aki tűri a korrupciót. Tehát közönség és hi­vatalnok. A kettő együttműködése hoz­za létre a korrupciót, amelynek kiirtása minden államban hol drasztikus, hol ke­­vésbbé szigorú eszközökkel­ megindult. Bratianu Vintila pénzügyminiszter­­ja­vaslata a tisztviselők jövedelmének iga­zoltatásáról nem jött volna létre, ha a­ miniszter nem volna meggyőződve, hogy a korrupció Románia határain belül létez­hetik. Törvényt csak meglévő baj elhá­rítására készítenek, különben a törvény­hozásnak egyáltalában nem volna ér­telme. Valamilyen törvényjavaslat, így a je­lenlegi értékelésénél is túl kell látnunk azon a célon, amelyet kitűz , vissza ■kell térnünk azokhoz az indokokhoz, amelyek a javaslat megszerkesztését rádiktálják. Az indok az, hogy korrupció­­létezik és a di-jridimí is az államra. De kér­dezzük, vájjon. Víz.­állam megtett­e előző­ig itSxíden lehetőív h gy elkerülje a kor­­«voió fm*gsz'i­ntetéseitek' ezt a végső teBktfríd. M-m-I kétségteh' r'h.-rrv a kor­­fe tilegvannak c ‘ ■ /.'•gom wAn'd. anmlveken felépül ame •k első 1 »remis­szája a. tfeziviste­te • ig a• mt-teLhette közöl .■. ts^tfeteges meg­vM.W.~- követeknél; yeihez mert fizetéé­­©öJ ■ - idellkezö tisztviselőkarban a kor­­:aur'Mbrakaphatott volna. Do ..voltak egy/es aberrációk, ezek a ezemélyi atabi- A beteges elfajulására vezethetők vi'.-za, de nagy általánosságban a­ tiszt­viselőkor könnyen dacolt a­ korrupció­­v­a és visszaverte ann­ak mi­nden fab­s­­tk­­át. A kormány a scorrupció okait nem kereste fel a melegágyuknál és a törvény megalkotásával úgy járt el mint az az apa, aki tudatlan gyermekét megveri­, de ö­­­nt veszi figyelembe, hogy ez a hiba nap részben őt terheli, mert elfelejtette a gr­em­ek számára a könyeket meg­vásárolni. A kormány is törvényt hoz a f­orrU­pció ellen, de elmulasztotta a tiszt­­'áselölfiet felvértezni a. korrupció ellene '«.-­felejtett nekik, tisztességes fizetést tu­dott. ' . | i ■ A korrupció tulaj­donbsfrpen Csábítás. A J­elelősség éppen úgy terheli azt, aki csábított­, mint akit­ elcsábítottak. Már pedig nem­­ lehet tagadni, hogy igen sok esetben maga, a közönség hibás, amit az ifi bizonyít, hogy korripríó sehol sem léteznék, ha a­­közöns­ég rasszolid­aritás; ş;|] tartózta ■­­na, a k.in.álgatástól és vov­­sz&utazítana minden anyag;! követelést. A korrupciónak" ez a .Tanús-arca is azt mutatja, hogy nemcsak a­ hivatalnokok­nál nincs minden midben, hanem azok körében" is bűzlik valami, akikért a hi­vatalnokok vannak. A zugujságirás és a gombam­ódra. elszaporodott zsaroló ^stóbervárók-- •• egsiesd«rí/4a is; .éppen a;zoi, 05*^, ^ prosperál vígan, hogy adte- Könseg -^Kn) 4ff(m so]c embernek nincs azért nem egészen tejesUf«^ Ab,70n­,r x.ún.ftkt 's c;csá.brí;v^4 főbben M^a lezött hiva­- dtc‘ ^.•j.gyraváigy­a^iuf-.. i.c.rá \ ételük és mérhet­etlen 'kyjte. cs^i allátuk vitt rá «era, hogy 'ét m' vuki.t. Eeek ellen- £ szigort be fog válni, esai ^i Pártefktnul kell a­l&a&aazni ■ '1Wf A koronatanács elfogadta a trónörökös lemondását Károly herceg lemondásának előzményei — Mihály királyi hercegre ruházták a trónutódlási jogokat Bukarest jam 2. A kormány kommünikét tett közzé a ko­ronatanács eredményéről Eszerint a király a koronatanácsban felolvasta Károly trón­örökös terelést, amelyben közli trón­örökösi jogairól való lemondását. A király kérte a koron­atanácsot, hogy fogadja el a trónörö­kös kérelmét és annak örökösödési jogát ruházza át Mihály királyi hercegre. A ko­ronatanács tudomásul vette a trónörökös lemondását. A bukaresti Universul a koro­na­­tanáccsal kapcsolatos előzményekről a következőket írja: Az utóbbi napo­k­ban a közönség