Temesvári Hirlap, 1928. január (26. évfolyam, 1-24. szám)

1928-01-01 / 1. szám

M­aii lapunkhoz ingyen a­ sefonó.pt&r Jár --------Ingyen ujévft malacra Jogosító példányt 1828 JANUÁR 1, VASÁRNAP ’ T / 1. SZÁM XXVI. ÉVFOLYAM Szerkesztőség és kiadóhivatal: Timişoara (Temesvár) L, Piața Libertăţii (Jenőherceg*tér) Szerkesztőség idefonja: 12—51 Kiadóhivatal idefonja: 14—12 Az dőázd­és ára helyben házhoz, vidékre Romániában égési évre 1560 ki, félévre TBO lei, havonta 130 tó; f1i évre 390 L. A külföldi Ifiamokba pedig havi 200 ki, negyedévre 500 lei, mely külföldi valutá* ban fintldő külföldi folyóerámiáinkra. ALAPÍTOTTA: POGÁNY MIHÁLY Az egyes szám ára 6 Lei Csehszlovákiában 1*5 c. korona. Magyar­­országon 32 fillér, Ausztriában 40 garas, Jugoszláviában 3 dinár, Amerikában 2 certi, Olaszországban, valamim Fiuméban 1 tat. — Vasárnapon is 6 lel —[ Nyomda: Hunyadi grafikai náp intézd, (Temesvári Hírlap nyomdája) Piaţa Ţepeş Vodă (Lenau-tér) 2 Teefonszánt 14—14 Sürgönyeim 5 Hírlap Timiştar Lendül az idő és az emberi számítás holnap uj jelle­ bizonyítja f­organ­dóságát, múlandósága­ mindennek, ami földi. Holnap a számla egy uj jegye nevet reánk pirosán a ka­lendáriumból, pirosán, mintha ünnep volna, pirosán, mintha vidámság volna pirosán, mintha mámor volna, amit az uj esztendő hoz ezután minekünk. Fél lábbal még a multban,­­­féllábbal már a jövőben nem­ hisszük el az ujesztend©­­naptár első napjának pirosbetös ígéretét .Tanús­ arccal a múlt és jövő között van is minden okunk kétkedni és bizalmat­­lankodni. 1928-ik esztendeje az Sírnak sem hoz megnyugvást az emberiség nagy szenvedéseire és a nyomorgók kórusa a hiraulónapon is kétségbeejtő disszonan­­ciá­val zeng bele a szilveszteri vigadót muzsikájába. Eu­rópána­k négy­v­enni 11 főny­i kisebb­sége egy esztendő tapasztalataival gaz­dagabban fordul 1928 felé. S mit­ el nem értek a múlt évben­­-­ jogaik, békeszer­ződésekben, alkotmányokban, törvények­ben bizosítóti jogaik gyakorlati alkalma­zását — ismét, várják az elkövetkezendő esztendőtől. 1927 új példát, statuált­ ne­kik és a közös célok egy táborba tereltél őket. A kisebbségi blokk eszméje nem maradhat a romániai minoritások kü­lönlegessége, hanem tért hódít majd az ujesztendőben a negyvenmilliós európai kisebbségek között tovább is, hogy végre az egész világ színe előtt, egy hatalmas­­erő szimbólumaként szerepeljen. Várjon hoz-e teljes megnyugvást az újes­ztendő a belpolitikában? Ki tudjal Nehéz m­egpróbáltatásokkal teli esztendő­ volt az ezerkilencszázhúszonhves, Ker­di na­na király halála és utána. .Bri­­tianui .Jones halála az 19­27-es eszten­dőt Románia történelmének egyik fenf­i i­tosabb dátumává­­ avatják... A', eze­r­k­i­l­en­cszázhúszon­nyolcas esztendő hajnalán még nincs megoldás ú­ bél­polit­ikai viszályban. A két román or­szágos párt elkeseredettebben­,. .mint béromkor áll szemben ég gumissal. 192? vájjon igazságot tesz-e közöttük? -Váj­jon a parlm­ienti fómmnon, szócsatákat vivők észreveszik-e, hogy m :a Mmág' k&s­­vélaménye nem szavakat, hanem cselékt­­, vésőket vár tőlük az ország érdekében.' Európa •'1928'. éve csupán a rem­él­ység éve felad. Tíz. esztendővel a világke . .lakozma vége után­ lelk­i­leg és testibeg lerongyolt virágr­ész várja az uj fellep­­id,ülést és a ibércés munka lehetőség­ét. Talán 1908? — sóhajtja a­ megtört eur­­­ópai lélek és újév hajnalán, bele is széle­­­­ ered­ne e szép álomba, ha­ f­el nem riasz­­tódná a keletről nyugatra, északról dél­re hallható riasztó bugás. 