Temesvári Hirlap, 1928. november (26. évfolyam, 248-272. szám)

1928-11-22 / 265. szám

* Mgtó iM. CTÜEYAfl, 255. WIMg NOVEMBERS??, USüTöKTgE, ym wttßmmHmmai . fflÜSO» ív 0 VEUBER 22. CSÜTÖRTÖK. Bécs. 11: Délelőtti hangverseny. 16: Sil­­ring kvartett. 19.30:, Schubert-emlékünnne­­pély az Operában., Pezsony. 16.30: Hangverseny, ép oly. 17: Hangverseny. 21: Varney „Fe­kete tulipán” operett. Barcelona. 18.30: és 19.10: ILeksztett. 22.10: Zenekari hangverseny. Drezda. 16.30: Hangverseny. Stuttgart. 10.30: Grammofon hangverseny. 20.15: Mandolin hangverseny. Hamburg .14.05 és 17: Hangverseny. 20. 1:Dia Verschworenen”, Schubert-opera. 22.45: Tánctanítás rádión. Róma. 13: Hármashangverseny. 20.45: Gil­bert Jean: Ártatlan Zsuzsi operett. Berlin. 16.30: Hangverseny. 20: Esti mu­lat­ság. *1 Daventry. 16: Szimfonikus hangverseny. 20.30: Zenekari hangverseny. Budapest. 12.20: Zongorahangverseny. 16: Mezőgazdasági hírek. 17.15: Operat áriák. 18.30: Grauimofonhangverseny. 20.15: Schubert­­hangverseny. 22.20: Cigányzene. Zürich. 15 és 16: Hangverseny. München. 17: Zenekari hangverseny. 20 és 21 30: Hangverseny. Brünn. 12.30: Grammofonhangverseny. Bern. 12.50: Komoly­zene. 16 és 17: Zene­kari hangverseny. 20.15: Kamarazene. F­rankfurt a. M., 13 és 16.35: Hangverseny. Prága, 16.30: Tánczene. 19.30: Szimfonikus­­hangverseny. Königswusterhausen. 19.50: „Tannhäuser”. Fellázadtak a mmlások az osztrák szociáldemokratapárt "&■■■ Bécs, szerv. 20." Az osztrák­ szociáldemokrata­­párt livomdájában, amely Bécs egyik legna­gyobb saj­tóipa­ri üzemei közé tartozik «­s a párt két napilapján, az Arbeit­er­­eitung-on és a Das kleine­sBlatt-on­­d­­ivül a szakszervezetek lapjait állítja elő,s néhány hét óta éles baz­dban­ állanak a m­unkások a vezetőséggel. A nyomda igazgatósága ugyanis avval a megokoz­­­ással, hogy az üzemi passzív, nagysza­bású elbocsátásokat tervez és a munká­sok egy részének felmondott. A m­unká­­­s­ok protestáltak­ a leépítés ellen és avval lé­vettek, hogy a pártnyomda egyik leg­u­­bbijin foglalkoztatott üzeme a bécsi­­grafikai iparnak, mivel Bécs városa va­lósággal elárasztja megrendelésekkel, illetves kereskedelmi vezetés alatt nagy nyereséget mutatna fel. A­­deficitet a helytelen gazdálkodás és a rengeteg igazgató és aligazgató óriási fizetései o­kozzák. A forrongó munkásokat az igazgatóság azzal próbálta terrorizálni, hogy abban az esetben, ha megakadá­lyozzák a szanálási, iil­etől­eg leépítési fuikc­iót, a párt eladja a nyomdát egy tő­­kés­ rsolportnak. A munkások ettől a fe­nyegetéstől nem ijedtek m­eg, mire az igazgatóság a felmondások egy részét visszavonta. A szociáldemokrata párt nyomdájában a harc a vezetőség és a­­munkásság között azonban változatlanul to­vább tart.­­ A polgári sajtó, amelyre a szóciálde­ra­kiata szervezetek által felik kényszerit­­­et­t kollektív szerződlések óriási terheket adnak, részletesen foglalkozik a Vor­­veni rts-nyomda eseményeivel és minde­­­n­kielőtt furiesálja, hogy az Arbeiter­­■Xeitung kénytelen leépíteni, amikor­­pél­dánn­yszáma 90.000—120.000 körül mozog. Ebből a példányszámból minden­ főváro­si lapkiadó fényesen megélhetne és an­nak hogy az Arbeiter-Zeitung mégis passzív, ez az oka, hogy a szerkesztőség ige­n nagy, a partv­ezetőség az Arbeiter­zeitung