Temesvári Hirlap, 1929. február (27. évfolyam, 26-48. szám)

1929-02-01 / 26. szám

TEMESVÁRI ALAPÍTOTTA 1­1 POGÁNY MIHÁLY FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP •E«,kMBtB(ég 4« kiadóhivatal­­ I, Plat» Ubert&tIS (Joneharoeg'IAr) • •a]AI nyomda: Hunyadi iaUm­léket: Plata Tepes Voda (Lanau­tte) • Valatoiu aerk««lO­ dg 13-11, Itladóhivatal 14-13, nyomda 14-14 mmAm. Hdkotaat­ •■arkaiit&ado da­taaddhivalals St. railxUl H Talaton 30-9)1 1929 FEBRUÁR 1. PÉNTEK FELELŐS ISKIUTÓI 1 POGÁNY LÁSZLÓ § 12 OLDAL, ÁRA 6 LEJ XXVII. DATOLYÁM, 26. SZÁM YYYyVVYTYyYYYTrYVTYTY'VTYfTVVYyTVTyTVrVTY^rrrTYYTVyTyYyVTY virTYVVYYyvyYYyV¥yYTTVYyyyyyYVVVVtyyyyvyTyYr»Wyyyy*VW*Y'^WryYYYV;WWWYV\vyv JE‘.szer muMilcőLSÉ asz arm­ai isíra-gyár II u k a re s t, jan­. 31. Az aradi képviselők tegnap táv­iratban közölték a kormánnyal, il­letve a munkaügyi minisztériummal, hogy az aradi AsTra-vagongyár ATO il munkást elbocsájtott, azonkívül a meglevő munkások munkaidejét re­dukálta, amennyiben napi nyolc óra helyett csak 5 órát dolgoztat Az aradi képviselők a távirat szerint interveniáltak az Astra igazgató­ságánál és kérték, hogy a munkáso­kat tartsa vissza. Azonban ez­ a köz­­beri járás­­eljesen eredménytelen volt, mivel az igazgatóság kitért an­nak teljesítése elől azon indokolás­sal, hogy számára pénzügyileg telje­sen lehetetlen és katasztrofális volna a munkások visszatartása. Az aradi képviselők most arra kérték a mun­kaügyi minisztert, hogy intézked­jen a munkanélküliek segélyezése ügyében, illetve járjon közbe ezen kérdés békés uton való elintézése tárgyában.­­ .. FÁJÓ KÉPEK Bevett szokás volt a háború előtt, si­igly a várm­egyeházak és városk­áik nagytennedben az előző főispánok és polgármesterek portréit — mintegy ennek ez csak­ az eltávozottra — ki­függesztették. Munkapárti főispán vagy polgármester igen szépen meg­fért a falon a leghevesebb ellenzéki kormány politikai pkszponense mel­lett. Senki sem talált ezen kifogásol­ni valót, sőt, a nagyközönség termé­szetesnek vette ezt a toleranciát. A háború után ez a rendszer meg­változott. A vármegyeháza és a vá­rosi h­áza falairól lekerültek az előző rezümék képviselőinek portréja. A termet mindig egy és ugyanaz a kép uralta : az uralmon levő párt minisz­terelnökének, polgármesterének vagy prefektusának a képe.­­ öltözött a kormány, változtak a portrék is. Nean volt visszatekintés it múltba, csak a jel­en dicsőítése, a kormány­hatalom apoteózása. A ma­gunk ré­széről sokszor felszólaltunk ez ellen, de persze hiába. Sérelmeztük, hogy leakasztották a hivatalos helyiségek szobáiból a bábom előtti rezsim képviselőinek arcképeit és vagy egy zugban gyűjtötték össze őket, vagy ami még jobb eset volt­­— átadtak a­ múzeumnak.. Kifogásaink, kérel­meink, magasabb szempontokra való hivatkozásaink mit sem­ használtak, míg most egészen véletlenül egy ro­mán lap, a temesvári­ Nădejdea sie­tett segítségü­nkre.­­ v Az­ történt ugyaonis, hogy a vár­­megyeháza nagyterméből eltávolít­ot­ták néhai Bratianu Jónás portréját, amelyet Mania Gyula arcképével h­elyett­esh­ettek. A Nădejdea, amely természetesnek találta — hallgatása legalább arra­ engedett következtetni —, hogy ebből a teremből­ eltávolítsák az előbbi rezümék kormányfőinek arcképeit, most éles kirohanást intéz az ellen, hogy szentségtelen kezek hozzá mertek­, nyúlni néhai Bratianu Jon­os arcképéhez. Azt mondja a töb­bek között, hogy nem jelentene Má­ria Gyula miniszterelnök részére megalázást, ha Nagyrománia megal­kotójának arcképei mellett függne portréja. A lap erélyesen követeli, hogy Bratianu­­Jonel arcképét te­gyék vissza a helyére. Mi igazat adunk a Kadejdeának. Nem helyes, hogy Bratianu Jones arcképét eltá­vol­ít­o­tták. De: nem azért kifogásoljuk, mert Bratianu Jones a liberálisok elnöke és az ország sor­sának egyik intézője volt, hanem minden politikai vonatkozástól elte­kintve mondjuk, miniszterelnöke volt ennnek az országnak, működése az ország történetének egy fejezetét jelenti, tehát joga van a liberálisok­nak azt követelni, hogy arcképe még a román nemzeti-parasztpárti rezsim alatt is ott függjön a komoly me­gyeháza