1928 hajnalán Fullloynál, Skodánál, Armstrongnál és Sch­neider-Creuzonnál a gyári szirénák köszöntik az új esztendőt . . MAT KISEBBSÉGI EGYHÁZAK JOGAINAK VÉDELMÉRE ALAKULT­­AMERIKAI BIZOTTSÁG msei ' JELENTÉSE A ROMÁNIAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL „Nagy különbségek vannak az alkotmány és azoknak a hatósági közegek, által­­való alkalmazása között** A hazafiasságot széleskörű engedmények erősítik és nem jogmegvonások A nagyszerű katolikus, református, unitárius és zsidó iskolák,­­ amelyek közül többnek 100—200 éves múltja van, nyereségei az országnak Bukarest, dec. 31. Az összes amerikai lapok leköztik an­nak a bizottságnak a jelentését, amely az elmúlt tavasszal Romániában­ járt a kisebbségek helyzetének tanulmányozá­­zására. Ez a jelentés­­rendkívü­l figyelem­­reméltó és egyúttal tanulságos is. Figy­e­­lemreméltó azért,­ mert teljesen­­kitűnik belőle,­­ hogy egészen pártatlanul vezették e a vizsgálatot, tanulságot pedig azért mert láthatják belőle azok, akik­ köny­­nyalműen, mindent félretéve uszítottak a kisebbségek­­ellen és ekszcesszusokat idéztek elő hogy mekkora kárt okoznak Romániának azzal a kürtökvöl, ha ilyen dolgokat cselekszenek. Egyébként a je­lentés a következőket tartalmazza. A kisebbségi egyházak, joggu­rak "vé­lelmére alakított amerikai bizottság teg­nap tette, közzé jelentését annak a bi­zottságnak­ a tapasztalatairól,­­amely ta­vasszal Romániában járt, hogy meg­vizsgája a felekezeti és faji kérdést és előterjesztéseket tegyen a kisebbségi jo­gok vé­­lelmére. Az amerikai komit©, amely, 30 kimagasló egyénből­ ál­l, a kö­vetkező bizottságit küldte Romániába: "Henry A­t­k­i­n­son dr., a Felekezeti Béke Uniójának vezértitkára, Ooovan katolikus lelkész, Hrowland Leth­­r­o­p unitárius pap, Graham Hempter református lelkész,­ valamint Borim D­e­s­e­q­u­e­­ alkét utóbbi a Felekezeti Béke Uniójának párisi delegátusa. A küldöttség tárgyalt a kormány tagjaival és az egyházak vezetői­vel is és teljesen pártatlan javaslatot terjesztett elő, me­­lyet Broom előadó a­ következőkben fog­lalt össze: A bizottság romániai útja ..A delegátusok hat hétig voltak Ro­mániában, ahol autón­­ keresztül-kasul járták az ország, kisebbségi vidékeit, ■negláibgatván úgy a városokat,­ mint a községeket. Az előterjesztett jelentés az­­utóbbi tíz év tapasztalatait tartalmazza és­­megjegyzi, hogy az utóbbi tíz évben felhívják a bizottság figyelmét, a kü­­lönböző európai áll­amok helyzetére mire a komit© elhatározta, hogy n­eg­­bí­zott­at küld ki abból a célból, hogy­ azok az illetékes kormányokkal és egyéb i ilettékes tényezőkke--' 'tárgyaljanak és előterjesztést, tegyenek a teendőkre néz­ve. A jelentés most a komidé plénuma előtt fekszik, mely csak akkor hoz ha­tározatot, ha valamennyi tagnak­ módjá­ban lesz a jelentést tanulmányozni”. Az antiszemitamozgalom ,.A delegáció egybenhangzóan azt álla­pította meg, hogy az an­ttiszemittamozga­­­lom, mely Romániában felütötte a­ A fejét felekezeti és faji gyűlölet aiok a követe­tkezménye. Romá­nia ilean '­­egh­ed­ül vészes­ebben, és­­bár a komié tisztán -csak Ro­mániával foglalkozik ebben a jelentés­be­n, szükségesnek tartja kijelenteni hogy évek óta­ Magyarországon is anti­­szemita mozgalmak varrnak, és ez is iga­zolja, hogy mennyire el van terjedve ez az elítélendő mozgalom Európa ezen rév­széken. A romániai kisebbségek védelme és joga, a békeszerződések reájuk vonat­kozó részében van lefektetsz. Romániá­■Alkalmunk volt tanulmányozni a ro­mániai helyzetet, figyelembe vével a Nép­­szövetség jelentését is, valamint a ro­mán részről kiadott új­ történelmet és pioopagajidaanyagot is. Ennek ellenére i­­gy látjuk, hogy bár bizonyos fokú javulás állott be, mégis a helyzet rendkívül súlyos. Í­gy látjuk hogy Románia nem hajlan­dó megadni a kisebbségeknek a békeszer­ződésben előírt összes jogokat ,melyeket minden civilizált ál­lamban egyformán élveznek a­ szabad népek. A bizottság úgy találja, hogy nagy különbség van az alkotmány­nak nagyszerű alkalma volt bebizonyíts rá, hogy ez a kérdés, mely természetere rideg kényes és nehéz, praktikus megol­dást nyerhet Románia megoldhatja a problémát ha akarja, mert amikor a bé­keszerződé­st aláírta,­ erre kötelezettsé­get vállalt“.