szerkesztőségét tele­tömte pro­tekciósokkal. Ilyen körülmények között a nyomda annak ellenére, hogy B­écs városának magisztrátusa a nagyszabású rendelésekkel valósággal szubvención­ál­ja, ma egyik legdrágább nyomdája Bécsnek, úgyhogy több szakszervezet hivatalos lapjait inkább magánnyom­­dákban állíttatja elő, mint a drága párt­­fiyom­irtában. • ■ *i v Petőfi és Cosbuc Petőfi Sándornak a nagyközönségre gya­korolt hatása ismeretes. Ez a hatás egyre erősbödik, hiszen Petőfi Sándor zsenialitása ma már olyan tereket is meghódított, ahová költő nem igen juthat el. Petőfi m­a köz­kincse az egész emberiségnek, dalain anda­­lognak el, lelkesednek, sírnak és merengenek a világ minden táján a szerelmesek. Hogy azonban Petőfinek a költőkre, tehát a céhbeliek szűkebb táborára milyen volt a hatása, azt kevesen tudják. Egyáltalában furcsának tűnhetik fel, hogy Petőfi Sán­dornak korára és korának irodalmára gya­­kor­olt kisugárzását még senki se kutatta mélyebben, már pedig bizonyosra vehető, hogy zsenijének lángja igen messze el­világí­tott és igen sok — a magyar nyelvterületen kív­ül­ élő — költőt is megtermékenyített. Petőfi hatására jellemző, hogy az öreg Her­der nekilátott a magyar nyelv tanulmányo­zásának, csakhogy Petőfit eredeti nyelven olvashassa és élvezhesse. Munteanu V. az Adeverulban most igen érdekes irodalmi értekezést írt arról a nagy szeretetről, amellyel a románság egyik leg­nagyobb költője viseltetett Petőfi Sándor iránt. Cosbuc a háború előtti magyar re­zsimnek nagy ellensége volt és nem szíve­sen ment át olyan területre, amely ennek a­­rezsimnek fennhatósága alatt állott. Mégis, Petőfi emlékéne­k kedvéért majdnem­ min­dent évben elzarándokolt Segesvárra, hogy Petőfi emlékművénél néhány órát eltöltsön és elmerüljön a magyar zseni alkotásainak szépségébe. Munteanu szerint Cosbuc, ha Segesvárott tartózkodott, naponkint kétszer sétált fel a várba, hogy ott a Petőfi-emlék­­műnél óráikat időzzön és Petőfi emlékének áldozzon. Cosbuc rosszul tudott magyarul, mind­azonáltal hosszú időn át vesződött a ma­gyar nyelv különféle nehézségeivel, csak­hogy minél jobban megértse Petőfi Sándor verseinek szépségeit és nyelvezetének fi­nomságait. Igen sok Petőfi-költeményt kí­vülről tudott és azokat barátainak, akik pe­dig nem tudtak magyarul, nagy lelkesedés­sel elszavalta, megmagyarázván a versek tartalmát és értelmét. Petőfi összes versei közül a „Befordultam a konyhába” című remekmű tetszett legjobban Cosbucnak, aki szerint Petőfi ebben a költeményben érte el a rusztikus élet legnagyszerűbb aláfestését. Cosbuc 1910-ben zarándokolt el utoljára Petőfi emlékművéhez Segesvárra. A nagy román költő a reggeli vonattal érkezett és Brassóban megszakította útját. Itt találko­zott a fiatal székely intellektuellek egyik csoportjával. Késő estig együtt maradt ve­lük. A társaság egyik tagja kívülről tudta Petőfi legtöbb költeményét, ami alkalmat nyújtott Cosbucnak, hogy az illetőt meg­kérje a versek elszavalására. Cosbuc csillogó szemmel hallgatta a szavalatokat, majd el­árulta a társaságnak, hogy évenként el szo­kott zarándokolni Petőfi segesvári emlék­művéhez. Hozzáfűzte, hogy Petőfit a világ­­irodalom egyik legnagyobb költőjének tartja. Mi ébresztett Cosbucban oly nagy csodála­tot és szeretetet