köré­ben k­ülönítsére híveik­ terjedtek­ el Károly trónörökösnek meghosszabbított külföl­di tartózkodásával kapcsolatban. Isme­retes, hogy Károly trónörökös London­ban volt, hogy­ ott a­ király megbízásából a királyt Alexandra angol anyakirályné temetésén képviselje. A gyászszertartás befejezése után Károly trónörökös el­hagyta Londont, és­ egy franciaországi­­tegbe utazott, ahonnan néhány nap Í­­­rlaszországba­n tett utazást. Mi­utában tallih­kodott, a trónörökös Gvájc­ba utazott. Minthogy a trónörökös őfenségének a londoni gyászszertartás után vissza kel­­lett volna, térnie Romániába, az a tény, hogy külföldi tartózkodását meghőste­­sen­pbította, a bukaresti illetékeseket be­­avatkozásra késztette. Hiotó, udvari p.m mnliszter Olaszországban vo­lt­­és tudo­mására adta a trónörökösnek, hogy­­kül­földi tartózkodását tovább meg nem hosszabbíthatja, mert vissza kell térnie, amit­ a dinasztia és az állam érdekei megkovó­tolnak. Károly trónörökös visszaathasította a meghívás elfogadását, olyan indo­kokra való hivatkozás miatt, amelye­ket teásban fog a királlyal közölni. Öisszi'tengyérísen a miegihávásfiaik hatá­rozott.. foraiában való visszautasításával, K­ároly trónönakös Őfelségének a király­­nak magyarázó levelet küldött. Azt állítják, hogy débén a levélben őfensége a trónörökös mély sajnál­ko­sását fejezte ki, hogy nem tud a­­király kívánságának megfelelni, de bizonyos, az utóbbi időbe­n megtörtént katonai és politikai természetű incidensek arra késztették, hogy lemondjon trónörökösi ríméről és jogairól. Plzen levél köv­etkeztében a király sar­ját inicia­ti­vájára összeshívta Sinaááiba a­­lán­onatanácsot abból a céllól, hogy mi­­nisztereivel és más politikai szanélyűssé­­gek­kel és magas mélóságokl­al a trón­örökös által kifejezett kívánsággal 3cap­­csökitőan­ hanokískozzek. A fővárosban tartotto*^ iazterekk­n Hvül eme a koronái imeghivták a törvényho­zó testi nőkéit, a volt miniszterel­nököke elsőbb semmitesz-'^fk főel­u-'Rét­­tea iMíron pátriárka fríz a ai tábornokot. A korona' -mint politikusok részt lógnak Bratianu mii­niszt­erel­yrminaster, 'Bratiami rí tanti a esen Sándor,­ ­H a■£ sz lápghe.le­s cu, Duca, .ot'cu TanM’éd, .ifi-ARI miniszrte 'M­a­n­i­u Gyula, J­orga Miklós, A­v­e­­r­e­si­c­u tábornok és M­i­c­h­a­l­a­c­h­e pártelnökök.­­Minthogy P berek ide, a szenátus elnök** beteg', a koron­a, tanácson a parla­ment­­képvis­seletében O­r­­­ean­u képvi­­s­eletházi elnök vesz reszt. A volt minisz­­terelnökök közüli V­a­i­d­a- Voivod (Sándor )­s Coambia tábornok jelennek meg. A fentemlített személyiségek kü­­lönvonattal az északi pályaudvarról dél­előtt fél kilenc órakor­­Sinaiába utaztak. A­­körön atanácsot délután négy órára hívták össze a Peles-kastélyban, íme, ant ír elő az alkotmány 77. sza­kasza­ a trónutódlá­sra nézve: A­­király alkotmányos jogai őfelsé­ge Hoh­enzollerni I. Károly király lem­e­­nő, egyenes és legitim ágában, férfiról férfira öröklődt­e­k, az elsős­zülöttség jo­gán és a női ág és lemenő rokonságának örökös kizárásá­val. Őfelsége utódai a ke­leti ortodokisz vallásban neveltetnek. Abban az esetben,­­ha Károly trónörö­kös véglegesen lemond­ana a trónhoz való jogáról, akkor az alkotmány értel­mében ez a cím és ezek a jogok Mihály királyi hercegre szállanak át. íme, mit mond erre nézve az alkot­mány 83. szakasza: A király, még életben lévén, régenssé­­get­ neve­zhet ki, amely hár­om személy­ből áll és amely a király halála után a királyi hatalmat a trónörökös kiskorúsá­gának idejére gyakorolja. Ez a­ kineve­zés a nemzet képviselőinek beleegyezé­sével fog megtörténni, az alkotmány 79. szakaszaiban előírt formaságok szerint. Ha a király halálakor a­ régensség nem volna kinevezve él é­ a trón örököse még fiatalkorú volna, mindkét törvényhozó­ház fogja kinevezni a régensséget, még­pedig a­ jelenlegi alkotmány 79. szaka­szár­­ban előírt formaságok­­szerint. Anghelescu nyilatkozata egy budapesti lapban Budapest, jan. 2 A P erí i Nr ap 1 ó bniaresti tudó H ' 4igöc|^cni'|[-KW» •.!; vg3-i minisztert, akitől az díj k­-1 ....