* elvei és azoknak a hatósági közegek által való alkalmazása között Az alkotmány sok tekintetben medien‘n-de az alkalonazása rendikivül v­i .--.■■zaranraJ L Ez elmond list­a azon törvény­ekről­ is, melyek a polgári szabadságjogokra vo­natkoznak. Egyes csoportok a­­biróságo­­kat is saját héjaikra használják fel. D o d,r e a a u és T o t u gr,tikosok, akik­­­i megygyil­koltak egy prefektust feladata teljesítése közben és egy ártatlan diákot, a legoklatánsabb példák erre. Egyébként , a zsidókkal szem­ben való bánásmódra nézve számos dokumentum fekszik a bi­­­­zottság asztalán.“ Romániával egy véleményen vagyunk abban a tekintetben, hogy hazafias ér­zésben neveljék a fiatal generációt Eg­yies törvények nagyszerűen szolgálják ezt a célt, de ugyanakkor a törvények al­kotói nem tulajdonítanak kellő fontos­ságot annak a körül­ménynek, hogy a loja­litást nem lehet hatalmi szóval létrehoz­ni. A hazafiasságot széleskörű engedmé­nyek erősítik meg és nem jogmegoloná­­sok. Olyan iskolatípusokat lét­esítenei a kisebbségek számára, melyek nem­ az egyenlőség elvén épülnek fel, súlyos lá­ba egy olyan nemzet részéről, amely a kisebbségekből lojális polgárokat akar nevelni. Ha tovább folytatódik az a kí­sérlet, hogy erősokkal elromák­osítsák a­­kisebbségi népeket, és töokrategyék a fe­lekezeti iskolákat, ennek az lesz a követ­­kezménye, hogy azon államok, melyek szénpartizálnak Romániával, el fognak hidegülni tőle. Mi azt hisszük, hogy Ro­­má­nia azt akarja, hogy jó színiben legyen feltüntetve a külföld előtt. Ez pedig megkövetel)­, hogy tényleges autonómiát adjanak a fe­lekezeti iskoláknak. A képe­s­tségeknek lehetővé kell tehát tenni, hogy olyan iskolákat, tart sarak fenn), amilyt eiekhez szokva vannak s en­gedjék meg nekik, hogy saját nyelvükön taní­tlhassanak az iskolától, ah­ol a ro­mán nyelvet i­s tanítsák. Az ellenőrzést re­ti­­káln­i kell, hogy az ne ak­adályozza­ ezen iskolák mű­sködlését, hamam ellenke­zőleg ...... csakis az irredentizmus megakadá­­­­lyozására irányuljon.­­ Az iskolai hatóságok annyira túl vannak halmozva, hogy a kisebbségi iskolák sok esetben egy éven belül sem kapnak vá­laszt vitális érdekű előterjesztéseire,­­­ nagyszerű katolikus református, uni­tárius és zsiidó iskolák, melyek közül többnek 100—200 éves múltja van, nye­reséges az országnak. Felhívjuk a görög keleti egyház fi­­­­gyelmét arra, hogy a felekezeti meg­egyezés ellenére a kisebbségi iskolák még nem kaptak államsegélyt. Holott a keresztény államo­k között volt egy kongresszus, amelyen létrejött egy ilyen megegyezés. A bizottság fehívja a füveimet arra, hogyan alkalmazzák az állampolgár­­sági tölényt .A tiszviselők Romániában. , ,k -so­k s * zer embernek nincs állampolgár­sag­», jóllehet erre meg van a joguk. A l*i ottság j.- instatálta a szörnyű antiszemita y­a ngamiát. Igaz, hogy ez a mozgalom remo növekszik, ez azonban annak tudha­t be, hogy először a propaganda miatt a­z egyetemen iiin­­■esenek zsidó hallgatók, másodszor a pro­pagandának számos következményei vol­tak a külföldön Romániára nézve, har­madszor a liberális kormány választási­ egyezményt kötött a zsidókkal és ígére­tet tett arra, hogy megakadályozza a­­i antiszemita propagandát. Reméljük, hogy­­amit a­­liberális pánt pártpolitikai szem­­­pontból megígért a zsidóságnak, az őrs szagos politikává válik. ^­J Hassa­fiasságot engedményeit erősmti és nem fogmegvondsolt

Next