Petőfi iránt?" Munteanu erre is megadja a választ. Elsősorban Pető­finek gigantikus tehetsége ébresztette fel Cosbuc figyelmét. Cosbuc ama ritka embe­rek közé tartozott, akik értékelni tudták az igazi tehetséget. Természetesen a világosan látó román mesternek azonnal meg kellett látnia Petőfiben azt, ami rendkívüli, örök­­életű és szép. Cosbuc, aki maga is harcos egyéniség volt, Petőfiben azt a költőt is tisz­telte, aki népének szabadságáért küzdött. Cosbuc nagyságára jellemző, hogy a telje­sen ellentétes politikai nézetet valló Petőfit minden politikai vonatkozáson túl is tisz­telte és szerette. Ámbár Petőfi nem­ volt ki­fejezetten a parasztság költője, mint Cos­buc, mégis nagyszerűen ismerte a föld né­pének lelkületét és hangulatát, ami felette tetszett Cosbucnak. Mindezek a körülmények ébresztettek meleg rokonszenvet Cosbucban Petőfi Sándor iránt és késztették arra, hogy évenként egyszer emlékművéhez elzarándo­koljon. A költői barátság és megértés valóban­­ megható és ritka példája. Emlékalbum Ferdinand király és Mária királyné bánsági látogatásáról Gr r­a fi in­ar i­u Emil,városi kulturta­nácsos és Bagér Jenő­­ szerkesztésében nagyszabású­­album jelent meg, mely né­hai Ferdinand király és Mária királyné­ bánsági látogatásával foglalkozik. Mint ismeretes, Ferdinánd király két ízben járt a Bánságban. Először 1923 november 11-én, amikor Bratian­ Jones akkori mi­niszterelnök társaságában érkezett, má­sodízben 1925 október 5-én, amikor Mária királyné, Károly herceg és Elena herceg­­­nő társaságában látogatott el a Bán­ságba. Ezt a két királyi látogatást írják meg az album szerkesztői élénk, színes stílus­ban, a néhai uralkodó egyéniségére jel­lemző részletek és epizódok kidomborí­­tásával. A királyi látogatások ismerteté­se pontos,kronológikus sorrendben törté­nik, a szerzők itt valóban elsőrendű mun­kát végeztek, úgyhogy az olvasó a király bánsági útját lépésről-lépésre, faluról­­f­alura követheti. Az albumot elsőrendű illusztrációk tarkítják, amelyek a királyi látogatás egy es­ő mozzan­atait örökítik meg. Őfelsége Ferdinánd király zsombolyai látogatása alkalmával megkérdezte Neff Ferenc apátplébánost: — Micsoda ön! —• Német vagyok. Felséges Uram. —• Nem, ön is sváb. Undisz Mihállyal, a Bohn-féle tégla­gyár vezérigazgatójával beszélget­ve, a király megjegyezte: —• Nagyon jól esik, ha az ember mind­járt a határon ilyen mamut­műveket lát. Szinte csoda, hogy Zsombolya a sok tégla dacára nincs kínai fallal körülvéve. Ferdinánd király második látogatása alkalmával a következő érdekes epizód történt. I­otis Rezső vezérigazgató, belga királyi konzul neje észrevette, hogy egyik tortája megnyerte a felséges ven­dég tetszését. Azt a kérelmet kockáztatta meg tehát, megengedné-e a király, hogy az útra a szalonkocsiba állíthasson egy ^wwwsvmi n­m­miL Nedves falak és lakások szárazzá tételére kizárólag Fenollal­, folyékony szigetelőanyag hideg álla­potban használandó. Könnyen kezel­hető és igen olcsó. — Gyártja! GROZIT Aszfalt- és Kátrány­­vegyitermékgyár. Timişoara, N­. ilyen tortát. Ferdinánd király nevetve így szólt: Hálás köszönettel­­fogadom­, csak fé­lek, hogy a királynő, mint háziasszony, féltékeny lesz. Az album szerzőitől nem lalsék elvitat­ni azt az érdemet, hogy kultúrtörténeti