Térképvilág, 1984

Szarvas András: TÉRKÉPEK A KÜLKERESKEDELEMBEN, KÜLKERESKEDELEM A TÉRKÉPÉSZETBEN

TÉRKÉPEK A KÜLKERESKEDELEMBEN, KÜ­LKERESKEDELEM A TÉRKÉPÉSZETBEN Szarvas András (1981. október 28.) A Kartográfiai Vállalat az alapítása után eltelt első évtized végére már megoldotta a hazai piac térképellátásának legégetőbb problémáit (voltak már atlaszok, turista- és autótérképek), így lehetővé vált, hogy exportra is termeljen. Az 1960-as évek közepére már elég általánossá vált a tervezés­ben és a tisztázati rajz készítésében az asztralon fólia használata, s ezzel a külföldi igényeket meg tudtuk közelíteni. Ami a nyomást illeti, ebben az időben még az Ofszet Nyomdára lehe­tett csak alapozni exportunkat, amelyet a Kultúra Könyv- és Hírlap Kül­kereskedelmi Vállalaton keresztül bonyolítottunk le. Első jelentősebb export-munkáink közül meg kell említeni az 1966-ban megjelent Magyar­­ország Nemzeti Atlaszát, amelynek angol nyelvű változatát néhány hónap leforgása alatt elkapkodták. Még ebben az időben megrendeléseket kap­tunk olyan neves világcégektől, mint az amerikai Rand McNally és a francia Larousse. Sőt előkészítettük az UNESCO és a WMO megrendelésére Európa klímaatlaszának első kötetét. A szocialista országokba elsősorban várostérképeinket, autótérképeinket exportáljuk. De a vitathatatlan sikerek ellenére egyre jobban kiütköztek a kultúra közvetítésével bonyolított exportnak a hátrányai. A Cartactual, vagy pél­dául autótérképeink terjesztése nem sokban tért el a kultúra profilját ké­pező folyóirat terjesztéstől, vagy a könyvterjesztéstől. De egy térkép film­jeinek szállítása már semmi közöset nem mutat fel a könyvterjesztéssel. Az pedig már az első évek tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy nyugati exportunkra nem lesz meghatározó a saját kiadványaink kivitele. Beláttuk, hogy csak a nagy térképészeti cégek stílusába illő, az ő külön megrendelésükre készülő térképek készítésével emelhetjük exportunkat. Ez a tevékenység feltételezi a megrendelő és a szállító operatív és közvet­len kapcsolatát, ami csak sok zökkenővel valósítható meg közvetítő be­iktatásával. Ezért vállalatunk a Külkereskedelmi Minisztériumtól kérte az önálló külkereskedelmi jog megadását.

Next