nagytermének falán. De Madrid, jan. 31. A ciuda­d­­i katonai zendülés véget ért. A­ dicsőség alig néhány napig tartott, ma Ciudad Real b­án ismét a kormány az úr és a lázadó tüzéreik már börtönben van­nak. A zenndülést a kormánynak a ten­gerészeti előléptetésekről szóló intézke­dései és a szeptember 4-i kadétzendü­lés rés­z­vevőin­ek megbüntetés­e robbant­ott­a ki. P­re­i­m­o d­e River­a idejében érte­sült a készülő eseményről, és megtette idejében az ellenintézkedéseket, így ,.si­került Madridban, Sagoviá­ban, Valen­ciában és Barcelonáiban meghiúsítani a mozgalmat, csupán Ciudad Reálban vol­tak gyorsabbak és még a korm­ánycsapa­­tok megérkezése előtt felvonultatták a stratégiai pontokra az ágyukat. A kormány, hogy a felesleges vé­n­­ást elkerülje, ugyanolyan joggal és a Nadejdea ál­tal kezünkbe adott motiválással mi is kérhetjük, hogy helyezzék vissza azoknak a főispánoknak a képeit, akik valamikor Tem­es megye élére állottak, akiknek működése­­össze­forrt a■ m­egye történelmével. Telje­sen mellékes, hogy mik voltak: ma­gyarok, szerbek, vagy német szárma­zásúak, főispánok voltak, éppen olyan főispánok, mint amilyen pre­fektusa a megyének most Cigareanu Liviusz dr., amilyen Coste Gyula dr. vagy Bogdan Antal volt. Nem repülőket küldött Ciudad Real fölé, akik röpcédulákat dobtak le, amelyben tudatták a zendü­lőkkel, hogy egyedül állanak és ha nem adják meg magukat, repülő­gépről kezdik őket bombázni. A zendü­lők erre megadták magukat és a­ polgári hatóságok újból átvették a hi­vatalokat. Primo de Rivera a sajtónak kijelen­tette, hogy őrültség, amit a ciudadiak elkövettek. Tettüknek súlyos követ­kez­­ményei lesznek. A ciudadiak meghódo­lása után az egész állott a rend, országban vi­ssza­ A bukaresti spanyol követség hivatalos közleménye Madrid, jan. 31. A bukaresti spanyol követség hivata­los kommünikét bocsájtott , az újságok fontos, miertyáík kormánynak utasítá­sait terjesztették, a fő, ami tekin­tetbe jó, az, hogy ennek a megyének élén adottak valamikor, ennek ügyeit intézték, javát akarták. Ha a Nadejdea nem akar az elfo­gultság és naiv egyoldalúság hibá­jába esni, kötelessége támogatni a mi javaslatunkat A Nadejdea csak nem fogja azt válaszolni cikkünkre, hogy ami szabad a l­beálisoknak, nem szabad más pártoknak, különö­sen a kisebbségieknek n­em jét részére, melyben közli, hogy a spanyol ellenforradalmat a kormánynak sikerült, legyőznie. A forradalmárok megadták magukat a kormány­csapatoknak. A közlekedés, telefon- és távirda­­szolgáltatás ismét teljesen helyre­állott és jelenleg Spanyolországban a legna­gyobb rend és békesség uralkodik. —­ Temesvár — kereskedelmi kikötő. A temesvári folyammérnöki hivatal­ egy idő óta azzal a nagy horderejű terv­vel foglalkozik, hogy Temesvárt kereske­­­delmi kikötőt létesítsen. Az előkészí­tő­­bizo­ottság ■ a város és prefektúra, illeté­kes tényezőivel­ is érintkezésibe l lépett és­­a legközelebbi napoikban a prefektúrán értekezlet lesz az irányelvek megbeszé­lése végett. Azonkívül Temesvárra vár­ják Popescu mérnököt, aki elsőrangú szaktekintély a kikötőépítés terén, hogy­ a kikötő céljaira alkalmas bega parti te­rületet megállapítsa. Véget ért el spanyol forradalom A Ciudani Real-i sendőrök­ megnézták magukat A bukaresti spanyol követség hivatalos jelentése a forradalom leveréséről * * . ........ . , T.. .1 . ■moilirívnn. Triv­.ll. lmPST fi RT) V- 1 MOZI * Belvárosi mozi: csütörtök-péntek, január 31-én és február 1.-én: 28 . Gyárvárosi mozi: vasárnap hétfő, felír.­­ 3-án és 4-én: I Mehalai mozi: szombati m­ég kedden, február 2-án és 5-én: A sárga Scarce _ Az új orosz filmgyártmány leghatalmasabb és legszebb erkölcsdrámája. Egy bukott asszony regénye, ki végül visszatér férjéhez. A főszerepben: A.IU®. Sleen Monopol: Ero-film, Brasov Az előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap délelőtt 11 órakor és délután 3, 5, 7 és 9 órakor. Jegyelővétel: d. e. 10­—12 óráig MOZI Belvárosi mozi: csütörtök-péntek, január 31-én és február 1-én: Gyárvárosi mozi: vasárnap-hétfő, febr. 3-án és 4-én: Mehalai mozi: szombaton és kedden, február 2-án és 5-én.

Next