munkát végezetek, amennyiben a királyi látogatásnak ismertetésével kapcsolat­ban széles körök figyelmét hívják fel a Bánságban lakó nemzetiségekre,azok kul­túrájára és gazdasági viszonyaira. Az al­bum ebből a szempontból túllépi a szoká­sos albumok jelentőségét és kereteit ma egy egész vidék apoteozásévé szélesül, amelyre a koronás fő látogatása vet fényt. Az album, amely grafikai, szem­pontból is művészi munka, mindenütt kapható. Az elkészítésért és kiállításért a lugosi Auspitz mű­nyomdaintézetet il­leti elismerés. JlAAAAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA. Sikkasztásért elítélt községi őró A felebbezési bíróság tegnap B­a­­­rt Miklós Mávesti, karasmegyei község bí­­rájának bűnügyével foglalkozott, akit azzal vádoltak meg, hogy 57 ezer lejön hivatalos prétizt, elsikkasztott. 1926 szeptember közepén az oravicai­­pénzügyigazgatóság egyik végrehaj­tója Mlacesti községben körülbelül 41 ezer lej adót szedett be és azt megőrzés vé­gett Rain Miklós községi bírónak adta át, aki a pénzt a község pénztárába zár­ta el. A néhány nappal előbb behajtott adóval együtt így az összeg 57 ezer lej­re emelkedett. A község pénztára azon­ban egy közönséges faláda volt, amelyet másnap reggel, a prímát­ kifosztva talált. Mivel a két éjjeli őr, aki a községházát őrizte, azt vallotta, hogy a községi bíró az est beállta után ismét visszatért a községházára, és a hivatalos helyiségben időzött, amelyhez csak neki volt kulcsa, azért a gyanú a községi, bíróra hárult, akit az oravicai ügyészség le is tartózta­tott. Rövid vizsgálati fogság után azon­ban ismét szabadlábra helyezte. Az oravicai törvényszék a községi bí­rót, aki azzal védekezett, hogy a hivata­los helyiséghez és a pénztárhoz még elődjének, egy büntetett előéletű község­ibeli gazdának is volt kulcsa, bűnösnek mondotta ki é­s kétévi fogházbüntetéssel sújtotta. A két éjjeli­őrt bű­nrészesség­­gel vádolták meg és a törvényszék őket is egyenkint egy-egyévi fogház­büntetésre ítélte. A tegnapi felebbezé­­si tárgyaláson a bírót ifj. Corneanu Já­nos dr. oravicai ügyvéd, a két bakiért Miclea Rom­mlnns d­r. temesvári ügyvéd védte. A felebbezési bíróság Rain közsé­gi bíró büntetését helybenhagyta, a két bakiért pedig a vád alól felmentette. »■■KBBKiaMMHgiSBaMNinaaasaMnHRVMMaaBaHiiiiiHViiOaBBaBHBMBaHBBBHHaiiBaB* YUMŐLCSFÁK j nn.-ir.wr.li nmni WKmwmm u rózsa- és tujafák, továbbá mindenféle­­ kertészeti cikkek a közeljövő szezonra­­ már most kaphatók és előjegyezhetők. Fajazonosságért és egészséges fák szál­lításáért teljes jótállás. Vidéki megren­delések pontosan és lelkiismeretesen eszközöltetnek. 2854 CSESZNÁK MIHÁLY rózsa- és mfileertészeti telepe, Temesvár-Erzsébetváros, Strada Memorandului (Király­ utca) 7 A DanliaalBiMtsnnBiuisoaaHBiBiiiBBiiWUMnaiHaNiianaBaneHBiBiSBBMMMWBBMMBOliwnBnnMiüa ül gyermekét szereti, ápolja Höfer hintőpor, krém és szappannal IB­K­­BUS Teljes garanciát nyújt. Óvakod­jék utánzatoktól „OLLA“ a világ­márka minden darabja többszö­rösen ellenőrizve ISTLEVÉ E.VÎ lUMOKAf ti egyéb bukaresti és­ kolozsári­ komissziókat 48 óra alatt elintéz HERZL, Strada Vacarescu (Bem­ utca) 28. Telefon 16-04, vagy szívesség 1- ből Fenyő könyvkereskedés, Belv. telefon 10­ 6! [TEMESVÁRI HIRLAR kölcsönkönyvtára R jelvényszám 17 filov

Next