„■ v­ényről kért Mvilágosítást. Anghielescur r kijelentette, hogy ez a törvény a­ légiibe- , rálisabb szellemben készült és « kisebb­­iségi iskoláik fejlesztését és fenntartását 1 0 _J.----“ J ? A H * ’­ ■» . C. ■ -rí*fővezetékét,' dö ‘He, az egyetemekre való beiratkozás a tfátvé­teli vizsgákh­oz­ van kötve. fi Ugrón István újévi nyilatkozata Kétszátlagú küldöttség üdvözölte a Magyar Párt elsőkét A Magyar Párt mintegy ' v rí .cg jelenlétében ünnepélyes ,V.■ d­­ón­­­tegnap délután négy drake-- az új 6­­ alkalmából üdvözölte elnökét, Ug~ .. -n Istvánt, pilă t lelkesen, üimopéldá... Az üdvözlő bel-tehet­t a á 1 Aipan­. dr. mondotta, aki'. -megemlékezett a 'kor*­mánnyal folytatott tárgyalásokról is ,s azon nézetének adott Ikifejezést,­­hogy­ vi­gyázni kell arra, hog^* a iMagya^' Pár­tot id­é-'.xla ne dobálassá­k és különféle célokra fel ne használhassák. -Szeretné, ha az az egység, melyet sikerült formai­lag a pártban létrehozni, gyakorlatilag és tartalmilag is teljes mértékben meg­­valóssuln­i. U­gro­n válaszában reámuta­­tott arra, hogy egy év telt el azóta, hogy ő a párt éllére került s az elmúlt évben a párt remn­k­ívül sok viszontagságon ment át és s-'-t nehézséggel kellett meg­­kísrdenie. A párt azonban két fontos eredményre tekinthet vissza úgy befelé, mint kifelé. Befelé­­az eredmény az egy­ség, amelyet sikerült létrehozni , amelyl­lyel együtt járt, hogy az egész vonalon megindultak a jsetervezkedések. De nem kevésbbé fontos kifelé az a presztizs, amelyet a román pártok előtt sikerült kivívnia a Magyar Pártnak s amelynek folyományakép­pen bizonyos megértés alakult ki a magyarsággal szemben. A­ kormány pár hónap előtt, még azt han­goztatta, hogy nem áll szóba a­ Aiagi­cz Párttal, a­mi pedig a helyzet az, hogy a kormány saját iniciatívájából vet­te fel a tárgya­sok fonalát Ez már magában is siker. A szím­rny­­uyad még folynak a tárgyalá­­saik, és ép­pen ezért azok­­eredményéről érdemle­­­gesen­ nem nyilatkozhatok. Ez a függő­ben lévő ügy okozta azt, hogy a Magyar Párt ez évi közgyű­lése,ehnamolt, illetve elhalasztód­ott. "Szeretné hinni, hogy a jövő év jobb ered­m­ényeiket fog hozni a pártnak, mint az elmúlt ősztél idő. .Kiérte a párt minden tagját, hogy viseljék­­szi­vükön a párt ügyeit s ne az tegyen a fon­tos, hogy ki áll a párt élén, m­iért az párt nem egyéneket ezbígál, hanem a­ magyarság érd­ekeit. Az üdvözlés után hosszabb beszélge­­tés kezdődött a jelenlévők közt, m*-­y .azonban tisztán információs­, jellegű volt. Apponyi a kisebb­ségi kérdésről Bu­dapestről jelentik: A­pponyi Al­bert gróf a­ Pesti Hírlap­ban cikket irt­ a kisebbségi kérdésre­­. — Amikor a fisebbségek jogait szor-­ galmazzuk — írja —, a trianoni tíz­erző­­dés alapján álljunk. Céljuk az, hogy a Trianonnal­­szervesen összefüggő kisebb­ségi ,­ízerződések betartassanak. A nép­­szövetségi alkotmán­­y a Né­pszövetség minden, 'ágiét feljogosítja a­rra, h­ogy a szövetség figyelisét olyan jelenségekre felhívja, amely a béke veszélyeztetésére alkalmas. Ez nenícsiak­ jóga, de 'kötele®*­sége is. Már­pedig a kisebbségi, kérdés­ben ég abban a módban, ahogyan eddig kezelték, rengeteg gyúlékony anyag vap­íidhakitosziá," ... é

Next