Temesvári Hirlap, 1928. május (26. évfolyam, 98-118. szám)

1928-05-01 / 98. szám

ima ivrorre#­­ MAjm­î, remi gippR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Timişoara (Temesvár) L, Piața Libertăţii (Jenőherceg­ tér) Szerkesztőség telefonja: 12—51 Kiadóhivatal telefonja: 14—12 Az defi­zei cs­ára hdyben házhoz, vidékié Romániában egész ívre 1560 ld, félévre 780 ld, havonta 130 lei, éi évre 390 L. A külföldi államokba pedig havi 200 le, negyedévre 500 lei, mely külföldi valuták­ban fizethető külföldi folyószámláinkra. ALAPÍTOTTA: POGÁNY MIHÁLY Az egyes szám ára 6 Lei Csehszlovákiában 1­5 c. korona, Magyar­­országon 32 fillér, Ausztriában 40 garas, Jugoszláviában 3 dinár, Amerikában 2 cent, Olaszországban, valamint Fiuméban 1 líra. Vasárnapon is 6 lei Nyomda: Hunyadi grafikai mű­­intézet, (Temesvári Hírlap nyomdája)­ Piaţa Ţepeş Vodă (Lenaul tér) 2. Telefonszám 14—14 Sürgönyeim: Hírlap Timişoara" Egynyelvű állam többnyelvű népei írta: PAÁL ÁRPÁD Ismételten felvetődik nálunk is az ál­lam különböző nyelvű népeinek, illetve a különböző nyelvek összeegyeztetésének és az állammal szemben való elrendezé­sének a problémája. Talán abból is támad a probléma, hogy alapkövetelményként fogják fel az egynyelvű államot és szem­beállítják vele a soknyelvű népet. Az ál­lam pedig népei nélkül el nem képzel­hető s igy a nyelvi megoszlások is éppen úgy sajátságai az államnak, mint az őt alkotó népeknek. Nyelvi különbségek címén tehát az állam és népei között nem volna szabad szembeállításokat tenni. Ahogyan az állam népeinek a külön­böző foglalkozását fölkarolja, úgy kel­lene, hogy azokhoz a természetes tömeg­viszonyokhoz is alkalmazkodjék, melye­ket a nyelvek jelentenek. Ezzel a több­ségi és kisebbségi népek közötti viszo­nyok nagy részét is elrendezné, mert nyilvánvaló, hogy leginkább a nyelvi kü­lönbségek alkotják a népkisebbségi kér­dés legérzékenyebb tartalmát. Ha erre a nyelvi különbségre, annak belső termé­szete szerint megnyugtatást találnának, akkor egyúttal a népkisebbségeket is ösz­­etes élet­igényeik jórészében megnyugtat­nak. .Ebből a szempontból nézve tehát az ■ a­­janiban lévő különböző népnyelvek­­­összeegyeztetése nemcsak belpolitikai ér­dek, hanem külpolitikai fontosság is van benne. Az emberek nyelvének, egymással való beszélgetésének a jelensége alapjában nagyon­ egyszerű életviszonyt. Magától és magából kibontja a maga lehetőségeit. A nyelv:­eszileöz a magunk megértésére. Mint igen, a legelső mód arra, hogy az ember társat találjon, a társak utján tár­sadalommá formálódjék , végül a társa­tanyi összetartások kiképzésével néppé, emberiség­ csoporttá alakuljon. A társadalmi összetartásokat elemi erők, a természet sodrásai szoktatják rá az emberekre. Ugyanilyen nagy mozga­tok idézik elő azt is, hogy az emberek csoportosulásai különböző elhelyezkedé­seket találjanak s a természeti viszonyok hatása alatt különböző történelmi sors­­ba jussanak. Az emberfölötti misztikus erők ilyen beavatkozásával a nyelvek je­lentősége is mindinkább az lesz, hogy az e­m­beriségi csoportosulásokat kifejezze, ezek el különösein belül legyen a meg­értés eszköze. így lesznek a nyelveknek egy-egy népélé­ren hal­ál­l­ya­n vonatkozó -­­ai­ melyek az illető nép gazdasági és szellemi érdekeit is magukban foglalják; melyek emlékeket és hagyományokat fe­jeznek ki s egyúttal a némi á­törökléseket közvetítik és bizonyos népi összefüggést az egyénre m­érive a termlé­szetpiananieis­­ wwigyun­yával biztosi.Innak. A nyelv igy lesz néptömegek saját­sága , ekként tömeg­viszonyok kifejezője. .Ha tehát egy államban többféle nyelv és ez, egyúttal azt is jelenti, hogy­­ ott többféle tömegviszony van, mely átörök­léseken és természeti viszonyokon alá­írni. Ennélfogva a különféle nyelveket is csak akkor lehetne eltüntetni, ha az il­­le­tő­­ tömegviszonyok összes meghatározó erőit és elemeit elpusztítanák. Mint­hogy ilyenre bölcs állam nem gondolhat, éppen azért nincs más módja, mint az, hogy az illető tömegviszonyokat az őket jelző nyelvvel együtt az államélet szer­vezetébe befogadja,­ így kap az addig fejlődött tömegviszony­ a maga egészé­ben további fejlődést, mely aztán új megszokásokkal természetes módosulá­sokat vehet magára. Ettől eltérő mester­séges beavatkozások s különösen a nyel­vek kiirtására és elnémítására való tö­rekvés csak azt idézné elő, hogy az illető tömegviszonyoknak elveszne az állam Temesvár, ápr. 30. Ranschberger Andor, a Miridus Borlova-Armenisi Faipari R.-T. igazga­tójának rejtélyes eltűnése szombaton este hat órakor váratlanul megoldódott. Ranschberger Andor nem lett öngyil­kos — amint sokan hitték —, még ke­­vésbbé esett bosszú áldozatául, hanem egy hallatlanul feszült idegállapotban eltöltött nap után pénteken este elvető­dött a Park-szállóba, ahol az éjjel és a­ szombati napot töltötte mindaddig, míg önmaga fedezte fel hollétét.­­Mint ismeretes, Ranschbergert a bel­városi zsidó temetőben látták , ezért a nyomozás ebbe az irányba terelődött. Ké­sőbb újabb nyom merült fel, amely sze­rint Ranschberger néhány órát a Petőfi­­csárdában töltött. Itt azután nyoma ve­szett­ Ranschberger, Andornak, úgyhogy kézenfekvő volt a feltevés, hogy a Va­da szer­da felé vette útját, vagy annak környékén bolyongott és esetleg ott kö­vetett el öngyilkosságot. A rendőrség ebbe az irányba is terelte a nyomozást és szombat estétől kezdve egészen a késő éj­jeli órákig kutatta a Vadászerdőt, a tere­pet jól ismerő vadászerdői­­iskola növen­dékeinek segítségé­vel. A nyomozás fák­lyafé­ny mellett folyt, ami távolról nézve igen titokzatos szint kölcsönzött az er­dő­­ne­k. A nyomozók átkutattak minden bok­rot, minden mélyedést, minden árkot, de eredmény nélkül. Még mielőtt a nyomo­zás befejeződött volna, már megoldódott a Rauschberger-rejtély és a városban már tudták, hogy az eltűnt igazgató a Park-szállóban rejtőzködik. , Rauschlberger a Petőfi-csárd­ásmi valló távozása után a mezőn bolyongott, majd a sötétség beálltával a volt kis katonai gyakorlóterén­ és a Lunapark közelében lévő viadukton keresztül ment el a Park­szállóba, a­mi Blau kereskedelmi alkamla­­zott néven jelentette be magát. A hu­szonkettős számú szobát kapta, amely­­­ben egész éjszakán keresztül tü­relmetle­nü­l fel és alá járt és csak a délelőtti órákban, feküdt le, mélyen aludván egé­szen délig. Feld Kálmán dr., aki Ranschberger­­ímk egyik legbensőbb barátja, a szombati un­­aEgmaamaHH felé a megértő módja és eszköze, tehát csak növekvő bizalmatlanság lenne az­ il­lető törvegviszonyokban az állam iránt. A nyelveknek ebben a társadalmi sa­játságában , ebből folyó érzékenységé­ben kell megtalálni az eligazodások irányjelzőit. Nyilvánvaló, hogy amikor csak egy­két ember van, aki másnyelvű, mint a körülötte élő összes emberek, akkor az az egy-kettő nem követelheti a maga nyelvét az összes többiektől. Az egy­­kettőnek módját kell találnia, hogy ma­gát a többiek nyelvén megsértesse- Tol­mácsot keres. Aztán ha huzamosabban akar a,­­többiek közt lenni, vagy éppen a­ napot azzal töltötte, hogy kutatott el­tűnt barátja után. Araikor szombat dél­után hat óra felé irodájába jött, azzal fogadták, hogy valaki levelet hozott részére. Feld Kálmán dr. feltépte a borí­tékot, amelyben Ranschberger Andortól irt levelet talált. Ranschberger néhány sorban arra kérte barátját­, hogy keresse fel a Pak­k-szálló­ban, mert rendkívül fontos dolgot akar neki megmondani. Tájékoztatásul közöl­te vele, hogy Blau B­éla kereskedelmi al­kalmazottat keresse, mert ezen­ a néven töltötte ki a bejelentőlapot. Feld Kálmán dr. Gutu At­hanász rend­őrigaz,gatéval­ autóul sietett ki a Park­­i szállóba. Úgy állapodtak meg, hogy egyelőre csak az ügyvéd megy be Rausch­berge­rhez és igyekezni fog lelkére beszél­ni. Kevéssel azután, hogy Feld Kálmán dr. belépett a szobáiba,a hangos vitatkozás zaja szűrődött ki­ az ajtón. Gutu Atkárul szólt a portásnak, hogy nézzen be a­ szo­bába és hívja ki az­ ügyvédet. Feld, dr. halálsápad­tan lépett a folyosóra és közöl­te Gutuval, hogy Ranschberger Andor az egész idő alatt, míg vele beszélt, homlokához illesztve tartotta a revolvert és azzal fenyegetőzött, hogy ha Feld dr. csak egy lépést is tesz feléje, azonnal fő­belövi magát-Ranschberger Andor rendkívül izgatott állapotban volt és könnyért megtörténhe­tett volna, hogy Stanseihberger beváltja fenyegetését, ha Feld dr­ olyan mozdul­a­­tot tesz, amelyet az igazgató úgy magya­rázhatott volna­, hogy el a telj­a venni a revolverét. Feld dr. azonban a jó barát őszinte és melegségtől áthatott szavaival csillapí­totta le a­ feldúlt idegzetű embert és sikerült is elérnie,, hogy Ranschberger Andor szavát adta, nyugodtan fog ma­radni, míg érte visszatér. Feld dr. Ranschberger édesanyjának lakására hajtatott, ahol az egész család és rokonság­­bizonytalanságtól és ideges­ségtől, tiélájultan várta­ a­ nyomozá­s fejle­ményeit. Képzelhetni az örömöt, amikor többiektől akar megélni, akkor megta­nulja azok nyelvét. Az egyes ember élet­viszonya fölött a többi embersokaság életviszonyainak a túlnyomó volta meg­adja az alkalmazkodás módjait, megadja­ a megszokások és az eltanulások lehető­ségeit. Nincs szükség semmi, szabályo­zásra, a természetesség elhozza a meg­oldást. Az államon belüli különböző nyelvű­ség azonban nemcsak ilyen egyszerű: kép­letben jelenik meg, vagyis nemcsak az egyes ember és a tömeg egymás közötti arányában. Hanem amint mondottuk, tömegviszonyként jelenik meg a más­­(Folytttaitás a 2-ik oldalon.) él és Temesvárotttt van. Este fél 9 órakor Feld dr. újból megjelent a Jpark-szálló­ban és magával vitte Ranschbergert, a­­kit ekkor már teljesen megnyugodva, ta­lált,. Ranschberger ellenkezés nélkül adta át revolverét, majd autóba ült és Feld dr.al együtt annak lakására ment, majd Feld dr. kíséretében haza­­indult, ahol az éjszakát töltötte. Blanschberger­távollétének okairól nem­ akart nyi­latkozni. Kijelentette, hogy még nincs olyan lel­ki állapotban, hogy egyelőre a­z eltűnés o­kairól nyilatkozzék, de vasárnap majd mindent részletesen elmond. Vasárnap azután nyilatkozott Rannschberger és szavaiból megállapították, hoigy pilla­natnyi , súlyos idegfeszültség lepte meg, amelynek hatása alatt öngyilkossá­got akart elkövetni. Ranschiberger Andor közvetlenül ve­­zté­rigazig­atói kinevezítetése előtt állott. Pénteken délelőtt a Mtundus Leodova Armlenisi Faipari R. T. igazgatói ülést küldetett, amelyen Bellitz Sándor vezér­igazgatón kívüli a vállalat két külföldi igazgatója is részt vett­ volna. Ezen az ülésen akartá­k Rans­chlbergert vezér­igazgatóvá tek item­­ kinevezte­tését kö­zölni. Ranschberger azonban közvetle­nül az ülés előtt eltűnt és megkezdte bo­lyongását a város területén. A kineve­zés,­­ a nagyi rang feletti önök in­gatták m­eg nyugalmát. Hogy milyen lelki állapotban lehetett, legjob­ban­ igazolja Kaldani Pirivel való taál­­kozása a vadászferdői után. Ram­sahlber­­ger jól ismerte Kaidert Pirit, ennek el­lenére köszönés n­élkül haladt el m­ellet­­­te. A leány csodálkozva mesélte el a ta­lálkozást éd­esatyjánnak és mindketten m­ég találgatták, mi lehetett, az o­ka az igazgató különös viselkedésének. Né­hány óra múlva értesül­tek Rransoldber­­ger eltűnéséről.­­Látták Ranadbbergert mi­­gyárvárosi szőlőkben is bo­lyomgatni. Pénteken este hét órakor a zsidó teme­tő mellett haladt el. Ekkor már a Va­­dászerdélbő­l útiban volt a Par­k­öszálló felé.­­ , Kétnapi izgalmas nyomozás után Ranschberger Andort a Park­­szállóban megtalálták Az eltűnt igazgató öngyilkosságot akart elkövetni szombaton, május hó 5-én megnyílik . Elsőrangú attrakciók! Terrasz! Jazzband! *w 42 tagú katonazenekar 12 tagú művészzenekar

Next